Somogyi Hírlap, 2008. január (19. évfolyam, 1-26. szám)

2008-01-18 / 15. szám

6 2008. JANUÁR 18., PÉNTEK GAZDASÁG Kedvezően értékelheti Magyarországot az EU Jövő szerdán értékeli az Európai Bizottság Magyaror­szág frissített konvergencia- programját, és brüsszeli ki­szivárogtatás szerint pozitív elemzés várható. A kormány november végén juttatta el az euró átvételéhez szüksé­ges kngazításokat tartalmazó programot Brüsszelbe, miu­tán Veres János pénzügymi­niszter bejelentette: az állam- háztartási hiány 2010-re a maastrichti követelménynek megfelelő három százalék alá csökken. Megint a Malév a legjobb Keleten MÁSODIK ALKALOMMAL Ve­hette át New Yorkban a Ma­lév a Legjobb kelet-európai légitársaság díjat, amelyet a The Global Traveller maga­zin olvasói, zömében üzleti utasok ítéltek oda a magyar cégnek. Az osztrákok sem úszták meg az inflációt • TIZENNÉGY ÉVES CSÚCSOt dön­tött Ausztriában az infláció: decemberben 3,6 százalék­kal emelkedtek a fogyasztói árak az előző év azonos idő­szakához képest. Az élelmi­szerekért 8,2, az üzem­anyagokért 23 százalékkal kellett többet fizetni. MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2008. január 17-én. Olcsóbb fogyasztási hitelek irányelv Növeli a versenyt az új európai uniós jogszabály ** e9Ve teset se a hitel e, me9muti ísí hitele,-, nemcsak rtalmaZZa Mekkora z,sz°igáíJhen Minden információt úgy kellene közölniük a bankoknak, hogy az ügyfelek ne csak a fiókban ácsorogva, hanem otthon is átnézhessék a feltételeket Részletes tájékoztatást, egyértelmű reklámokat és alacsonyabb kamatlábakat eredményezhet a szerdán megszavazott uniós irány­elv. Erre azonban még mi­nimum két évet várni kell. Tóth Marcella Tizennégy napig akár el is áll­hatnak az ügyfelek a fogyasztá- sihitel-szerződéstől a jövőben - egyebek mellett ezt is lehetővé teszi majd az az irányelv, amely­ről szerdán szavazott az Európai Parlament (EP). Emellett részle­tesebb tájékoztatást, egyértelmű reklámokat, átláthatóbb piacot, fokozódó versenyt és ezáltal ol­csóbb fogyasztási hiteleket ígér a jogszabály. Az irányelv azokra a hitelekre vonatkozik, amelyek összege 200 és 75 ezer euró (hozzávető­leg 51 ezer, illetve 19,1 millió fo­rint) között van. A szabályok emellett lényegében csak az áru­hitelekre és a személyi kölcsö­nökre érvényesek. így például a változás nem érinti majd az olyan folyószámlahiteleket, ame­lyekben a kölcsönt egy hónapon belül vissza kell fizetni. Nem ter­jed ki a munkaadói hitelekre és az ingatlanfedezetű jelzáloghite­lekre sem. Szintén kiesnek az irányelv hatálya alól azok a hite­lek, amelyek kamat- és díjmen­tesek, illetve csak jelentéktelen díjfizetéssel járnak. Az irányelv alapvetően a hitelt felvevők érdekeit védi, részlete­sen meghatározza, hogy milyen tájékoztatást kell adniuk a pénz­intézeteknek a reklámjaikban (lásd keretes írásunkat). A tájé­koztatásnak többek között ki kell terjednie a fogyasztó által teljesítendő fizetések összegére, számára és gyakoriságára, vala­mint a kapcsolódó költségekre. minden hirdetésben, amely­ben kamatlábbal, illetve egyéb számadattal reklámoznak egy fogyasztási hitelt, világos és jól látható módon, egy példá­val kell majd szemléltetni a következőket: • hitelkamatlábat • a