Somogyi Hírlap, 2008. február (19. évfolyam, 27-51. szám)
2008-02-20 / 43. szám
2008. FEBRUÁR 20., SZERDA Aláírást gyűjtenek a vizitdíj megtartásáért a háziorvosok Nyolcvanöt háziorvos aláírás- gyűjtést kezdeményezett a vizitdíj megmaradásának érdekében. „Nem hiszünk abban, hogy ha egy eredményes népszavazást követően a kormányzat eltörli a vizitdíjat, akkor az így kiesett jövedelmünket bármelyik politikai erő vissza fogja állítani, ezt akkor sem kapjuk vissza, ha a mostani ellenzék kerül hatalomra” - fogalmaztak közleményükben az orvosok. Az aláírók kifejtik: bevételük átlagosan harmadával nőtt a vízi tdíjnak köszönhetően, így tudtak fejleszteni, és biztonságosan működtethették rendelőiket. „A népszavazás előtt mindenkinek meg kell fontolnia, miként voksol. Maradjon-e a vizitdíj vagy helyette a kieső összeg pótlására adó-, illetve járulékemelés kerüljön szóba” - mondta tegnap az egészségügyi miniszter. Horváth Ágnes szerint jobb az, hogy azok fizessenek egy jelképes ösz- szeget, akik az orvosi szolgáltatást igénybe veszik, ráadásul egy rendszer akkor jó, ha egyéni érdekeltséget teremt. ■ É. S. Magyar Bálint: a tandíj nem volt elrettentő erő „Természetesnek tartom, hogy a képzés költségeihez járuljon hozzá az is, aki majd a felsőfokú végzettség előnyeit élvezi” - hangoztatta tegnap Magyar Bálint Az SZDSZ oktatási szakpolitikusa visszautasította a felvetést, hogy a tandíj bevezetésének híre miatt jelentősen visszaesett az egyetemekre jelentkezők száma. Adatai szerint 2003-2007 között a 18-19 éves korosztályban gyakorlatilag nem változott a jelentkezések száma. Jelentős csökkenés a 22 évnél idősebbek között figyelhető meg, mert mindenki, aki korábban szerzett érettségit és tovább akart tanulni - és erre alkalmas is volt -, az bekerült a képzésbe. A hallgatói képviselet tegnap nyílt levélben fordult a négy parlamenti párthoz megbeszélést kezdeményezve a tandíjról, illetve a felsőoktatás finanszírozási kérdéseiről a népszavazás eredményétől függetlenül. ■ É. S. GAZDASÁG 7 Részvényből jó az állami? tulajdonosi program Őszre kiírhatják az első értékesítési kört Privatizáció, ahogy a „flaszterhumor elképzeli”. Mi van a varázsgömbben? A Szerencsejáték Zrt. jó bolt, kár, hogy a jelenleg 17 milliárdot érő cég a vagyontörvény szerint nem eladható. Az Autópálya-kezelő Zrt. eladható cég, tőkéje 42 milliárdos. A kistulajdonosok megússzák majd a matricavásárlást? A legnagyobb falat a villamos művek: közel 400 milliárdot ér. Jó lenne, ha a részvényesektől is függne majd, lesz-e áremelés. A posta 75 százalékát állami kézben kell tartani. Reméljük, legalább a pénzespostást privatizálhatja majd az átlagmagyar. Az állami pénzverde ugyan nem eladó, de mi lenne, ha mégis? Mi például önarcképes érméket nyomnánk. A mazochista befektetők válasszák a MÁV-ot: a cég évről évre veszteséges, osztalék helyett ide pénzt vihet a részvényes. Ha beszállhatnánk a Volánba, úgy leállítanánk a kis járatokat, minta huzat. Na jó, a részvényesek faluiba járna busz. Ha a kormány belelendül, még a Parlamentet is eladhatná. Pofás telek, bár nemzeti ünnepekkor a megközelítése macerás. Három-négy állami cég részvényeinek piacra dobása jöhet szóba első körben Gyurcsány Ferenc új programjának részeként. Europress-összeállítás Vásárolhassanak állami cégekben pár ezer forint induló befizetéssel akár százezer forint értékű vagy ennél is nagyobb állami tulajdont az emberek - ez a kormány és Gyurcsány Ferenc miniszterelnök új tulajdonosi programja. Az állam a részvényvásárlásokhoz kedvezményeket biztosít majd: részletfizetést, adó- és árfolyamkedvezményt. A részletek még ismereüenek. Markó Andrea pénzügyi szakállamtitkár tegnap azt mondta, a részletek kidolgozását csak ezután kezdik meg. Közölte: a részletfizetési és árfolyamkedvezmény nem vagy kismértékben érintheti az eredményszemléletű államháztartási egyenleget, míg az adókedvezmény bevételelmaradás szempontjából lehet hatással a büdzsére. Kérdés az is, hogy mely állami vállalatokban lehetne tulajdon- részt szerezni. A Világgazdaság információi szerint az előkészítés során négy cég neve merült fel: a Magyar Villamos Művek Zrt.