Somogyi Hírlap, 2008. január (19. évfolyam, 1-26. szám)

2008-01-11 / 9. szám

4 MEGYEI KÖRKÉP SOMOGYI HÍRLAP - 2008. JANUÁR 11., PÉNTEK Munkát adna mindenkinek Kiss tiborné, a csurgói Ci­gány Kisebbségi Önkor­mányzat elnöke, 1995 óta tölti be tisztjét. - Eddig min­den alkalommal megválasz­tottak. Legfontosabb célom, hogy minél többeknek tud­junk munkát adni. Idén ke­vesebb állami támogatásra számíthatnak a kisebbségi önkormányzatok, mint az elmúlt években, s csak azok . juthatnak több pénzhez, akiknek van programja. Mi többek között tanfolyamo­kat szervezünk. Két unoká­mon kívül gobelinnel szere­tek foglalkozni. A lányom­nak készítettem egy gobelin- sorozatot, meg akarták tőle venni, de nem adta. A csurgói boltoslány kísmihók judit, a húszéves csurgói, aki leginkább an­nak örülne, ha munkába állhatna. - Nagyatádon vé­geztem a szakképző iskolá­ban, élelmiszer- és vegyiáru- kereskedő vagyok. Munkát nem kaptam, így tanfolya­modon vettem részt: farm­menedzsment és számító- gép-kezelő-képzésekre jár­tam. Utóbbi érdekelne is, és ígértek munkát, de eddig nem lett belőle semmi. Az egész rokonságom Csurgón él, szeretek itt lakni. Nem is mennék szívesen máshova. Igaz, próbálkoztam vidéken állást találni. Csurgón egye­dül a közmunkaprogramok adnak lehetőséget, most is közmunkás vagyok. Elvarrták a régi szálakat küzdelem A pénztelenség miatt kényszerű döntések születtek Fejlesztésekkel válhat iga­zi térségközponttá Csurgó. Varga Andrea A 2007-es év kudarcairól és örö­meiről kérdezve Szászfalvi Lász­ló, Csurgó polgármestere azt mondta: szerinte az a kudarc, amikor az önkormányzat hibázik, vagy rajta múlik, hogy valami meghiúsul. így konkrét esetekre nem tudja azt mondani, hogy ku­darc, mert végezték a munkáju­kat, viszonylag jó ütemben. Ami mégis kudarcnak tekinthető, hogy néhány eltervezett dolog las­sabban halad mint remélték.- Tavaly olyan mértékű volt az önkormányzatokat érintő megszorítás, hogy draszti­kus lépéseket kellett ten­nünk a lakosságot megter­helő adó- és szolgáltatá- sidíj-emelés tekintetében - mondta. A magánsze­mélyek kommunális adó­jának emelése nagyon nehéz döntés volt, de 10 milliós bevételt jelen­tett az önkormányzat­nak. Létszámot kellett leépítenünk, , ezt 2008-ban sem kerül­hetjük el.- Sok energiát fek­tettünk a régi elvar­ratlan szálak elvarrá- sába - folytatta. Sikerült rendezni az ipari park ügyét, kifizették a termál­kútfúrással kapcsolatos tartozá­sokat, s a Sankoló tó ügye is nyugvópontra kerülhetett. Öröm, hogy a civilekre, az egyházra, a sportegyesületekre és testvérvárosi kapcsolatokra is több jutott, az utak kátyúzása sem maradt el. A közösségi ház felső szintjén márciusra készül el az új turisztikai és információs központ A tervezettnél lassabban ha­lad a lakótelek kialakítása, ihlet­ve az egyforintos-telek-prog- ram. Erre figyelmeztetik is időn­ként a város első emberét, aki azt mondta: nem felejtették el. Hatéves programjuk része, s a ciklusból bő egy év telt el. Ez a Csurgó kártya bevezetésével ta­lán még idén realizálódhat Sok mindent nehezít, hogy emberi erőforrással nem áll túl jól a vá­ros, kevés a szakember. A polgármester úgy véli: *a A város önkormányzata szívesen áldoz a sportcsapatok támogatására Szászfalvi László: nem azon nyavalyogtunk örökké, hogy nincs pénzünk „NAGY ÖRÖM, hogy férfi kézi­labdacsapatunk az NBI. B élén áll, s ha megnyerik a bajnokságot, az NB I-be ke­rülhetünk. Ezzel párhuzamo­san az épülő sportcsarnokun­kat be kell fejeznünk. Folytat­va hagyományainkat, szeret­nénk ha a sport, különösen a kézilabda központi helyet kapna az oktatás-nevelési rendszerben. Az Ollé-prog- ram keretében két sportud­vart tervezünk kialakítani az általános iskolákban. ” 2008-as év nagy próbája lesz, hogy előkészített uniós pályáza­taik milyen sikerrel startolnak. Ha ezeket a fejlesztéseket nem tudja a térségközpont vezetése megvalósítani, jövőkép nélküli­vé válik. Elindult a kistérségi egészségügyi központ pályáza­tának előkészítése, az integrált közoktatási intézményhez kap­csolódva pedig 600-700 milliós pályázatot szeretnének benyúj­tani. A harmadik nagy megmé­rettetés a vá-rosrehabilitáció lesz. A csurgói a 33 legelmaradot­tabb kistérségek egyike. Ez nem erény, de pénzt fialhat, vetettük fel a polgármesternek.