Somogyi Hírlap, 2008. február (19. évfolyam, 27-51. szám)

2008-02-08 / 33. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2008. FEBRUÁR 8., PÉNTEK 13 KISTÉRSÉGEK Öt pont előnyt jelent a hátrány felzárkózás A huszonnegyedik órában vannak a leghátrányosabb kistérségek Esély - így gondolnak a felzárkóztatási programra a leghátrányosabb kistér­ségek. Négy is van ilyen­ből Somogybán. Sanyarú boldogság: öt pont előnyt jelent a hátrány. Munkatársainktól Százharmincötmilliárd forintos támogatásra pályázhat az ország harminchárom leghátrányosabb helyzetű kistérsége. A Kormány - uniós források felhasználásá­val - indítja el az Új Magyaror­szág Felzárkóztatási Programot, hogy az említett leszakadó kis­térségek hanyatlását megállítsa, gazdasági és társadalmi felzár­kózásukat segítse. Somogybán négy ilyen kistérség van: a csur­gói, barcsi, kadarkúti és a len­gyeltóti. Mindenütt úgy gondol­ják: éppen ideje volt, hogy kap­janak még egy esélyt.- Meggyőződésem, hogy ez a kormányzat végre komolyan gondolja a hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatását - mondta Feigli Ferenc barcsi pol­gármester. - Elsősorban a fog­lalkoztatás terén látok benne le­hetőségeket, a térségünkből több vállalkozás is él majd ezek­kel. A leghátrányosabb helyze­tű önkormányzatoknak a pályá­zatoknál teremt kedvező feltéte­leket. Óriási dolognak tartom, hogy végre megkérdezik tő­lünk: hogyan is gondoljuk a ki­lábalást, melyek a fejlesztésre szoruló területek a térségünk­ben? Ezzel persze a mi felelőssé­günk is nagyobb lett, hiszen ala­posan végig kell gondolnunk, hogy hogyan is éljünk a lehető­ségekkel. Tisztán kell látnunk a fejlesztések következményeit is; fenn tudjuk-e majd tartani, képesek leszünk-e működtetni, amit létrehozunk. Ha tévedünk, akkor nem mutogathatunk má­sokra. Úgy gondolom, hogy most nálunk a labda. Fontos, hogy nemcsak nagy léptékben gondolkodhatunk, hanem a programon belül meg vannak a lehetőségek a kistelepülések számára is. Csurgón egy, a programot be­mutató fórumon elhangzott: a vállalkozások nagyobb vissza nem térítendő támogatást sze­retnének, mint amennyi a szá­mukra biztosított ötven-hat­Gond vagy öröm, ha egy kistérség, egy település a leghátrányosabbak közé soroltatik? Bármilyen furcsa, mindkettő egyszerre igaz. vanöt százalék. Szászfalvi Lász­ló, a város polgármestere sze­rint a nyugat-európai harminc­negyven százalékos vissza nem térítendő támogatáshoz képest ez nem rossz. Az az érem másik oldala, hogy a magyar gazdaság kis és közepes vállalkozásai nin­csenek olyan helyzetben, mint a tőlünk nyugatabbra lévők.- Végre van egy olyan komp­lex felzárkóztatási program, amely az összefüggéseket is próbálná kezelni, mert látható, hogy egy-egy beruházás nem fogja megoldani ezeknek a tér­ségeknek a problémáit - hang­súlyozta Szászfalvi László, aki emellett azért szkeptikus, mondván, hogy tavaly január óta - amikor bejelentették ezt a programot - nem sok előrelé­pés történt. Úgy véli: ezek a tér­ségek a 24. óra utolsó perceit élik, de most még egy komoly beavatkozással megmenthetők, egy életminőség-változási folya­mat indulhat el. Ám ha megint sok minden másra megy el a pénz, nem a konkrét feladatok megoldására, akkor végzetesen leszakadnak. Szászfalvi szerint itt is igaz a mondás, hogy kétszer ad, ki gyorsan ad. A lehető legkeve­sebb adminisztrációval, haté­kony együttműködéssel kellene a „lovak közé csapni”, így is évekbe telik, mire körvonalazó­A legfontosabb teendő a munkahelyteremtés MEGYÉNK EGYIK LEGIFJABB kis­térsége, a huszonkét települést tömörítő kadarkút-nagybajomi január elsején kezdte meg mű­ködését Verkman József kadar­kád polgármester szerint a Nem mondunk le senkiről el­nevezésű pályázat esély, lehető­ség a felzárkózásra.- LEGFONTOSABB FELADATUNK a munkahelyteremtés - mond­ta a polgármester. - Kadarkú- ton tizennégy százalékos a munkanélküliség, de egyes kistelepüléseken ötven-hatvan. Az adott települések vezetői a civil szervezetekkel, vállalko­zókkal közösen döntik el, hogy miben látják a fejlődés, fejlesztés lehetőségét. A pályá­zati önrész öt százalék, ami­hez szükség esetén kedvezmé­nyes hitelfelvételi lehetőséget kapunk, így ez nem lehet gát­ja a megvalósulásnak. Verkman József: hitelt vehetünk fel az önrészhez is dik valami pozitív eredmény. Cél, hogy ne sok kis fejlesztés­re menjen el a pénz, hanem ke­vesebb nagyobbra. A csurgói térségben például a közúton való jobb megközelítés, az inf­rastruktúra- és oktatásfejlesz­tés, munkahelyek teremtése az elsődleges cél. S ami fontos még: a felzárkóztatási program fantasztikus beruházásokat in­díthat el, ám közben az önkor­mányzatoknak működniük is kell valamiből. De miből?