-é, a Magyar Postáé, a Szerencse- játék Zrt.-é és az Autópálya-kezelő Zrt.-é. Az állam megtartaná 51 százalékos részét, a fennmaradó 49 százalék 10 százalékát pedig előzetesen piacra dobnák, ezzel gyakorlatilag beárazva a céget és a részvényeket. Ezt követné a kisbefektetői értékesítés: a fennmaradó 39 százalékot szerezhetnék meg a kisrészvényesek. Nagy-Britanniában harminc éve, Kelet-Közép-Európában pedig a rendszerváltás után alkalmazták ezt a módszert A szomszédos Csehszlovákiában és utódállamaiban 1992-94 között ez a módszer - az úgynevezett „kuponos privatizáció" - számított a magánosítás alappillérének. Részben ugyancsak így zajlott Lengyelországban is a privatizáció. A kisbefektetői privatizáció sikeréről megoszlanak a szakértői vélemények. A részvények áruba bocsátása viszonylag gyorsan megoldható, és kétségkívül hangulatjavító típusú intézkedés. Más kérdés, hogy a kuponos privatizáció története során még nem sikerült megakadályozni a tőke közpon- tosodását. Vagyis azt, hogy az így piacra dobott állami cégek végül ne nagybefektetőknél kössenek ki. A vásárlások nagy száma miatt átláthatatlan tulajdonosi szerkezet pedig nem egy esetben a korrupció és a bennfentes üzletek virágzásának kedvezett. Fidesz: teljes a káosz a digitális tábláknál TEUES KÁOSZ és átgondolatlanság uralkodik a digitális táblák pályázatai körül - mondta tegnap Pelczné Gáli Ildikó. A Fidesz alelnöke szerint ez a helyzet a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) szakmai hozzá nem értése miatt alakulhatott ki, és mert „visszaélésszerűen” a kiírásokat indokolatlanul többször is megváltoztatják. Hiánnyal számol a közrádió büdzséje IDEI ÜZLETI TERVÉBEN hiánynyal számol a Magyar Rádió (MR). A közmédiumot felügyelő kuratórium által elfogadott sarokszámok alapján 17,3 milliárd forintos bevétel áll szemben 19 milliárdos kiadási tervvel. Such György, az MR elnöke szerint hitelt kell felvenni, hogy a 2008-as célok megvalósuljanak. Év végére 2,75 milliárdos hitelállománya lesz a rádiónak. A PDSZ tárgyalna a miniszterelnökkel folyamatos tárgyalásokat kezdeményez a kormánnyal a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) a miniszterelnöki beszéd oktatást érintő témáiról, amelyen megerősítik korábbi követeléseiket a finanszírozással és a foglalkoztatással kapcsolatban. Budai Bernadett kormányszóvivő közölte: a kormánynak és a szaktárcának magától értetődő a szakmai párbeszéd, így azt nem is kell kezdeményezni. Kerpen Gábor, a PDSZ elnöke Szalay-Berzeviczy Attila, a tőzsde elnöke nem tart spekulánsoktól A VILÁG LEGSIKERESEBB és legnagyobb vállalatai mind tőzsdén jegyzett cégek - tudtuk meg Szalay-Berzeviczy Attilától. A Budapesti Értéktőzsde elnöke hozzátette: nincs sikeres gazdaság virágzó tőzsdepiac nélkül, ezért az állami vállalatok tőzsdén keresztüli magánosítása gyakorlatilag nemzetgazdasági érdekeket szolgál. Egy ilyen intézkedés nemcsak erősítheti a hazai tőkepiacot, de segítene a magyargazdasághoz kötni a lakossági megtakarításokat SZALAY-BERZEVICZY NEM FÉL attól, hogy egy ilyen intézkedéssel a vállalatok pár ember kezében összpontosulnának, mivel a miniszterelnök által beje lentett koncepció szerint ezen vállalatok többségi tulajdonosa változatlanul az állam