Somogyi Hírlap, 2008. január (19. évfolyam, 1-26. szám)

2008-01-12 / 10. szám

11 SOMOGYI HÍRLAP - 2008. JANUÁR 12., SZOMBAT AZ ÉV SOMOGYI EMBERE Pólóban nyerte meg a biogáz-programot terv Hájos László régi álmát valósította meg, amikor a kísérletek után elkészült a korszerű üzem- Szenvedélye a bridzs, védjegye a biogáz -Hájos László, a kaposvári cu­korgyár igazgatója régi álmát valósította meg. Harsányi Miklós- Hogyan fogadta a hírt?- Hihetetlen öröm és megle­petés számomra a díj - felelte kérdésünkre Hájos László, a Magyar Cukor (MC) Zrt. műsza­ki vezérigazgatója, a kaposvá­ri cukorgyár igazgatója. - Óri­ási megtiszteltetésnek tartom, hogy egy ilyen nagy megyében épp rám esett a választás. Úgy érzem: a gyár összes dolgozó­ját ismerték el. Gondolom, a díjban szerepe lehet a biogáz­üzemnek.- Ez világcsúcs - hangoztatták a megnyitón a cég vezetői. Meg­könnyebbült, amikor átvágták a nemzeti színű szalagot?- Nagy kő esett le a szívem­ről. Igazán akkor könnyebbül­tem meg, amikor elkezdtünk energiát termelni. A beruhá­záshoz rövid idő állt a rendel­kezésünkre, s ne feledjük: a társaság ismeretlen dologba vágott. Az álom mégis való­sággá vált - cukorrépaszeletből és egyéb szerves hulladékból igazi energiaforrást állítot­tunk elő.- Sokan mondják: védjegye a biogázüzem. Nem szabadal­maztatja az ötletet?- Mivel az Agrana-konszern- ben dolgozom, s a céggel közö­sen végeztük el a fejlesztést, ezért a szabadalmaztatási kér­déseket együtt oldjuk meg.- Az a hír járta, többfrontos harcot vívott a kaposvári be­ruházás érdekében.- Az ember utólag hajlamos azt mondani: könnyű menet volt. Pedig átéltünk néhány iz­galmas fordulót. Nagy küzdel­met folytattunk le, ám az a fon­tos: elkészült a mű. Ezért külön köszönet illeti a szakmai veze­tőnket s az összes szakembert, aki az építkezés mellé állt. Az MC Zrt. vezetését viszonylag könnyű volt meggyőzni, hiszen kreatív a menedzsment. Az Agrana vezetését talán kissé tjehezebben puhítottuk meg, ám szerencsére ott is nyitott fü­lekre találtunk. Az osztrák anyacég munkatársai az elején több bizonyitékot akartak; ke­vés volt számukra a csapatunk megérzése.- Szeretem a biogázt, olcsó energiát! - állítólag ilyen pó­lókban masíroztak be a bécsi tárgyalásra Hogyan fogadták a showt?- A pólóprojekt az én ötletem volt. Az Agrana évente egyszer tart nagy költségvetési tanács­kozást; ennek keretében a kö­vetkező év gazdasági céljait határozzuk meg. Akkor nem szerepelt a napirendi pontok között a biogáztéma. Csopor­tunk tíz percet kért a kaposvá­ri ötlet megismertetésére, ek­kor vetettük be a pólóakciót. Először mindenki mosolygott, aztán amikor a tízperces be­mutató helyett két és fél órás konzultációt folytattunk az el­nökkel és a gazdasági igaz­gatóval, akkor már a többiek Hájos László: amikor a tízperces bemutató helyett két és fél órás konzultációt folytattunk az elnökkel, akkor a többiek is elgondolkodtak a biosztorin Hájos László 1953-BAN született Szőnyben. Az általános iskolát Ácson végezte el, ezután a buda­pesti Petrik Lajos vegyipari technikumba jelentkezett. Az érettségi után a veszprémi vegyiparin diplomázott; a ve­gyészmérnöki oklevelet két diplomával fejelte meg. Né­metül tanult. 1978-tól az egy­kori ácsi cukorgyárnál dol­gozott. A Magyar Cukor Zrt. műszaki vezérigazgatója s a petőházi és a kaposvári cu­korgyár igazgatója. Lakat a gyárakon már BEZÁRT Ács, Ercsi, Me­zőhegyes, Sarkad, Sárvár - az öt kisebb cukorgyár. A sor folytatódik; a listán sze­repel még Kaba, Szolnok, Petőháza, Selyp és Hatvan. Hazánkban jelenleg két gyár működik: a Nordzu- cker érdekeltségi körében Iá vő szerencsi üzem és az Ag rana-tulajdonú kaposvári. Kaposváron tavaly 434 914 tonna cukorrépá­ból 59 113 tonna cukrot ál­lítottak elő. is elgondolkodtak. Láthatták: a kaposvári ügy komolyra for­dult. Mély nyomott hagyott bennem a bécsi találkozó; ab­ban a pillanatban kaptunk sza­bad kezet a kísérletezéshez.- Akkor már nyert ügye volt?- Igen. Optimista voltam, s úgy éreztem: nem zuhanhat össze a projekt. A kollégáimnak amúgy az elején sci-fi-történet- nek tűnt a bioprogram, én vi­szont kilencven- százalékig biz­tos voltam a győzelemben.- Mit tett volna, ha zsákutcá­ba fut az ötlet?- Sikerülnie kell - ez volt a kiindulási pont. Azt régóta tud­tuk, hogy geopolitikai okok folytán hosszú távon is drágább lesz nálunk az energia, mint az európai átlag. Ezt valamivel he­lyettesíteni kell. Ekkor jött a biogázelképzelés. Ha tervünk dugába dől, akkor nagy valószí­nűséggel véget ért volna a helyi cukorgyártás. Úgy vélem, az iparág könnyen eltűnhetett vol­na a palettáról. gesen több időt húztam le a ka­posvári üzemben. Özönlik a répa. Tavaly 434 ezer tonnát szállítottak a kaposvári gyárba Négy év alatt megtérül a műszaki fejlesztés két óriási, egyenként 13 500 köbméteres tartályt állítottak fel a kaposvári cukorgyárban - számolt be lapunk az ava­tás után. Ezekbe ömlesztik a cukorrépaszeletet és -törmelé­ket, ahol speciális baktériu­mok indítják el az erjedési fo­lyamatot. Az így keletkező gázt egy speciális gáztartály­ban fogják fel. A kaposvári beruházás 1,7 milliárd forint­ba került. Johann Marihart, az Agrana elnöke azt mond­ta: négy éven belül térül meg a fejlesztés.- A kaposváriak fellélegezhet­tek; a gyár onjta a cukrot. Mennyire kötődik a városhoz?- Egyre jobban. Megkedvel­tem a megyeszékhelyet; szép a Fő utca és a Kossuth tér környé­ke, tiszták, rendezettek a par­kok. A külföldi vendégek is el- ámulnak a mutatós belvároson. Pár év alatt lassan gyökeret eresztettem Kaposváron; ezt az is jelzi, hogy vannak már ked­venc helyeim. A barátok sem hiányoznak; több egykori egye­temi évfolyamtársam a város­ban él. Öröm volt a találkozás; egyszóval nem csak a gyárka­pun belüli embereket ismerem.- Komáromban él, Budapestre jár dolgozni, Kaposvárra he­tente utazik. Hol érzi magát a legjobban?- Jól el vagyok mindenhol. A pesti központban már elég ke­vés időt töltök el, a gyárbezá­rási folyamat miatt manapság viszonylag sűrűn utazom Pe- tőházára. Somogybán heti há­rom munkanapot dolgozom; a kampány során ennél lénye­- Hogyan viseli a hajtást?- Hála Isten, a munkám egy­ben a hobbim. Szerencsés va­gyok, kiválóan érzem magam a munkahelyemen, a hivatásom­nak rengeteg örömöt köszönhe­tek.- Vegyészmérnöki diplomáját harminc éve vette át Veszp­rémben. Mikor érezte úgy, hogy van keresnivalója a pá­lyán?