Somogyi Hírlap, 2008. február (19. évfolyam, 27-51. szám)
2008-02-16 / 40. szám
4 mtmmma MIHÁLYFALVI Karinthyék intarziái A NYUGAT CÍMŰ FOLYÓIRAT nagy nemzedékének tagjai igen kedvelték az intarzia játékot; amelynek lényege: egy híres ember nevének elrejtése értelmes mondatban. Például: „Egy golyóka, im órám összetörte.” (Jókai Mór) KARINTHY FRIGYES a saját nevét így foglalta mondatba: „Magát egy égi kar inti, frigye sikerülni fog.” Sajnos e jóslata nem vált valóra. Karinthy barátja, Kosztolányi Dezső, aki a tréfákban is társa volt, szintén saját nevével replikázott: A vendég panaszkodik a pincérnőnek: „Rossz itt a koszt, ó lány, ide zsörtölődni jár csak az ember!” A NEW YORK ÉS A HADIK ká- véházban sorra alkották az intarziákat, végül megállapodtak abban; hogy csupán Csokonai Vitéz Mihály nevének intarziájával nem lehet értelmes magyar mondatot alkotni. Ekkor Karinthy észrevétlenül elment. Egy kis idő múlva telefonált, s a köztük lévő neves kritikust (ítészt) kérte a telefonhoz. Elmondta neki, hogy már az ágyban fekszik feleségével, a gyönyörű Bőhm Arankával... (Karinthy második felesége különben közismerten kikapós, egyúttal házsártos asszony hírében tündökölt!)..., majd így folytatta: „Nem is tudod, milyen jó a csók, ó naiv ítész, mi hájjal kenegetnek!” egyik alkalommal elhatározták, annak a nevét foglalják intarziába, aki elsőként lép be a kávéházba. Mit ad isten, Bisztricsány Ede érkezett elsőnek. Vakarták is a fejüket a játékosok; majd kis szünet után - amíg gondolataikba mé- lyedtek - Kosztolányi előállt a megfejtéssel: „Anna nem kér imbiszt, rí; Csány, e derék dinnyetermő vidék gyümölcsét kívánja.” MEGYEI KORKÉP SOMOGYI HÍRLAP - 2008. FEBRUÁR 16., SZOMBAT Csacsi húzza a Rippl-kordét Public art A művészóriás tervezett ábrázolása szélsőséges érzelmeket kavar A civil kezdeményezés hivatalossá vált: a Kaposvárért Közalapítvány eljuttatta a városházára a Rippl-szoborállításra vonatkozó javaslatát. A sza- márkordés köztéri ábrázolásról a közgyűlés dönthet. Balassa Tamás A széles körű nyilvánosságot kezdetben nélkülöző, de már szűk körben is parázs vitákat kiváltó kezdeményezés első szakasza lezárult Fekete László ügyvéd, a közalapítvány kuratóriumi elnöke a minap eljuttatta javaslatukat az önkormányzathoz. Meghívásos pályáztatás után elutasító lektorátusi vélemény és feldúlt művészek ez egyik oldalon, a tervet tovagörgető lelkes műkedvelők, támogató művészek a másikon. A kérdés nem más, mint hogy mi a szép? És elég-e, ha valami a laikusoknak tetszik, vagy ennél tágabb a felelősség: hiába tetszik, ha „értéktelen”, a közalapítvány szerint 25, az ellenzők szerint 35- 40 millió forintért. E kérdések számos fórumon megjelenhetnek majd a közeljövőben. Közgyűlés elé kerülésükkel további heves ütközések jósolhatok. Kaposvár leendő jelképével ugyanis együtt élnek majd a városlakók, amint a képpel is, ami a városról kialakul. Ha megvalósul a terv. Rippl-Rónai József a város kevés amortizálhatatlan, vitán felüli védjegyének legfontosabbika. A színház legendás, de törékeny érték, a szökőkutak és a virágok szépek, de vannak máshol is. Rippl-Rónai a kaposváriaké. Hogy biztosan találkozzanak is vele az idelátogatók, mi több, közös fotót is készíthessek, a Kaposvárért Közalapítvány tagjai gondoltak egy nagyot, és érdekes ötlettel álltak elő. Jelképpé