hitel teljes költségét • a teljes hitelösszeget Meg kell határozni, hogyan le­het elállni a szerződéstől és mi­lyen feltételekkel lehet idő előtt visszafizetni a hiteleket. Ezeket az információkat a hitel felvéte­le előtt olyan formában kell kö­zölniük a hitelintézeteknek, hogy az ügyfelek otthon nyugod­tan átnézhessék. A szerződéskötés után tizen­négy napig meggondolhatják magukat az ügyfelek. Ekkor azonban a hitel összegét har­minc napon belül vissza kell ad­ni a kölcsönt nyújtónak. Emel­lett ki kell fizetni a hitel lehívá­sától az elállásig tartó időszakra felszámított kamatot. A hitelező azonban ezenkívül semmilyen • a teljes hiteldíjmutatót • a hitelmegállapodás időtar­tamát • egyedi árunál vagy szolgál­tatásnál az árat és az előtör­lesztés összegét • a fogyasztó által fizetendő teljes összeget és a törleszté­sek összegét FORRÁS: EURÓPAI PARLAMENT más ellentételezést nem követel­het az ügyféltől. Az irányelv szabályozza azt is, mekkora díjat számolhatnak fel a hitelintézetek, ha az ügyfél ha­táridő előtt visszafizeti a köl­csönt. E szerint a díj legfeljebb a hitelösszeg egy százaléka lehet, ha a visszafizetés a rendes lejá­rat előtt több mint egy évvel tör­ténik. Ha egy évnél rövidebb a két időpont közötti időszak, az ellentételezés nem lépheti túl a visszafizetett hitel összegének fél százalékát. Folyószámlahite­leknél egyáltalán nem lehetne pluszköltséghez kötni a határidő előtti visszafizetést. Az említett szabályok bevezeté­sére legalább 2010-ig várniuk kell a fogyasztóknak, mivel a direktí­vára még a tagállamok vezetői­ből álló Európai Unió Tanácsának is rá kell bólintania. A háttértár­gyalások alapján azonban való­színű, hogy már nem változik az EP által elfogadott szöveg. A tag­államoknak két évük lesz arra, hogy átültessék az irányelvet a saját jogszabályaikba. Fontos tud­ni, hogy a megváltozott szabályok hatálya nem visszamenőleges, te­hát nem érvényesek a korábban felvett kölcsönökre. Egyértelmű reklámok példával szemléltetve Bioetanolosok kontra olajiparosok megújulás Ember legyen a talpán, aki el tudja dönteni, mi lenne a jó Éles hangú közleményben rea­gált a Magyar Bioetanol Szövet­ség (MBSZ) Sztavrosz Dimasz- nak, az EU környezetvédelmi biz­tosának állásfoglalására, amely szerint az uniónak újra kellene gondolnia a bioüzemanyag elter­jesztésére irányuló célkitűzéseit. A szövetség úgy véli, hogy alap­talanok a biztos állításai, amely szerint a bioüzemanyagok által okozott környezeti és társadalmi problémák sokkal súlyosabbak, mint azt korábban sejteni lehe­tett. Az érdekképviselet a kijelen­tés mögött a bioüzemanyagok használatában ellenérdekelt nagy­ipari szervezetek, egyes politikai érdekcsoportok és a civil mozgal­mak lobbitevékenységét sejti. Az MBSZ szerint az erdőirtás miatti aggályok szigorú EU-sza- bályozással kivédhetők, amely meggátolja az ilyen áron előállí­tott bioüzemanyag behozatalát. Elkerülhető az élelmiszerárak je­lentős növekedése, ha az alap­anyagot megfelelő módszerekkel biztosítják - hangsúlyozza a szö­vetség. A legtöbb kritika a bioetanol- gyártókat éri, mivel ehhez az üzemanyaghoz ma még zömmel az élelmiszer-ellátásban is fontos növényeket használnak fel. Ellen­ben a következő években már egyre nagyobb