Somogyi Hírlap, 2008. február (19. évfolyam, 27-51. szám)
2008-02-18 / 41. szám
2008. FEBRUÁR 18., HÉTFŐ NÉPSZAVAZÁS 7 minőségi felsőoktatás Tandíjügyben Európa megosztott. A britek és a németek fizetnek, a svédek nem. A szegényebb görögök sem. Nálunk havi tízezer lesz a tandíj, de több lenne az ösztöndíj is. A TANDÍJ in AZ ÉRDEMI KÉRDÉS? Hiller István oktatási miniszter azt vallja, a hallgatói részhozzájárulás ösztönöz majd a jobb teljesítményre, a minőségre. Éber Sándor- Ha önnek 180 ezer forint lenne a fizetése, tudná biztosítani két gyermekének a diplomát?- Úgy alakítottuk ki a fejlesztési-képzési hozzájárulást (FÉR) és az új hallgatói juttatási rendszert, hogy csökkentsük a szociális helyzetből adódó hátrányokat. Hogy minden tehetséges fiatal diplomát szerezhessen családi és szociális hátterétől függetlenül. Világosan kettéválasztottuk a szociális helyzetet és a tanulmányi eredményt. Ki merem jelentem: az a fiatal, aki felkészült, jól tanul, meg tudja valósítani a terveit.- A tandíj politikai kérdéssé vált, nyilatkozta legutóbb. Hogyan lehetne a vitákat ismét szakmai keretek közé terelni?- Kezdetektől szakmai keretekben gondolkodtunk. Ezért létrehoztuk a Felsőoktatási Kerékasztalt, ahol közösen kidolgoztuk a hallgatói juttatások rendszerét. Ezt minden résztvevő aláírta, a rektorok, a szakszervezetek, az MTA, a dokto- randuszok szövetsége és a hallgatói Hiller István: Nem engedjük el a szegényebb diákok kezét! önkormányzatok is. Hogy a HÖOK ellenezte a tandíjat? Igaz, de a teljes körű finanszírozási szisztémát - ugye ez foglalja magában a tandíjat is - elfogadta, aláírta az erről szóló megállapodást. Nemrég újra azt kértem a résztvevőktől, válasszák ketté a szakmaiságot és a politikát. Egyetértettek ebben.- De feltétlenül szükség van a tandíjra? Mi a garancia az oktatás jobb minőségére?- Nálunk a tandíjból származó bevétel teljesen az intézményeknél marad. Egy fillért sem kap belőle az állam. Az összeg felét tanulmányi ösztöndíjakra, a többit minőségi fejlesztésre kell fordítani. Kötelezően. A FÉR és az emelt összegű hallgatói juttatások rendszere elismeri és jutalmazza a kimagasló teljesítményt.- Miért csak a jól teljesítők 15 százaléka mentesülhet majd a tandíj alól?- Nem csak a 15 százalék mentesül. A hátrányos helyzetű tanulóknak, a gyermekgondozáson lévő kismamáknak, eseüeg „kispapáknak”, vagy akik gyermekgondozási segélyben, díjban, gyermeknevelési támogatásban részesülnek nem kell tandíjat fizetniük. A15 százalék tehát ezenfelül értendő.- A szeptembertől havi tízezer forinttal megemelt diákhitel mellett mivel lehetne még a szegényebbek törekvő gyermekeit segíteni?- Megjegyezném: ha a népszavazás netán eltörli a tandíjat, az nem érinti a költségvetési támogatást. Sikerült elérnünk - és én ezt személyesen is nagy eredménynek tudom be -, hogy 2008-tól törvényben garantáljuk: a felsőoktatás költségvetési támogatása évente növekedjen. Míg tavaly 214 milliárd forint volt, 2010-re 241 milliárdra emelkedik. Idén már 226 milliárd forint. Mindezt a tandíj még külön bevételként kiegészíti. A legrosszabb körülmények közt élőknek nem kell tandíjat fizetniük. A leginkább rászorulók pedig a korábbinál nagyobb összegű, garantált szociális juttatásra számíthatnak. A szociális források jelentősen nőnek, 5,6-6,5 milliárdról 10,7 milliárd forintra. Vagyis a jó tanuló, a rászoruló hallgató havonta akár 40-50 ezer forint támogatást is kaphat. Lehetőséget teremtettünk arra is, hogy már az első félévben iskolakezdő támogatást, rendszeres szociális ösztöndíjat kaphassanak. Vagy akár egyszeri szociális támogatást. Vegyük mindemellé a teljesítményalapú támogatásokat is: tanulmányi, köztársasági, szakmai, tudományos ösztöndíj satöbbi. Ráadásul 2005 óta külön program támogatja a halmozottan hátrányos helyzetű fiatalokat: a Katapult mentorprogram. Az esélyegyenlőség biztosítása az egyik legfontosabb társadalmi cél és program. Aki szegényebb családból érkezik és jól, jobban tanul, több pénzt fog kapni ösztöndíj formájában, mint eddig. Aki vagyonos családból jön, de nem jól tanul, nem teljesít, az pedig fizetni fog. Különben az új szisztéma azt is lehetővé teszi, hogy a jól teljesítő, költségtérítéses hallgatók egy része átkerülhet az államilag finanszírozott kategóriába. Mindezt helyesnek és igazságosnak tartom. Kiállók mellette. Hiller István oktatási és kulturális miniszter 1964- május 7-ÉN született Sopronban. ELTE történelem-latin szak. Egyetemi docens. 1989-ben az MSZP alapítója. 