- Sokszor a döntéshozók szá­mára sem világos, hogy az uniós forrásokat csak konkrét fejleszté­si beruházásokra lehet felhasz­nálni - válaszolta. Lesznek felzár­kóztatási pályázati lehetőségek, de ebből nem fizethetjük ki a víz­díjat, a béreket Ezt nekünk kell kigazdálkodni kiadáscsökken­téssel, bevételnöveléssel, hitel­lel. Mást a Nobel-díjas közgaz­dászok se tudnának kitalál­ÖSSZEÁLLÍTÁSUNK CSURGÓ VAROS ONKORMANYZATANAK TAMOGATASAVAL KÉSZÜLT Kevesen költenek vöröskeresztes bélyegre, holott kell a segítség Korábban hárman voltak, ta­valy már csak egyedül végezte a vöröskereszt csurgói szer­vezeténél a munkát Kovácsné Tóth Gabriella. Elmondta: van­nak sikereik, de van, ami szo­morúsággal tölti el. Például az, hogy alapszervezeteik épültek le a kistérségben, és csökkent a taglétszám. Az emberek befelé fordulók lettek, s azt is meg­gondolják, hogy adjanak-e ki pénzt a vöröskeresztes bélyeg­re. Jó példa az iharosi Hangulat Nyugdíjas Klub, amelynek tag­jai nagyobb összegben vásárol­nak bélyeget, és ennek hatvan százalékát felhasználhatják - számla ellenében - rendezvé­nyeik költségeihez. ■ A térség lakosságának mindössze öt százaléka adott vért. Az emberek egyre kevésbé törődnek a közösségi dolgokkal, befelé fordultak.- Minden évben megszer­vezzük az elsősegélynyújtó és csecsemőgondozási versenyt - mondta Kovácsné. Térségünk szép eredményeket ér el ebben megyei szinten is. A gyerekek lelkesedése nem kisebb, csak a felkészítő pedagógusok fogy­nak el, s az intézmények nem tudnak erre pluszforrást biz­tosítani. Egyre nagyobb szerep hárul a védőnőkre a csapa­tok felkészítésében. A vörös- kereszt bázis iskolája az inkei, ahol egészségnapot rendeztek, és a diákok részt vettek a vér­adás szervezésében is.- 2006-ban nyolcszáznyolc- vanöt véradóval számoltunk, ennél hatvanöttel többen, ki- lencszázötvenen adtak vért - mondta Kovácsné. Ez talán csekély számnak tűnik, de ne­künk nagy öröm, hiszen 2003- ban, indulásunk első évében a tervezettnél kevesebben jöttek el, azóta folyamatosan nő a lét­szám. Igaz, több véradó napot is tartottunk. A vöröskereszt a rokkant- nyugdíjasoknak is igyekszik segíteni. A 4 M program (Meg­oldás munkáltatóknak és meg­változott munkaképességű munkavállalóknak) keretében támogatják azokat, akik leszá­zalékoltán is dolgozni szeret­nének. ■ Varga Andrea Felmértek negyvenkét települést Jó hangulatban készülnek a gobelinek, hímzések kézimunka Képekkel takarják el a kopott falakat a cigány kisebbségi önkormányzat helyiségében Lendületben van a helyi vi­dékfejlesztési iroda. Ismert: kezdeményezésükkel alakult meg a Vidékünk a jövőnk el­nevezésű közösség, amelynek tagjai a csurgói és marcali kis­térség önkormányzati, civil és vállalkozói szférájából kerül­tek ki. A közösség a helyi fej­lesztési stratégia létrehozásá­val nagyban tudja befolyásol­ni a harmincezer lakosú tér­ség fejlődési irányát. Év végén stratégiai tervezést koordináló csoportot is alakítottak, amely legutóbbi gyűlésén összegezte a részt vevő 42 település ada­tait, többek között infrastruktú­ráját, szolgáltatásait, vállalko­zásait. ■ Varga Andrea Zsúfolásig tele a Cigány Kisebb­ségi Önkormányzat ( CKÖ) két helyisége. Hímző, gobelinkészítő asszonyok ülnek a székeken, munka közben vidáman nevet­gélnek. Jó a hangulat - A helyiségekre ráférne az alapos felújítás - mutatja Kiss Tiborné, a CKÖ elnöke -, de sok pénz kellene hozzá. A falakat ké­zimunkák díszítik, ezek varázsol­ják hangulatossá a megkopott fa­lakat Reggel héttől délután há­romig dolgoznak. A huszonkét emberből tizenhetet a kistérségi közmunkaprogramnak köszön­hetően alkalmaznak, s amikor kint éppen nincs tennivaló, hó­eltakarítás vagy egyéb, kezükbe veszik a kézimunkát Ajándékok Ü I hí 'i ■e lesznek ebből, a CKÖ azokat lepi meg vele, akik kapcsolatba kerül­nek a szervezettel. Nyaranta egy­szerűbb az állástalanok élete, tud­tuk meg az elnöktől, mert eper-, málna-, gombaszedéssel ki lehet egészíteni azt a csekély juttatást, ám télen nincs erre lehetőség. így jól jön minden foglalkoztatás. Is­kolázatlanok, szakmunkások és érettségizettek is vannak az asz- szonyok között Néhányan itt tanultak meg ké­zimunkázni. Aztán a kézi és gé­pi hímző tanfolyamra jelentkez­hetnek, őszre virágkötő tanfolya­mot szerveznek. Szép darabok kerülnek ki a tehet­séges asszonyok kezéből

Next

/
Thumbnails
Contents