Somogyi Hírlap, 2007. december (18. évfolyam, 280-303. szám)

2007-12-29 / 302. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2007. DECEMBER 29., SZOMBAT SOMOGYORSZAG KINCSEI 13 a niklai remete A költő Berzsenyi Dániel: „Minden órának leszakaszd virágát, a jövendőnek sivatag homályit bízd az Istenség vezető kezére, s élj az idővel!" (Barátomhoz, 1804) A MAGYAR IRODALOM NAGY MAGÁNYOSA A niklai Berzsenyi-kúria négy szoba-konyhás ház. Egykor árkádos folyosója most nyitott, az utódok bejárati verandát építettek hozzá A felvilágosodás korának kiemelkedő alakja Ber­zsenyi Dániel, több mint harminc évig élt, gazdál­kodott és írt Niklán. Vigmond Erika Négyhektáros természetvéde­lem alá tartozó, gyönyörű kör­nyezetben hívogatja a látogató­kat Berzsenyi Dániel egykori kú­riája Niklán. Kertjében még ma is áll egészségesen a megye leg­idősebb szelídgesztenyefája, amit maga a költő ültetett 1814- ben. Legutóbb, a park történeté­ben először, szabadtéri esküvőt is tartottak a kertben. Évente úgy négy-ötezren keresik fel az emlékmúzeummá átalakított házat. Diszkrét persely felirata hívja fel a figyelmet, hogy ado­mányokkal bárki hozzájárulhat a múzeum fenntartásához. Volt olyan év, amikor majdnem negy­venezer forint jött be, de akadt olyan is, mikor csak háromezret számoltak. - Igazából csak az egyik része múzeum, a másik fe­le egyelőre kihasználatlan - mondta Darabos József, aki ti­zenhét éve a múzeum gondnoka. - Az egész házat meg kellene nyitni, ami lehetővé tenné, hogy a nemesi életmódot teljesen be­mutassuk. Most tulajdonkép­pen csak az irodalmi vonalon van a hangsúly. Szerintem erő­teljesebb marketingre is szük­ség volna. Az egymásba nyíló szobák­ban, a folyosón gyűjtött anya­gok sorakoznak. Ugyanis a má­sodik világháborúban teljesen kifosztották az épületet, az ere­deti tárgyakból egy nemesi díszövön és Berzsenyi selmeci cseréppipáján kívül semmi sem maradt. - A háborús dúlás a niklai temetőt sem kerülte el, Berzsenyi Dániel BERZSENYI középbirtokos ne­mesi család egyetlen fiaként 1776-ban született Egyhá- zashetyén. 1799-ben kötött házassága után, 1804-ben költözött Niklára. Bár 1808- ban elkészült, 1813-ban je­lent meg verseinek első ki­adása. 1830-ban az MTA taggá választja. Hosszú bete­geskedés után 1836-ban halt meg Niklán. ahol Berzsenyi sírja fölé még Somogy vármegye emeltetett obeliszket 1860-ban - tette hoz­zá Darabos József. - A kúriát és a kriptát később a Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság hozatta rendbe, mely több mint száz éve ápolja a köl­tő emlékét. 1926-ban emléktáb­lát helyeztek el a házon, ami 1954-ben nyílt meg emlékmú­zeumként. A felújításokban lehetőségei­hez képest a niklai önkormány­zat is szerepet vállal. Berzsenyi születésének, halálának évfor­dulóiról rendszeresen megem­lékeznek, tartják a kapcsolatot a leszármazottakkal és a mézes­napok megrendezésével is őrzik a költő szellemiségét. Hiszen Berzsenyi maga is méhészke- dett, s vidéki elszigeteltségében méhesében születtek a legszebb gondolatai. Mivel itt írta leg­több művét, s mert ritkán moz­dult ki a faluból, magát niklai remetének, olykor a somogyi Diogenésznek hívta. Miniszterelnöki látogatás után elkészült a temetői út sok ismert, közéleti személyi­ség is járt az emlékmúzeum­ban - idézte fel Darabos Jó­zsef. - A rendszerváltás hajna­lán Antall József miniszterel­nök és Jeszenszky Géza külügy­miniszter látogatta meg az ak­kor még itt élő Piroska nénit, Ungár Károlynét, Berzsenyi dédunokáját. Egyórás beszél­getés után, mikor a temetőbe indultak a költő sírjához, Pi­roska néni figyelmeztette őket, hogy óvatosan közlekedjenek, mert