Somogyi Hírlap, 2008. január (19. évfolyam, 1-26. szám)

2008-01-14 / 11. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2008. JANUÁR 14., HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP 3 Vízdíj: kétszáztól négyszázig árhullám Ahol szakítottak a mamutszolgáltatóval, ott olcsóbban folyik Egyáltalán nem mindegy, hol fogyasztjuk a vizet Somogy megyében. Van, ahol még kétszáz forint sincs köbmétere, másutt meg a félezer forintot közelíti már az ára vízmű működtetését. Náluk és tottunk a DRV-vel, és még ab- szomszédaiknál a vízdíj 100- bán az évben 167 forintról 78- 120 forinttal kevesebb, mint a ra csökkentettük a víz árát. He- többieknél. - Vízváron és a két lyi cégre bíztuk a vízmüvet, szomszéd faluban 214 forintba amely mindössze két embert kerül idén a víz köbmétere - foglalkoztat. A nagy árkülönb- mondta Kozma László polgár- séget persze fölösleges számon mester. - Egyszerű a magyará- kérni a DRV-n. A társaság olyan zata: egy kis vállalkozás lénye- árakat ad, amivel el tud tarta- gesen olcsóbb tud lenni, mint ni egy hatalmas szervezetet. Ha egy mamutcég. 1995-ben szaki- megnézzük a többi nagyszol­Nagyon nem mindegy, hogy hol fogyasztunk vi­zet Somogybán. Van olyan település, ahol két­száznál is olcsóbb a víz köbmétere, másutt pedig négyszáz forintnál is drá­gább. Nagy-Vigmond-Márton A drágulással együtt nőnek a dí­jak közötü eltérések is. A kis he­lyi szolgáltatók lényegesen ol­csóbbak, mint a DRV, a nagy cég azonban biztos hátterével tartja magánál partnereit. Általános­ságban elmondható, hogy minél nagyobb egy település, annál ol­csóbb a víz. Sok függ a helyi adottságoktól; az egyik települé­sen az előállítása kerül sokba, másutt a szállítása vagy a tisztí­tása. Marcaliban azért drága a víz, mert messziről jön, Barcson azért, mert nincs nagyfogyasz­tó. -Ahol a társaságunk szolgál­tat, mindenütt 8-10 százalék kö­zötti a drágulás - mondta Veigl Gábor, a DRV értékesítési igaz­gatója. - Csak ott lehet kivétel, ahol bezárt egy gyár vagy na­gyobb fejlesztés történt a vízhá­lózaton, a víztermelésben. Ha egy ipari létesítmény megszű­nik, azzal jelentősen csökken a vízfogyasztás, viszont a költsé­gek egy része változaüan marad, ez magyarázza a nagyobb ár­emelést. Ha pedig fejlesztés tör­tént egy településen, annak megtérülését is be kell építeni az árakba. A DRV 370 települé­sen szolgáltat, s ezek zöme so­mogyi. Marcaliban idén áfa nélkül 335 forintot, a Balaton-parti te­lepüléseken pedig egységesen 369 forintot kér a DRV a vízért, bár az utóbbiaknál később vár­ható áremelés. A megye déli szélén is nagyjából ugyanany- nyit kell fizetni. Áfa nélkül 355 forintban állapították meg a dí­jat Barcson és a környező fal­vakban egységesen 2008-ra. Csupán néhány kistelepülés ki­vétel ez alól a Dráva mentén. Vízvár és Csokonyavisonta szerződést bontott a DRV-vel, és helyi vállalkozás kezébe adta a Kaposvár: öt százalék MINÉL NAGYOBB EGY VÁROS, annál olcsóbb a víz. A szak­ember állítása Kaposvár ese­tében is igaz. A megyeszékhe­lyen 2007-ben áfa nélkül 163 forintot, s 2008-ban is csu­pán öt százalékkal többet kell fizetni a víz köbméteréért. A csatornadíjjal