váló, szerethető, derűs szobor megalkotására írtak ki meghívásos pályázatot, ahol megkötés volt a szamárkordés ábrázolás. A köztiszteletben álló polgárok kezdeményezését - mintegy alapítványi szóvivőként - Gáspár Ferenc főorvos, a festőművész kutatója karolta föl, s mint mondja, egyre bővülő érvanyaggal és egyre nagyobb lelkesedéssel támogatja azt. Kevés dolog van, amiért ennyire elkötelezetten kiállna. A szakvélemény állításaival szembesítettük, elsőként azzal, hogy a pályázat eleve értékelhetetlen, mert a zsáner- kompozíció provinciális, és méltatlan Rippl XX. századi művészetben betöltött alakjához. Gáspár Ferenc szerint azonban a művészetben nincsenek matematikai igazságok, veszélyes vizekre evez, aki ilyen alapon próbál mérlegelni. Czeizel Endrével egyetértve szerinte Rippl-Rónai életművész volt, aki sokszor hin- tón utazott, de nemegyszer vette igénybe a gazdaság kordáját is. Miközben határozottan tiltakozik az ellen, hogy a zsáner minden esetben a maradiságot hordozza, több példát említ arra, hogy a fővárosban zsánerszobrok megalkotására hirdettek eredményes pályázatot hivatásos alkotók részére. A szakvélemény bírálta azt is, hogy a szamárnak (vagy öszvérnek) hangsúlyos szimbolikái értéke és többféle jelentése van, de egyiket sem szerencsés Rippl-Rónai alakjával összefüggésbe hozni. Gáspár Ferenc szerint azonban a kordét nem egy szimbólum húzta.- Korabeli források és Takáts Gyula költő személyében élő szemtanú is igazolja, hogy Rippl többször utazott ezen a fogaton. Ha ő felvállalta ezt, az utókort vajon miért zavarja? Bernáth Aurél írása szerint úgy ült a művész a fogaton, akár egy Budd- ha-szobor. Kaposváron, de csakis itt igaz ez az ábrázolás, ezért meg is valósítható - hangsúlyozza a főorvos. - Az alapítvány koncepciójának lényeges eleme az a meghökkentően új megközelítési mód, amely a szülőföldjére hazatért boldog ember alakját helyezi a középpontba. A művész bemutatása csak az emberi személyiség ábrázolásával együtt lehet teljes. A sok helyütt egyre népszerűbb public art műfajába tartozó elgondolásról a közgyűlés dönthet, amennyiben a javaslatról előterjesztés készül. A tiltakozók szerint a város kinevettetheti magát a csacsi-megoldással, a támogatók viszont örülnek: végre egy szobor, amit nem koszorúzni kell. Az utókor véleménye pedig nem hallatszik el idáig. Budapesten a Turul-szobor és Teleki Pál miniszterelnök szobra váltott ki vitát A KÖZTÉRI ALKOTÁSOK - Szobrok és műemlékek - sok helyütt okoztak már - művészi vagy politikai - helyi viszályokat Lég utóbb Melocco Miklósnak a Brusznyai Árpád '56-os mártírra emlékező műve híresült el az átköltött és mára eltávolított Radnóti-idézet miatt. Székesfehérváron Mujkó udvari bolond és Kati néni, a fertályos asszony alakja váltott ki vitát. A Budapesten engedély nélküli állított Turul-szobor és Teleki Pál miniszterelnök szobra kavart vihart: a vitatott politikus alakját utóbb Balatonboglár fogadta be. Utcaszobor Székesfehérváron: Kati néni és egy tréfás művészetbarát Nagyétkű Piedonénak néztek bennünket, és azok is voltunk étlapozó Nem bántuk meg, hogy hagytuk magunkat rábeszélni a csilis szarvasragura, meg a körmös-babos pacalra Megyei gasztronómiai körsétára invitáljuk olvasóinkat: sorozatunkban megpróbáljuk a vendég szemszögéből bemutatni a somogyi éttermeket. Özv. Zimbabwei