arányban cellulóz­ból - növényi rostokból, hulladé­kokból, energiafűből - állítják majd elő az etanolt. ■ Z. H. I Ma még a kukorica az egyik legfőbb alapanyag, de jöhet a cellulóz A magas infláció miatt csökkentek a fizetések az év végén is A reálkeresetek csökkenése va­lamivel kisebb lett tavaly novem­berre, mint az előző hónapban volt, még így is messze megha­ladja azonban az év eleji várako­zásokat. A bruttó átlagkeresetek összességében 8,3, a nettó átlag- keresetek 2,9 százalékkal halad­ták meg az egy évvel korábbit - tette közzé a Központi Statiszti­kai Hivatal. A nettó kereseteknek a bruttó kereseteknél alacsonyabb növe­kedési üteme döntően az egész­ségbiztosítási és munkavállalói járulék 2006. szeptemberi, illet­ve az egészségbiztosítási járulék kulcsának 2007. januári újabb emelésére vezethető vissza a Központi Statisztikai Hivatal szerint. A reálkereset (a fogyasz­tói árindex nyolcszázalékos nö­vekedése mellett) 4,7 százalék­kal csökkent az előző év azonos időszakához képest. ■ A közszférában az elmúlt évek leépítései után sem növekedett 2007 végére az alkal­mazottak létszáma. A bruttó átlagkereset tavaly novemberben 182 700 forintot ért el, ezen belül a vállalkozá­soknál dolgozók 174 800 forin­tot kerestek. A költségvetési szervezeteknél alkalmazás­ban állók bruttó átlagkeresete 204700 forintot tett ki, ez június­tól már tartalmazta az egyhavi különjuttatás egytizenketted ré­szét is. A magas infláció beragadásá­tól tartó Magyar Nemzeti Bank által fokozottan figyelt bruttó át­lagkereset-növekedés a magán- szektorban 9,7, a közszférában 6,3 százalékos volt. Ez némileg elmarad a tavaly tavasszal mért, a vállalkozások esetében két számjegyű ütemektől. így eny­hülhetnek a jegybank pénzrom­lással kapcsolatos félelmei is. Igaz, egyéb tényezők miatt való­színűtlen, hogy a következő hó­napokban monetáris lazítás kö­vetkezzen be. A fiskális politika alakulását tekintve kedvező fejlemény, hogy az állami szféra tovább kar- csúsodott: a költségvetési szek­torban dolgozók száma a 2006- 2007-es leépítési hullám utáni szint alatt maradt, sőt november­ben további jelentős csökkenés volt tapasztalható. ■ Három hónap alatt összejön az idei hiány fele Március végére 581 milliárd fo­rintra duzzadhat az államháztar­tás hiánya, ami az egész évre ter­vezett 1111 milliárd forintos defi­citnek a fele - tudatta tegnap saj­tótájékoztatón Várfalvi István, a Pénzügyminisztérium szakál­lamtitkára. A tárca szerint azon­ban ebben semmi meglepő nincs. Januárban fizetik ki a közszfé­ra 13. havi fizetésének, március­ban pedig a 13. havi nyugdíjak fe­lét. Emellett az első negyedévre esik az energiaár-kompenzációk és az agrártámogatások kifizeté­sének jelentős része is. A szakál­lamtitkár szerint az év egészében tartható a GDP (bruttó hazai ter­mék) négy százalékára tervezett államháztartási hiány. ■ NYERTESEK mm-"1-'* Részvény Utolsó af (Ft) Változás (V MDlióft Forrás 1720 +2,99 21_ OTP 7 777 +1,26 19112 Egls 19 200 +0,52 586 Rába 1636 +0,25 257 Genesls 2480 +0,04 14 VESZTESEK FORRÁS: BÉT Mól 20 500 5,07 11352^ Richter 37810 -4,28 7055 MTelekom 865 ___-1,93 2 240 FH Bí 1570 -1,26 497 Orco 17010 ~ -0,23 266 A BUX-index az elmúlt napokban

Next

/
Thumbnails
Contents