- Ez az első olyan kormány- program, ami foglalkozik a hát­rányos kistérségekkel - összeg­zett Papszt Lajos, Lengyeltóti polgármestere. Eddig csak be­széltek róla, de nem volt elkülö­nített pénzalap. Úgy érzem, ez az összeg valós lehetőségeket rejt a felzárkóztatásra. S az is jó, hogy öt pont előnnyel indul­hatunk a pályázatokon. A pol­gármester szerint azt kellene még elérni, hogy komoly kor­mányzati szándék mutatkozzon munkahelyek teremtésére. Egy- egy komoly befektető ugyanis egész kistérségek foglalkoztatá­si gondjait orvosolhatná. Kaposvár a somogyért egyesület azokkal ért egyet, akik nem kampá- nyolnak, ezért a civil szer­vezet nem vesz részt a március 9-i népszavazást megelőző kampányban. Gyenesei István elnök csü­törtöki sajtótájékoztató­ján azt mondta: legszíve­sebben egy hónapos kam­pánycsendet hirdetnének. Ha a pártok ebben nem partnerek, akkor legalább a szavazólapon szereplő kérdésekről szóljon a kam­pány. (mk) Magyaregres fajcsi jános somogyaszalói polgármes­ter egyik tyúkja óriástojást tojt. A tojás 170 gramm sú­lyú, kerülete 20, magassá­ga 10 centiméter. A terme­tes tojást a somogyi - va­lószínűleg - rekorder szár­nyas félnapi „vajúdás” után hozta világra. Fajcsi Jánosék tyúkjának óriástojása és a normálméret Tab TÖBB MINT ÖTVENKÉT li­ter vért adtak Tabon azok a donorok, akik részt vet­tek a vöröskereszt tabi te­rületi szervezete által hir­detett véradáson. Összesen 128 önkéntes jelent meg, közülük a vizsgálat során 11 személyt kiszűrtek. Há­rom donor először adott vért. (kj) Törökkoppány bősze gábor nyugdíjas pedagógus, helytörténeti kutató tar­tott több mint egyórás elő­adást a Koppányvölgye Idősek Otthonában, ame­lyet az intézet vezetése szervezett. A Törökkop­pány a török korban című előadást az otthonlakókon kívül több, a községben élő személy is meghall­gatta. (kj) Kaposváron engedélyezik már a somogysárdi garázst is központosítás Szakmailag indokolt, ám nem megfelelően előkészített - ez a véleménye a kaposvári főjegyzőnek Mostantól, ha valaki például ga­rázst vagy kerítést akar építeni mondjuk Somogysárdon, azt is csak Kaposváron engedélyezhe­tik. Februártól 62 város környé­ki település mindenfajta építés- hatósági ügyében kizárólag a kaposvári önkormányzat jogo­sult eljárni. Eddig csupán a ki­emelt építési ügyek tartoztak a körzetközponti jegyzőkhöz, így Kaposvárhoz is. A törvény ugyan­is úgy módosult, hogy e hónap­tól nem csupán a kiemelt, ha­nem valamennyi építéshatósági ügy kizárólag a körzetközponti önkormányzatoknál intézhető. Ezzel az országban negyedére csökkent azoknak az önkormány­zatoknak a száma, melyek jo­gosultak eljárni ilyen ügyekben. A döntéssel nem az a baj, hogy feladatot kapunk - kom­mentálta a törvényi változást Kéki Zoltán, Kaposvár címzetes főjegyzője -, hiszen szakmailag semmiképpen sem vitatható a döntés. Á kistelepüléseken ugyanis nem biztos, hogy min­den esetben biztosított volt a szakmai hozzáértés. A baj sok­kal inkább az, hogy a jogalkotó a legtöbb esetben úgy véli: min­denhol megvan az új feladatel­látáshoz szükséges infrastruk­turális háttér. Tehát nem bizto­sít megfelelő forrást például az irodák átalakításához, a számí­tógépek beszerzéséhez. Kapos­vár például éves szinten plusz Az építők és a hatóság dolga is nehezebbé vált az új törvény miatt Ötvennel több ügy jut a Kaposvár környéki 62 telepü­lésen az elmúlt időszakban 1400 építéshatósági ügy volt éves szinten. A törvényi előírás szerint 400 körüli ügy juthat egy-egy ügyintézőre, így a három új dolgozó felvételével várhatóan 450 körüli eljárás lebonyolításá­val kell majd számolni. hétmillió forintos normatívát kap az új feladat ellátására. Ez a három új dolgozó bérét fede­zi, ám az infrastruktúra kiala­kításához már a saját zsebünk­be kell nyúlnunk. A másik nagy problémát pedig abban látom ­tette hozzá a főjegyző -, hogy az újonnan kapott feladatok közt szinte nincs olyan, ahol meg­egyezne az illetékességi terület határvonala. Például Kaposvár­hoz gyámügyek tekintetében 70 település tartozik, szociális intézmények engedélyezési ügyeiben 72, míg a most meg­kapott építéshatósági ügyekben 62. Előfordulhat tehát, hogy ha egy lakosnak több különböző ügye van, elintézésükhöz kü­lönböző városokba kell utazni. A bázis ugyan Kaposváron lesz, ám a kollégák meghatározott időpontokban a településeken lesznek, hogy ne kelljen min­denkinek Kaposvárra utazni. ■ Márkus Kata

Next

/
Thumbnails
Contents