- Az olajiparban kezdtem, s egy érdekes feladatra hívtak át az ácsi cukorgyárba. Na, ez volt a döntő pillanat. Őszinte va­gyok: az olajosszakmához ké­pest először pici alágnak tartot­tam a cukrosszakmát. Később persze megváltozott a vélemé­nyem- Megkapott a vállalatok­nál tapasztalt bensőséges, csa­ládias hangulat. Ácson segéd- műszakvezetőnek vettek fel, utána végigjártam a ranglétrát. Műszakvezető, termelési osz­tályvezető, főmérnök is voltam. Már elmondhatom: örökre a cukrosok között ragadtam.- Pályakezdőként mit válasz­tana: olaj- vagy cukoripar?- Minden bizonnyal elgon­dolkodnék a közeljövőn. Sokat sejtető tény, hogy a kaposvári és a szerencsi gyárban talán ti­zenöt műszaki mérnök dolgo­zik. Tehát nem alkalmazzák tömegével a szakembereket. Ilyenkor joggal vetődik fel a kérdés: milyen lehetőséget kí­nál ez a szakterület egy kezdő­nek? A sok évtizedes tapaszta­lat birtokában persze a cukro­sok közé állnék.- Hogyan vezeti le a feszültsé­get?- Sokat autózom, a vezetés egyhangúságát hangoskönyv- hallgatással enyhítem. Lukács Sándor színművész barátom műveiből igen sokat ismerek. A legkedvesebb hobbim időtlen idők óta a bridzs; egyetemista­ként még vidékbajnokságot is nyertem. Amikor lehet, szíve­sen játszom a barátaimmal. Ré­gi szerelmem a sakk is. Túléltük az átállást veszélyben van az egykor szebb napokat látott cukor­ipar - kongatták meg szak­értők a vészharangot. Mi le­het a megoldás? a cukorreform, amelyet az unió és a világkereske­delmi szervezet kötött, lé­nyegében már működik - mondta Hájos László. - Az EU-államokban a korábbi 18 millió tonnáról 12 millió tonnára csökken a cukor- termelés. Ebben a folyamat­ban csak a leghatékonyabb vállalatok állják a sarat. A változás erőteljesen érinti Magyarországot is; az ere­deti 400 ezer tonnás kvótá­ból 200 ezer tonna marad meg. Ez kevésnek tűnik, de ahhoz képest, hogy sok or­szágban - Olaszország, Ír­ország, Finnország, Görög­ország - szinte teljesen megszűnt a cukoripar, ez is valami. Mi legalább túlél­tük az átalakulást. I A VÉLEMÉNYE? somogyvári László kaposfüre- di mezőgazdasági termelő: - Hájos László arra is kíváncsi, hogy mi zajlik a végeken. Időn­ként ellátogat az agrárgazda­ságokba, meglehetősen jól is­meri a somogyi cukorrépa-ter­mesztők búját-baját. Érdek­lődve figyeli a környezetében zajló folyamatokat. Segítőkész szakember, aki Somogybán le­tette a névjegyét. mészáros JÓZSEF, a megyei ag­rárkamara titkára: - Eredeti ötleteit rengetegen ismerik, a somogyi biofejlesztés komoly elismerést hozott számára. Hájos László dinamikus, új uta­kat kereső műszaki ember. Közvetlen stílusának köszön­hetően hamar népszerű lett. Oroszlánrésze van abban, hogy a kaposvári cukorgyár tartó­san is megmarad. szeles Zoltán, a kaposvári cu­korgyár operatív igazgatója. - Hájos László lelkes ember, aki él-hal a hivatásáért. Világéleté­ben fogékony volt a műszaki új­donságok iránt. Az eltelt hosz- szú évek során igencsak jól megismertem; szerintem az a típusú ember, aki nem veszik el a részletekben. Mindig a vég­eredmény foglalkoztatja. Mun­katársaiban megbízik, s sza­bad kezet ad nekik.

Next

/
Thumbnails
Contents