Somogyi Hírlap, 2008. február (19. évfolyam, 27-51. szám)
2008-02-11 / 35. szám
somogyi hírlap - 2007. február 11., hétfő SOMOGYORSZÁG KINCSEI 13 művészet 100 éve készült először csipke Balatonendréden. Az elődök hagyományát ma is ápolják a faluban. A lányok már általános iskolában megtanulják a csipkeverés fortélyait. A BALATONENDREOI VERT CSIPKE SZERINTEM A balatonendrédi csipkézés egyik legautentikusabb művelője a lelkész lánya, a Bostonban élő Kájel Sára, aki szülei emlékére hozta létre a Kájel Csipkeházat a településen Éppen száz esztendővel ezelőtt kezdődött az endrédi csipke története. Kolumbán Tünde A falu református lelkésze, Kájel Endre 1908-ban kül-fóldi szakembert hozatott Balatonendrédre, aki ötven helybeli asszonynak adta át csipkeverő tudományát. Ma úgy mondanánk, szociá-li- san érzékeny ember volt Kájel tiszteletes. Az endrédi csipketelepet ugyanis azért hozta létre, hogy a falu asszonyai télen, amikor a földeken nem volt munka, pluszjövedelemhez juthassanak. A csipkés pap - ahogyan református berkekben az endrédi lelkészt hívták - üzleti lehetőséget látott a csipkeverésben, amelynek technikáját, kellékeit még Skóciában is tanulmányozta, mielőtt hozzálátott a csipketelep megszervezéséhez. Az endrédi csipke már az 1910-es években népszerű-séget harcolt ki magának, a legnagyobb budapesti fehérnemű- kereskedő is innen rendelte a métercsipkét, aminek köszönhetően a falusi asszonyok keze munkája számos nyugateurópai országba eljutott. S hogy miért hívják vert csipkének az endrédit? Az elnevezés arra utal, hogy a cérna kötése közben az asszonyok kezében forgó klöplik, vagyis orsók ösz- szeverődnek. Bár a csipke készítése rendkívül bonyolult folyamat, az avatottak szerint hamar elsajátítható. A csipkeverés kellékei közé tartozik egy henger alakú párna. Erre erősítik rá a lyukasztott kartonmintát. A cérnát feltekerik a klöplikre, és kezdődhet a cérnaszálak keresztezése, a minták kialakítása. Az endrédi csipkézés azután teljesedett ki, hogy a lelkész feleségül vette a kitűnő művészi és szervezőképességgel megáldott Csipketörténet 1908. Kájel Endre beindítja az első csipketanfolyamot. 1938. Az endrédi csipke nagydíjat nyer a berlini világ- kiállításon. 1995. Elkészül Balatonend- réd címere, amit Késmárki Károlyné csipkéje alapján terveznek meg. 1996. Megnyílik a Csipkeház, és az iskolában tanítani kezdik a csipkeverést. Koroknai Zsófiát. Ő tervezte azokat a csipkébe verhető mintákat, amelyek a mai napig készülnek a faluban. A csipkézés a parókia egyik szobájában folyt, itt gyűltek össze a lányok, asszonyok, és készítették az úri népnek szánt térítőkét, függönyöket, ágynemű- és ruhadíszeket. Ősztől tavaszig annyi pénzt meg tudtak keresni a kézimunkával, hogy abból telt nekik cipőre, táskára és még kosztümre is. Az endrédi csipke 1938-ban a berlini világkiállításra is eljutott. Népszerűsége egyenesen a brüsszeli csipkéével vetekedett. Kájel Endrénétől a csipketelep irányításával töltött 30 év alatt több száz asszony tanulta meg a csipkeverés tudományát. A közvetlen tanítványok közül már csak kevesen élnek, de a csipkézés hagyománya nem szakadt meg; a tudomány Endréden anyáról leányra száll. Emlékszem, az anyósom azt szokta mondani, hogy az igazi csipke olyan, hogy azt ha élére állítjuk, akkor megáll - meséli Kájel Endréné, aki családtag ként a mai napig sokat tesz azért, hogy a Kájel-féle csipke hagyománya fennmaradjon. - A csipkénél kulcskérdés a tervezés. Az anyósom ehhez nagyon értett, olyan kifinomult szépérzéke volt. Mondhatni ő volt a telep esztétikai főnöke - avat be a családi legendáriumba az asszony, akitől azt is megtudjuk: a minták többsége körző híján egy tányér vagy bögre, netán egy vonalzó segítségével készült. Míg a felesége művésziélek, addig a tiszteletes igazi üzleti vénával megáldott ember volt, aki gyakran utazott a fővárosba, hogy meg rendelőket szerezzen. Balogh veronika endrédi tanuló: - Az endrédi csipke nagyon mutatós. Anyukám már nem, de a nagymamám még ismerte a technikát. Én két éve tanulom a csipkeverést, otthon is szoktam gyakorolni. Már csak a legnehezebb mintákat nem tudom. Ilyen a pávafarkas motívum is, de ha sokat próbálom, remélem, hogy jövőre már azt is el tudom készíteni. KÉSMÁRKI TIBORNÉ endrédi iskolaigazgató: - Balatonendrédnek nem túl sok saját hagyománya van, ezért is fontos, hogy a legértékesebbet fenn tudjuk tartani. A lányok nagyon jó színvonalon megtanulják a csipkézést, amit az utolsó pillanatban vet- ■ tünk be az iskola pedagógiai programjába. A századik év megünneplésére kiemelten készülünk az iskolában is. HORVÁTHNÉ HERCZEG ZSUZSA, a csipke-szakkör vezetője: - Jó, hogy a lányokat összetartja a csipkézés szeretete. Azzal, hogy különböző bemutatókra hívnak bennünket, megismertetjük másokkal a település hagyományait, és a gyerekekkel mi is új ismeretségeket kötünk. A csipkézés türelemre, fegyelemre tanít és a hagyományok tiszteletére neveli a fiatalokat. Az iskolában tananyag a csipkeverés hagyomány Rádöbbentek: ha nem oktatják, feledésbe merül a klöpliforgatás A legszebb csipkedarabok a Kájel-házban láthatók A balatonendrédi általános iskolába belépve azonnal feltűnik, hogy a csipke fontos szerepet tölt be a falu életében, mégha a családok megélhetéséhez a kézimunkázásnak régóta semmi köze. Az iskola aulájában ugyanis csipkekiállítás látható, ami a tanárok és diákok munkáiból készült. 1996 óta a lányok technikaórákon tanulnak csipkét verni. Aki ennél is többet akar, csipke szakkörre jár, ahol még magasabb szinten sajátíthatja el a százéves tudományt. Tizenkét éve mentőötletként indították be az iskolában a csipkeverés technikájának tanítását. A faluban ekkor döbbentek rá, hogy A szakkörön a tizenéves lányok ördögi ügyességgel verik a csipkét hamarosan nem élnek már közöttük olyanok, akik még ismerik a kézimunkázás csínját- bínját. A tanárok ekkor egy nyár alatt megtanulták a fogásokat, és szeptemberben oktatni kezdték a klöplik forgatását. A szakkörös lányok örömmel járnak a délutáni foglalkozásokra, sőt akad, aki a hagyományos motívumok mellett önálló terveket is megvalósít. Huszár Réka néhány hónapnyi cérnakötés után épp egy ilyen saját mintával készült el. Csipkevirágot vert, amivel azon a pályázaton indul, amit a helyi református egyház és a Kájel Csipkeház írt ki a százéves jubileumra. ■ Kolumbán Tünde Szépen felújított régi parasztházban kaptak helyet az endrédi csipkeművészet legszebb darabjai. A Kájel házaspár gyermekei 1996-ban döntöttek úgy, hogy szüleik emlékére létrehoznak egy múzeumot a településen, ahol a tiszteletesné saját tervezésű darabjai kaptak helyet. Az állandó kiállításon mintegy százötven csipkét tekinthetnek meg a csipkeház látogatói. A múzeum legérdekesebb darabja az a 158x198 centis függöny, amit nyolc asszony öt hónap alatt készített el. A méretes alkotás mellett egészen apró szépségek is megtekinthetők a házban, köztük egy csecsemőruha is. ■ Kolumbán T. 1996 óta a Kájel Cslpkeházban mutatják be a legszebb csipkéket