nem teljes az út. Érdekes módon a látogatás után elké­szült Göncz Árpád köztársasá­gi elnök és Faludy György Kos- suth-díjas költő, író is megfor­dulta kúrián, nagyon tetszett nekik. Idén pedig Batthyányi Mariska grófnőt és barátját, a lengyel nagyherceget köszönt­hettem Berzsenyi házában. Darabos Jó­zsef: az Ameriká­ban élő Ge­orge Ber­zsenyi is el­hozta csa­ládját be­mutatni SZERINTEM Dénes Gábor pedagógus: - A kistelepüléseknek manapság minden lehetőséget ki kell hasz­nálniuk, hogy megmutathassák magukat, s hogy nem csak a nagyvárosokban lelhetnek kincsre az emberek. Berzsenyi öröksége kapcsolatokat is ho­zott számunkra, hiszen a költő leszármazottjaival és a szülőfa­lujával, Egyházashetyével is együtt ünnepelünk. KOROKNAINÉ FÁBOS JUDIT ÓVÓ- nŐ: - Régen ha egy uraság élt a településen, már az ismertté tette a nevét. Nikla évtizedek óta büszkén és teljes szereteté- vel ápolja a költő örökségét, de csak a Berzsenyi Társaság ka­csintott rá. Szinte elfelejtődött, milyen érték is van nálunk. A Somogyország kincse cím újra emlékeztethet rá mindenkit, akár országosan is. csima János nyugdíjas jegyző: - Valóban kincs van a birto­kunkban. Büszke is rá a tele­pülés. Megemlékezünk születé­séről, haláláról és őrizzük szel­lemiségét a mézesnapokkal, mivel messze földön híres volt Berzsenyi méhese is, ahol a legszebb gondolatai születtek. A niklai Dalárda is ezen az ün­nepen mutakozott be először, részt vállalva az emlékezésből. Kincset ér Nagyszakácsi tudománya szakácshagyományok Főztjük után a királyok is megnyalták a tíz ujjúkat Irodalmi alkotásai is voltak a festőművésznek Nagyszakácsi első lakosai és alapítói azok a szakácsok vol­tak, akik a középkori uralko­dóktól nemesi rangot és birto­kot kaptak elismerésként. Má­tyás király idejében már 72 sza­kácscsalád élt a községben. A budai udvar szakácsdinasztiái évszázadokig ennek a falunak a szülöttei voltak. A hagyományo­kat az 1990-es évek elején élesz­tették föl: azóta is háromnapos gasztronómiai rendezvény ke­retében versengenek a királyi szakácsok. A középkor alap­anyagaival főznek, és az étke­ket reneszánsz pompával tálal­ják. A Magyar Nemzeti Gasztro­nómiai Szövetség segítségével királyi szakács leszármazottak­Szakács- és cukrászmesterség relikviái. A 250 éves nemesi házban a korhű berendezéssel az ősi ízmestereknek állítanak emléket tói megvásárolt házban beren­dezték az egyedülálló szakács­múzeumot is, amit 2000-ben nyitottak meg. - Van egy sikeres történelmi múltunk, amit meg­találtunk, s amire építhetjük a jövőnket - mondta Kövér István polgármester. - A magyar gaszt­ronómia fellendítéséért ez a község nagy szerepet vállalt. A továbbiakban szeretnék azt is elérni, hogy a középpont­ban ne csak a háromnapos rendezvény álljon. Például szál­lodaláncoknak háttérprogra­mokat kínálnának. A múze­umnál pedig pihenőhelyek ki­alakításával hívnák a szaká­csokat: térjenek vissza őseik földjére. Bernáth Aurél festőművész 1895-ben született Marcaliban. Nagybányán tanult, majd Bécs- ben, illetve Berlinben élt. 1948- ban az elsők között vehette át a Kossuth-díjat, amit másodszor 1970-ben kapott meg. Ezerkilencszázötvenben Mun- kácsy-díjjal ismerték el művé­szetét. Marcaliban az egykori szülőháza helyén épült a róla elnevezett galéria. Az emeleti kiállítóteremben a művész fest­ményei, személyes tárgyai, iro­dalmi alkotásai láthatók. A földszinti termek képző- és iparművészeti időszaki kiállítá­soknak adnak otthont. Évente nyolc-kilenc tárlatot láthatnak a látogatók. Bernáth Aurél Marcali szülötte. Szülőháza helyén galéria áll

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents