Somogyi Hírlap, 2008. február (19. évfolyam, 27-51. szám)
2008-02-10 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 6. szám
4 2008. FEBRUÁR 10., VASÁRNAP A HÉT TÉMÁJA élelmiszer Hogyan lehet összekötni a hagyományos magyar konyhát az egészséges életmóddal? A tenyésztők szerint a válasz a mangalica, amely világhírt hozhat a magyar élelmiszernek. / / w A MANGALICA MEGHÓDÍTJA A VILÁGOT A kis mangalicák még vígan röfögnek. Pár év múlva a húsukból készült sonka meghódíthatja a világpiacot. A mangalica disznók magyarországi pályafutása 1833-ban kezdődött Mangalicák és gazdáik mutatkoznak be hét végén a Városligetben. A hagyományos magyar élelmiszer minden korábbinál népszerűbb. Hegedűs V. Rita - Tóth Marcella Vajon a pálinka miatt csúszik ennyire a mangalicaszalonna vagy fordítva? Ezen a tyúk vagy a tojás volt-e előbb típusú kérdésen töprengek, miközben az egyik kezemben egy stampedli petpalackból elővarázsolt vegyes gyümölcspálinkát, a másikban pedig egy szalonnából és kenyérből álló katonát szorongatok. A válaszhoz nem jutottam sokkal közelebb se a tyúk, se a szalonna viszonylatában, az azonban biztos, a két hungari- kum harmóniája tökéletes mind ízben, mind illatban. Ezt, úgy látszik, nem csak a mi kis csapatunk gondolja így, mivel szombat délelőtt moccanni is alig lehet az első Budapesti Mangalicafesztíválon a városligeti Vajdahunyad várában. A hungarikumok mágnesként vonzzák az evőközönséget. Köztük Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztert is, aki vélhetően nem csak hivatali kötelezettsége okán kóstolt vagy két órán át a finomságokból. A miniszter az ünnepélyes megnyitón Benke Laci bácsival vállvetve fejezte ki örömét, hogy újabb fesztivál népszerűsíti a hagyományos magyar élelmiszereket. A rendezvényen nemcsak mangalicaszalonnát lehet kóstolni, hanem a göndör szőrű állat húsából készült disznósajtot, sonkát, kolbászt, tepertőt is. Akik a készételeket szeretik, azok válogathatnak a sült hurka, kolbászkínálatból is, vagy ha sült malacra támad gusztusuk, azt is megkóstolhatják. Huszonöt mangalicatenyésztő gondoskodik a széles választékról. Igazi családias hangulat uralkodik, a termelők jószívűen kínálják a kóstolókat termékeikből. Ha malacokról beszélünk, akkor a már emlegetett jófajta pálinka sem maradhat ki a sorból. Az ügyes kezű kalandvágyók benevezhetnek a kolbász- és hurkatöltő versenyre, akik pedig a szakácstudományukat szeretnék megcsillogtatni a zsűri előtt, a pörköltek és egyéb, bográcsban készülő ételek versenyét nekik találták ki. A családi hangulatot erősíti a rengeteg, fabódék között rohan- gászó kisgyerek. Őket inkább a már-már szintén tradicionális hungarikumnak számító piros kakasos nyalókák, s a szalonnák még élő verziója köti le. Igaz, ez utóbbiak, a fesztivál főszereplői, a mangalicák, kissé háttérbe szorulnak. Úgy tűnik, nem nagyon zavarja őket a hatalmas tömeg: egy félreeső helyen rágcsálják békésen a szalmaköteget vagy jóízűen szunyókálnak evés után. A mindent a szemnek elv érvényesül, a cocákat leginkább messziről lehet csak csodálni. Csak két kismalachoz lehet közel jutni, őket kicsi faszekéren tolják körbe-körbe egy ideig. Még nem tudják, de lehet, hogy jövőre már az ő szalonnájukból falatozunk a fesztiválon. Egyre népszerűbb a disznótartás AZ ELMÚLT MÁSFÉL ÉVTIZEDBEN dinamikusan fejlődött a hazai mangalicatenyésztés. Míg a kilencvenes évek elején csupán két-háromszáz mangalicakoca volt az országban, mostani számuk már eléri a tízezret- mondta Tóth Péter, a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületének elnöke. A magyar sertéstenyésztés számára a mangalicatartás a közeljövő egyik ígéretes üzleti lehetősége lehet, mert a fajta egészséges húsa egyre keresettebb a piacon. Jelenleg Magyar- országon több mint ötvenezer mangalicahízót vágnak évente, az összes sertés két százalékát. A mangalicák felét üzemi méretekben vágják, a másik felét házilag. iparszerű termelést mintegy húsz vállalkozás végez az országban. Árbevételük évente négymillióni forintra tehető- mondta az elnök. Az export túlnyomó része Spanyolországba megy, de a mangalicahúsnak van piaca Svájcban, Ausztriában, sőt már Japánban is. a mangalicának négy színváltozata van: a szőke, a vörös, a fecskehasú, valamint a fekete. Ez utóbbi azonban kipusztult a 20. század elején. A magyar mangalicafajta kialakítása 1833-ban kezdődött, amikor József főherceg Kisjenőn tenyészetet alapított, ahova a szerb Milos herceg akkor már híres állományából vásároltak állatokat. Ezek a sertések fehér, göndör szűrnek voltak. Ezek Kisjenőn kereszteződtek az ott lévő állománnyal. A mangalica néhány nemzedék alatt annyira alkalmazkodott az alföldi viszonyokhoz, hogy igazi magyar fajtává vált. Később azonban csökkent a zsírsertések iránti kereslet A legnagyobb csapás a fajtára az 1895-ben kitört sertéspestis volt, amely húsz évig tartott. 1927-BEN MEGALAKULT a Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete. A második világháború után a mangalicák száma folyamatosan csökkent, 1960 után már ezer példány sem volt. Fordulópontot az 1990-es évek eleje jelentett, amikor újra elkezdték a mangalicát szervezetten tenyészteni. Újra megalakult a Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete. Eredetvédelem a téliszaláminak egyedül a szegedi téliszalámi élvez európai uniós védettséget a magyar mezőgazda- sági és élelmiszer-ipari termékek közül, noha összesen nyolcszáz tétel szerepel a közösség oltalmi listáján. Védettségre több hungarikum is pályázik már jó ideje, egyebek mellett a gyulai és a csabai kolbász, a makói vöröshagyma, a gönci kajszi- barack is. Más rendelet érvényes a borokra és az égetett szeszes italokra, ennek keretében már több pálinka és bor szerzett uniós oltalmat. A védettségről az Európai Bizottság dönt, az eljárás azonban hosszadalmas. Emellett a tagállamok kérelmezőinek is válaszolniuk kell a bizottság kérelemmel kapcsolatos kérdéseire, és gyakran ez is sok időbe telik - mondta el lapunknak Zobor Enikő, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium minőségpolitikai szakreferense. A TÖBBI, OLTALOMRA pályázó termék leírásának vizsgálata már folyamatban van az uniónál. A termékek addig átmeneti nemzeti oltalom alatt állnak: hazánkban senki más nem állíthat elő, nem forgalmazhat a megadott elnevezéssel terméket, csak az, aki a meghatározott földrajzi területen, a termékleírásban foglaltak betartásával teszi azt. AMINT MEGKAPJA a közösségi védelmet, a termék elnevezése az EU egész területén oltalmat élvez a csalások és a félrevezető használat ellen. Ez a gyakorlatban azt jelenti például, hogy szegedi téliszalámi - amely tavaly december közepén szerezte meg az oltalmat - elnevezést csak olyan termékeken lehet feltüntetni, amelyeket a pályázatban leírt termékleírásnak megfelelően gyártanak. Ebben egyebek mellett részletesen meghatározzák, hogy mely területeken tenyésztett és mivel etetett sertéseket lehet felhasználni. „Én a szőkéknél köteleztem el magam" - vallja Bari András szendrői biotenyésztő dét tennénk, ha melegítjük, kiolvad a csoki és összedől a ház. Hő hatására a mangalica zsírja nagyon hamar kiolvad, ezért omló- sabb a hús szerkezete és köny- nyebben emészthető. A biomangalica ráadásul nem eszik vegyszerrel kezelt takarmányt.- Kap erre támogatást?- Úgy vagyunk, mint azok a cigány muzsikusok, akiknél a prímás szétosztotta a pénzt, és a brácsásnak már nem jutott. Járni jár a támogatás, csak már nem jut!- Hány mangalicája van?- 24 kocám van és a szaporulata, ami átlagban öt és fél kismalacot jelent. Télen nem fialtatunk, csak tavasszal, hogy egyből gyepre menjen a malac, és ne kelljen a drága takarmányt adni neki.- Melyik fajtát tartja?- Csak a szőkét! Én azoknál köteleztem el magam. Egy gazda egyfélével foglalkozzon, és akkor nincs gond. Nem lehet megőrizni a tisztavérűséget, ha több fajtát tartanak egy portán. Bármi megtörténhet, egy karámszakadás, és máris kész a baj.- Mennyire tudja eladni a termékeket?- Van rá kereslet, lehet rá piacot is találni itthon és külföldön is, csak keresni kell. De szerintem lesz ez még jobb is.- Miért éppen mangalicákat tenyészt?- Gyerekkorunktól kezdve mindig volt mangalicánk. Már a nagybátyám is tősgyökeres manga- licás volt.- Miért jobb a mangalica?- ízletesebb. Aleghízékonyabb jószág a sertésfajok közül. Hússzövetei között is zsír van, amely alacsonyabb hőfokon olvad. Ez olyan, mintha a téglák közé nem habarcsot, hanem csokoláA Mangalicafesztiválon ínycsiklandó falatokat kóstolhatnak a látogatók