együtt ez idén 298 forintra rúg, míg a me­gye legnagyobb részén ez az összeg áfa nélkül is eléri, sőt meg is haladja a 600 forintot. Minél nagyobb egy város, annál olcsóbb lehet a vize gáltatót, nagyjából hasonló ár­képzést tapasztalunk vala­mennyinél. A DRV-s szerződésbontáskor Vízvár is megkapta: csak az el­ső nagyobb meghibásodásig tart a jó világ. Mihez kezd majd az önkormányzat egy sokmilli­ós javítási számlával? Bennük volt a zabszem, de 'mára meg­nyugodtak. - A vízmű harminc­éves, eddig zökkenők nélkül működött - mondja a falu első embere. - Szerencsére két gló­buszunk van, s ha az egyiknél baj lesz, még mindig ott a má­sik. Már törjük a fejünket a kor­szerűsítésen. Úgy látjuk, hogy amire ez szükségessé válik, a pályázati lehetőségek is megér­keznek. A vízváriakéhoz hason­lóan kedvezőek az árak Csoko- nyavisontán is, s még kedve­zőbbek Lengyeltótiban. Szinte mindegyik somogyi települé­sen hasonló a helyzet, ahol ön­álló útra léptek. Kivétel is akad azonban; Gyugyon például 450 forintot fizetnek a lakók egy köbméter vízért, s ott még ár­emelés előtt vannak. JEGYZET szűcs TIBOR Merre tovább, kisgazdám? annak idején, a presszió alatt kegyetlenül megtörtek, és hat éve mást sem hallani, csak hogy egyszer újjáéled­nek majd. Valamilyen for­mában, ha. Igazságtalan len­ne csupán annyit állítani: hi­ányoznak a nyakatekert, vé­geláthatatlan, hatásvadász mondatok az epés megjegy­zések mellé, amit Torgyán doktor képviselt pártjának zászlaja alatt, színt perme­tezve a plenáris ülés izzad­ságszagú levegőjébe. más is hiányzik. Azóta még a névvel sem találkozunk. Nincsenek a parlamentben. A képviselőket az ideológiát, a hagyományt, az Isten, Ha­za, Család örökségét siker­rel szívták fel a gyűjtőpárttá farkasuk nagyok. Az esz­mék hamar kiegészítődnek választásokhoz közeledve. Az újkor örököseitől mind­össze annyira futja a száz­éves évfordulón, hogy iga­zodva a szokásoshoz, ujjal mutogatnak egymásra, csak hogy megpróbálják el­takarni: ez már csak kapáló­zás, a palack totális beduga- szolása előtt; annak is meg­lehetősen erőtlen kísérlet. AZ ÁGAZAT PROBLÉMÁI Csak nehezen kerülnek napvi­lágra, és akkor is derék kö­zöny fogadja, ha mindany- nyian érezzük: ebből még nagy baj lehet. Az erő nem veszett el, átalakult, még hajtja a vizet. Az egyik ma­lom a jobb-, a másik a bal­oldalon őröl politikai fur- mányok ölelésében. A pántlikázott traktorok min­dig készen várják, ha fog­lalni kell az utat, és gyor­san kapcsoló új uraságok némán vásárolják össze az apró birtokokat, kedvező területalapú támogatás re­ményében. A civakodást csak az zavarja pillanatok­ra, amikor egy távoli or­szág kamionja tejjel, hús­sal vagy zöldséggel meg­rakva begördül a közeli áruház parkolójába. Somogyi növényből lesz a pellet: csábító lehetőség ez a gazdáknak Magasba szöktek a sávolyi telekárak, de azért még nem a csillagos égig Somogyi gazdáknak is megélhe­tést adhat a pelletüzem, amely tavasszal nyitja meg kapuit Be­lezném Burján Zoltán, a Pannon Pellet Kft. vállalkozási vezetője elmondta: Magyarország első, kizárólag fapellet gyártására lét­rejövő üzemét építik mintegy félmilliárd forintból. Induláskor tizenegy embernek ad munkát, ugyanakkor a beruházás lehető­séget teremt a környékről alap­anyagot beszállító faipari vállal­kozók, fűrészüzemek, illetve kö­zéptávon a mezőgazdasági ter­melők, energiaültetvényt telepí­tő, művelő gazdák számára is.