maradna. A BÉT elnökének véleménye szerint a MÁV és a BKV Zrt részvényei minden bizonynyal nem kerülnének tőzsdei eladásra belátható időn belül, azonban a Magyar Villamos Művek, az Állami Autópályakezelő, a Szerencsejáték Zrt. és a posta részvényei elképzelhető, hogy egy éven belül megvásárolhatók lesznek.Várja a tőzsde az új részvényeket Szalay-Berzeviczy meggondolandó javaslatnak tartaná azt is, ha egy kuriózumszámba menő, többségi állami tulajdonú társaságba tömörítenének több olyan hungarikumot, mint amilyen a Zsolnay- és a herendi porcelángyár vagy a Tokaj Kereskedőház, amely önállóan nem lenne tőzsdeképes méretű, együtt viszont esetleg már igen. Ma döntenek a sztrájk folytatásáról kudarc A közvetítő eddig nem tudott közvetíteni MÁV és a VDSZSZ között Csak jövő januártól nyílhat meg a gázpiac „Hiába a közvetítő, a VDSZSZ addigi összes kompromisszumos javaslata elhalt” - mondta lapunk kérdésére Bárány Balázs Péter alelnök a MÁV-val sikerte- enül végződő tegnapi tárgyalása után. „Semmilyen formában lem akarják elfogadni követe- éseinket. Igaz, múlt péntektől neghosszabbítottuk a sztrájk felfüggesztését, remélve, hogy ;gy békítő segít a problémák negoldásában. A moratórium leárt. Ma döntünk arról, mikor olytassuk a munkabeszünte- ést” - tette hozzá Bárány. A közvetítő szerepére Her- zog László szakállamtitkárt ;érték fel. Herczognak 1995- >en egyszer már sikerült megegyezésre juttatnia a vitában álló feleket. Péntektől próbál közvetíteni, eddig sikertelenül. Nyilatkozni csak akkor tud, ha az ügyben érintett valamelyik fél felhatalmazza erre. A bíróság tegnap múlt heti végzésével megegyező döntést hozott: jogellenesnek ítélte a VDSZSZ 10 százalékos béremelési igényét, miután a 2006-os megállapodás, amelyet a VDSZSZ is szignált, ezt a követelést nem tartalmazza. Nem ítélte azonban jogellenesnek a privatizációs részesedésért folytatott munka- beszüntetést, mivel arról a kollektív szerződés semmilyen formában nem rendelkezik. ■ V. H. Heinczinger: ez a sztrájkjogellenes Mire megy el a Cargo eladásából a pénz? HEINCZINGER ISTVÁN, a MÁV vezérigazgatója tudósítónknak részletezte, hogy a Cargo eladásából származó 102 milliárdot mire fordíthatják. 30 jut va- gyonvisszapótlásra, további 30 hitelek visszafizetésére. 42 milliárdot pedig az elővárosi vonalakon járó motorvonatok vásárlására, pályaszakaszok, álló mások felújítására, jegyauto maták beszerzésére kell fordítaniuk. Még nem volt rá példa, hogy a magánosításból másik leányvállalatok dolgozói részesedtek volna - közölte lapunk kérdésére. A magyar gázpiac teljes egészében 2009. január elsejétől nyílhat meg - mondta tegnap Zarán- dy Tamás, a gazdasági tárca főosztályvezető-helyettese egy konferencián. Korábbi tervek szerint a teljes piacnyitás már 2008. július elsejétől valósult volna meg. A parlament előtt lévő új gáztörvényjavaslatot azonban várhatóan március végéig elfogadják, és a törvény 2009. január elsején léphet hatályba teljes egészében. A lakosságnak már most is van lehetősége a szabadpiacon földgázt vásárolni, de a teljes piacnyitással az eddigi közüzemi szolgáltatás megszűnik. A lakosság, illetve a háztartási fogyasztókhoz hasonló felhasználók az Egyetemes Szolgáltatóktól (ESZ) szerezhetik be a földgázt, ha nem akarnak a szabadpiacra lépni. Ha a törvényjavaslaton ebben a kérdésben nem változtatnak, akkor a távhőterme- lők 2009. december 31-ig az Egyetemes Szolgáltatótól vásárolhatnak földgázt. Az ESZ által kínált földgázszolgáltatás árát a Magyar Energia Hivatal ellenőrzi. A fogyasztói árban az ESZ árrése hatósági ár lesz, és a rendszerhasználati díjat továbbra is a hatóság határozza meg. ■ ■ Most is vehetünk a szabadpiacon földgázt.