2004-2006: a párt elnöke. pesterzsébet-soroksár egyéni országgyűlési képviselője. Kulturális miniszter 2003-2005-ben. 2006 - oktatási és kulturális miniszter. nős, két fiúgyermeke van. Pokorni Zoltán állítja: a tandíjnak nincs igazi hatása a minőségre. Az oktatás támogatása jól felfogott államérdek. Szabados Balázs- Mit tanácsolna a gyermekének, költségtérítéssel tanuljon, mert jobb minőséget kap a pénzéért, vagy maradjon állami képzésben?- A kérdés azt feltételezi, hogy ma a költségtérítéses képzések minősége jobb, mint az államilag támogatottaké. Ez - jó néhány ok miatt - nem igaz. Mi olyan felső- oktatást szeretnénk, ahol két hasonlóan tehetséges és szándékú fiatal hasonló esélyekkel tudjon továbbtanulni, függetlenül a lakhelyétől, szülei végzettségétől, anyagi helyzetétől. A közoktatásban kell megteremteni a lehetőséget, hogy a hátrányos helyzetűek is eséllyel induljanak. Ezért hoztuk létre az Arany János programot, amelyet ugyan nem szüntettek meg, de nem is bővítették. Pedig a részt vevő diákok több mint 80 százaléka sikeres felvételi vizsgát tett. A mostani kormány adminisztratív intézkedésekkel próbálkozik (pontkedvezmény), mi az elvégzett munkában hiszünk, ami tudjuk, pénzbe kerül.- „Miért kellene a társadalom minden tagjának fizetnie azért, hogy ingyen tanulhasson a diák?” - ez a legtöbbször elhangzó érv a tandíj mellett.- Miért nem csak az fizet a köz- világításért, aki igénybe veszi? Miért nem csak az fizeti a rendőrséget, akihez betörnek? Az oktatás finanszírozásában azért vesz részt mindenki, mert mindenkinek érdeke, hogy hozzáférhető legyen a közoktatás és minél magasabb legyen a képzettségi szint egy országban. Azért is kell a közösség hozzájárulása, mert a tehetség nem a szülők anyagi lehetőségei alapján adatik meg. Nem engedhetjük meg azt, hogy egy tehetség elkallódjon, mert nem tudja megfizetni tanulmányainak költségét. Egy diplomás ugyan valóban többet keres majd, de több adót is fizet. Nem szorul segélyre, nem lesz munkanélküli, több értéket termel. Mindany- nyiunknak hasznot termel.- Összefoglalná a három legfontosabb érvet, amiért a Fidesz elveti a tandíjat?- Egyrészt ellehetetleníti azok tanulását, és ezzel a felemelkedésének lehetőségét, akiknek a szülei ezt nem tudják fizetni. Jelentősen csökkenti a tanulási kedvet - tavaly 30 százalékkal csökkent a Pokorni Zoltán Fidesz, volt oktatási miniszter 1962. JANUÁR 10-ÉN született Budapesten tanár, politikus, országgyűlési képviselő OKTATÁSI MINISZTER (1998-2001) A FIDESZ ELNÖKE (2001-2002) Budapest XII. kerületének polgármestere az országgyűlés oktatási- és tudományos bizottságának tagja nős, négy fiúgyermek édesapja felsőoktatásba jelentkezők száma -, és ezzel tovább nő a lemaradásunk képzettség terén a fejlett országokhoz képest. Ha kevesebb a magas képzettségű fiatal munka- vállaló, annak súlyos gazdasági következményei lesznek, s ennek árát közösen kell megfizetnünk.- Milyen eszközökkel ösztönözhetők jobban a jól teljesítő diákok, és hogyan lehetne „büntetni a lébecolókat”?- Azzal egyetértek, hogy az állami támogatást feltételekhez, teljesítményhez kell kötni. Sajnos a Gyurcsány-kormány nem ebbe az irányba halad. Az általunk bevezetett diákhitel eredeti konstrukciója ösztönözte a gyors előrehaladást, sajnos ezen elemét az előző kormány eltörölte. A tandíj erre nem alkalmas eszköz, nincs hatása a minőségre. nek, vagy a nagyobb állami szerepvállalás az üdvözítő megoldás?- A mai kor tanulás iránti követelménye hatalmas oktatási piacot nyitott meg. Ez komoly bevételi lehetőség a felsőoktatásnak. Számos intézménynek már most is jelentős bevétel a külföldi hallgatók képzése. Ma a felső- oktatás állami ráfordításai körül§ 'mychheknél a visszaveti a ta- kcdvet, tovább nő a lemaradásuk a képzettség terén.- Nagy baj, ha nem képez a rendszer olyan sok diplomás munkanélkülit?- Nemzetközi vizsgálatok bizonyítják, hogy Magyarországon megéri diplomát szerezni. A jövedelem, az alacsony munkanélküliségi kockázat miatt. A diplomás munkanélküliek aránya harma- da-negyede a nem diplomás munkanélküliekének. Nagy bajnak vélem, hogy a kormány elriasztja a felsőoktatástól a tanulni vágyó fiatalokat- Többletforrások kellenéPokorni Zoltán: Miért nem csak az fizeti a rendőrt akihez betörnek? belül a GDP egy százalékát teszi ki, ami megfelel a fejlett országok átlagának. Ezt kellene tartani, a gazdasági teljesítmény növelésével, így több jutna a felsőoktatásra is. Sajnos a növekedésben és az oktatási ráfordítások tekintetében is sereghajtók vagyunk Európában, ami az oktatás színvonalán is látszik. Finnország vagy Észtország példája azt mutatja, érdemes befektetni az oktatásba, hiszen ennek társadalmi és gazdasági hasznosulása meglehetősen gyors. Az oktatás támogatása az állam jól felfogott érdeke, olyan beruházás, amely garantáltan megtérül. Egy jól tanuló rászoruló diák i^^mnta 40-5Ü ezer forint ösztöndíjat is kaphat.