Kálmánná- Majd én megmondom, mit egyenek - pördül elénk kackiás bajuszú pincérünk, miközben éppen elmerülnénk az első pillantásra meglehetősen változatos étlap böngészésében. S már mondja is: - Ma remek a csípős csilis babos szarvasragunk - a szomszéd asztalnál is ilyet esznek, kukkantsanak csak át - és hasonlóan finom a körmös-babos pacalunk. Nyálelválasztásunk azonnal megindul, s miközben nyelünk egyet, meglepetésünket palástolva csak annyit tudunk kinyögni, hogy jöjjön, aminek jönnie kell. Olyan váratlanul ér bennünket a „támadás”, hogy már csak elviharzó főurunk után tudunk szólni: valami levesfélére is gondoltunk, de még be •sem fejezzük a bátortalan kérést, máris jön a határozott felelet: - Á, leves nem kell, akkora adagok lesznek... Pár pillanatig szótlanul emésztjük eme szokatlan fogadtatást - amúgy a Balaton-parttól kőhajításnyira a törzsvendégeit a téli holtszezonban is hívogató siófoki Fehér Ló Pub és Étterem nevű műintézményt vettük célba ezúttal -, konstatálva azt is, hogy belépésünkkor csak a másik asztalnál helyet foglaló Ismerős vendég köszönt bennünket fennhangon, személyzetnek jó néhány percig híre-hamvát se látjuk. De aztán ugye előkerült a mi nagybajuszúnk, akinek a már idézett belépője után még sokáig találgatjuk: vajon ránk van-e írva, hogy odavagyunk az ízes, erős, nehéz magyaros étkekért. Merthogy valóban oda, úgyhogy alig várjuk a ház beígért specialitásait. Eközben, körbepillantva a Fehér Lóban, van miért kapkodni a fejünket. Lovascsizma, patkó, petróleumlámpa-imitáció lóg innen is, onnan is, nád a plafonon, fa szinte minden - westernkocsma jelleg. Ez eddig még rendben is volna, de azt már nem értjük, anyáink korának verses konyhai falvédőit molinóként milyen elgondolásból feszítették ki a fejünk fölé. Látunk továbbá néprádiót, tanÉrtékelés SZEMÉLYZET (1-10 pont): Q Rábeszél, lebeszél KÖRNYEZET (1-10 pont): ^ Western és háziáldás « étel (1-20 pont): f Babra palacsinta A fi góharmonikát, a régi Siófokot bemutató fotósorozatot - a kevesebb talán több lenne... Jó étvágyú Piedoneként látunk neki az időközben szervírozott babgazdag étkeknek, s megállapítjuk, hogy nem kell csalatkoznunk az ajánlatban. Jó a csilis bab és vad általunk korábban még nem próbált összhangja, és a pacalt sem rontotta el a szakács, pedig azt aztán el lehet, ha valaki nem ért hozzá. Egyetlen a bökkenő: miután kollégám a friss ropogós kenyérrel kitörölgeti a tányérját, halkan megjegyzi, hogy azért egy halászlé csak-csak lecsúszott volna előtte; ezt írták ki ugyanis napi ajánlatként a bejárat előtti táblára. Apró fekete pont a főúrnak: a befogadóképességünket nem jól mérte fel, legalábbis a kollégámét. Ezt bizonyítva, kérdésére, hogy kávé vagy kapu- csínó, azt feleljük: mi bizony ennénk még. A vaníliával, barackkal töltött óriás palacsintára szavazunk, ami némi csalódás a kifogástalan főétkek után, mert kemény a tészta és ízetlen a mirelit barack. De azért nem hagyjuk a tányéron, mint ahogy a kapucsínóhoz járó kekszet sem, ám a pincér végső ajánlatára („kitűnő pálinkáink vannak”) már kénytelenek vagyunk nemet mondani - zéró tolerancia, ugye. Piedone, a zsaru meg sajna nem mi vagyunk... Gáspár Ferenc főorvos, és hozzá közelebb Trischler Ferenc kiválasztott terve. Az elképzelésről a SONLINE.HU weboldalon várjuk olvasóink véleményét