- A fapelletes fűtés egyre népszerűbb Európában mondta Moór András ügyveze­tő. Ausztriában és Németor­szágban minden harmadik új építésű családi házba pelletka- zán kerül. A fapellett egy bio­massza-alapú fűtőanyag, legna­gyobb jelentősége, hogy kör­nyezetbarát, mert fahulladé­kot dolgoz fel, vagy kizárólag erre a célra ter­mesztett ener­giaültetvények­ről származó faaprítékot. Emi­att egy fát sem kell kivágni. Fűtőanyagként használva a rendkívül jó hatásfokú égésé­nek köszönhetően a fapellet el­égetésekor keletkező égéster­mékek jóval kevésbé terhelik környezetünket, mintha fosszi­lis tüzelőanyagot - földgáz, kő­olaj, szén - égetnénk el. Előnye továbbá, hogy a jelenlegi pro- pán-butángáz-árakhoz képest mintegy fele költséggel fűthe- tünk. Magyar- ország adottsá­gai rendkívül alkalmasak energianövé­nyek termeszté­séhez, Somogy- Zala megye határán is sok az ilyen földterület. Megtudtuk: Iharos, Inke környékéről már korábban érdeklődtek a gazdál­kodók, s egyre többen a megye belsőbb részéről is. ■ Varga Andrea Sávolyon sem kerül húszmillió forintba egy hektár szántó a fa­lu polgármestere szerint. Megír­tuk: ötszázmillió euróból két­százötven hektárra képzelte el Sávolyon a spanyol SEDESA cso­port az üdülő-golfcentrum és raktárbázis építését. A tervek szerint öt évig tartana az óriás­beruházás. A befektetők külön- külön egyezkednek a földtulaj­donosokkal, viszonylag egysé­ges árat kínálva a hektárokért. Azonban a hír terjedt, és egyre csak dagadt: nem csak dupla áron, hanem csillagászati össze­gekért cserélnek majd gazdát a leendő komplexum területén az ingatlanok. Mint ahogy az a hír is, hogy 17 hektárnyi földért 340 millió forintot remél a tulajdono­sa. - Az árok- és útrendszeren kívül az önkormányzatnak nin­csenek területei a beruházás he­lyén, de tájékozottak vagyunk a vételárakról - mondta Böbék Jó­zsef, Sávoly pol­gármestere. - A híresztelések­kel szemben én elképzelhetet­lennek is tar­tom, hogy húsz­millió forintért kínálnának egy hektár szántóföldet. Valahol, a szájról szájra terjedés közben felszedett egy nullát a vételár. Ezért a napvilágot látott informá­ció fals, szóbeszéden alapul. Olyan szántóföldekről van szó, melyeknek alapesetben három­száz-hétszázezer forint között mozog a hektáronkénti áruk. Az igaz, hogy ehhez képest a más­fél-kétmillió forintos ár tényleg a dupláját jelenti.- A beruhá­zás előkészítése folyik, jelenleg a rendezési terv módosításán dolgozunk - tet­te hozzá a pol­gármester. - Idén látványos elő­relépések lesznek. Ennek első lépcsőfoka például a szennyvíz­csatorna-hálózat kiépítése, ami nemcsak Sávolyt érinti, hanem a szomszédos településekkel együtt a mikrotérséget is. ■ V. E. ■ Várhatóan lesz kereslet a somogyi energianövényekre a leendő beleznai pel- letüzemben. ■ Egy ingatlanos hon­lapon ma is ott olvasható az adat: 17 hektárért 340 milliót kérnek.

Next

/
Thumbnails
Contents