Somogyi Hírlap, 2007. december (18. évfolyam, 280-303. szám)

2007-12-29 / 302. szám

5 SOMOGYI HÍRLAP - 2007. DECEMBER 29., SZOMBAT MEGYEI KÖRKÉP Malacságokkal záruló óév szilveszter A drágább, minőségi virsli fogy a legjobban Az óesztendő utolsó napjaiban nyolcszor-tízszer annyi virsli fogy, mint máskor, s előtérbe kerül a minőség is A szakemberek szerint a pezsgőből a félszáraz és a száraz az igazi A 225 milliárd negyedét már meghirdették a régióban Egy uniós pályázatról már döntöt­tek, egyről hamarosan fognak, to­vábbi tizennégyre pedig várják a pályamunkákat a régióban. Ez a nehezen indult 2007-es EU-pá- lyázati év rövid mérlege. Deák Gábor, a Dél-dunántúli" Regionális Fejlesztési Ügynök­ség (DDRFÜ) Kht. marketing- menedzsere arról tájékoztatott, hogy a régió operatív programja­ira 2007-2013. között 224,8 mil­liárd forint jut. Idén eddig tizen­hat pályázat jelent meg, melyek összesített keretösszege 51,8 milliárd. Az első pályázatot májusban írták ki a munkába járást meg­könnyítő hivatásforgalmú ke­rékpárutak építésére. Erről nemrég döntöttek, hét pálya­munkát támogatva. Somogyból Marcaliba 87 millió, Balaton- szabadiba 75 millió forint került. ■ Tizenhat pályázatra több mint ötvenmilliárd forint jut. A második pályázat révén a közszolgálati intézmények aka­dálymentesítését végezhetik el a nyertesek. A november köze­péig nyitva lévő beadási lehető­ség jóval több kedvezményezet­tet érint majd: várhatóan 94 pá­lyázatot támogatnak. Az integ­rált kis- és mikrotérségi oktatá­si hálózatok és központjaik fej­lesztésére január 2-áig lehet pá­lyázni. A nevelési-oktatási esz­közökre jutó 10,2 milliárdos forrást várhatóan tizenhétfelé osztják majd. Január 18-áig pá­lyázhatnak összesen több mint 5 milliárd forintra az üzleti inf­rastruktúrát fejleszteni kívá­nók. Ötödik volt a kiírások kö­zött a turisztikai termékcsoma­gok kialakítására, az egészség- turisztikai fejlesztések ösztön­zésére, illetve a balatoni térség turisztikai vonzerejének növelé­sére meghirdetett három pályá­zat. 9,5 milliárd forint értékben várhatóan 18 pályaművet támo­gat majd a régió. Mindezeken túl a kistelepülések szennyvíz- kezelésének fejlesztésére, járó­beteg-szakellátó központokra, szálláshelyfejlesztésre, a közle­kedés biztonságát javító belte­rületi beruházásokra is lehet pályázni. Végül december 3-án a városrehabilitációs csomagot ír­ták ki ötmilliárdos értékben, tudtuk meg a DDRFÜ-től. ■ B. T. A szilveszteri lakoma el­engedhetetlen kelléke az éjfélkor feltálalt virsli, va­lamint a malacsült. A há­ziasszonyok számára ilyenkor a minőség is fon­tos, szívesebben megve­szik a drágább, ám jobb ízű alapanyagot. Vas András Nem mindegy ugyanis, mi kerül a fazékba: a választék óriási, ám éppen emiatt könnyen ingová­nyos talajra is tévedhet a gya­korlatlan vásárló. A különbség ugyanis nem csak az árakban mérhető - nem ritka a hat-nyolc­szoros különbözet -, ám nem vé­letlen - sőt, gyanús -, ha valame­lyik terméket igencsak kedvező áron kínálják a kereskedők. A két-háromszáz forintos virslik minősítéséhez vélhetően elegen­dő megemlíteni: az alapanyag­ként szolgáló bőrke és fejhús ki­lója többe kerül... Igaz, az ilyen olcsó műbeles termékek akár hosszú hetekig is elállnak, ellen­tétben a jellemzően húsból ké­szült, juhbeles „rokonaiknál”, melyek éppen alapanyagaik mi­att maximum egy hétig ehetőek. Hasonlóképpen a debreceni­hez, mely - míg a virslizés nem kifejezetten hazai hagyomány - valóban a magyar asztalokon buk­kan csak fel az óesztendő végén.- Utóbbi kifejezetten a hagyo­mányos hazai ízlés szerint ké­szül, más a darálása, mások az alapanyagok - mondta Ponekker László. - Ettől lesz sokkal mar­kánsabb íze, mint a virslinek. Az óév végi, újévi asztalok má­sik szinte elengedhetetlen fogá­sa a malacsült. A boltokban az if­jú sertések két fajtájával talál­kozhat a vevő: a pecsenyemalac nyolc-tíz, míg a süldő harminc­negyven kilós. Utóbbiból termé­szetesen általában darabokat pa­kolnak a háziasszonyok a kosár­ba, előbbi viszont egyben sütve, almával vagy citrommal a szájá­ban tálalandó.- Értelemszerűen a pecsenye­malac a drágább - állítja Molnár Gyula. - Ezt kifejezetten csak ilyenkor áruljuk, év közben szin­te nincs is kereslet iránta. Álta­lában a malachús valahogy csak a szilveszteri mulatozáshoz kap­csolódik, máskor az emberek megmaradnak a disznónál. az Év utolsó hónapjában ug­rásszerűen nő a kereslet a pezsgők iránt: nagyjából az éves mennyiség fele ilyenkor fogy el. A forgalom kétharma­dát az olcsóbb és édesebb pezsgők teszik ki, a félszára- zokból-szárazokból inkább a minőségi fogy - pedig a hoz­záértők inkább ezeket fo­gyasztják. A SZILVESZTER! PEZSGŐZÉS egyik legfontosabb mozzanata a koccintás, mely a régmúltból ered. Az emberek eredendően áldást kértek ügyükhöz az égi- ektől, amikor valamely dol­gukban megegyezésre jutottak. A koccintás volt a pecsét a megállapodásokon, a közös szándékot fejezte ki. az újévköszöntő koccintás egyszersmind a népi mágia modern változata. Célja, hogy a következő esztendőre bősé­get, szerencsét, boldogságot biztosítson. JEGYZET ÁRPÁSI ZOLTÁN Győzike mint kormányfő a politikusoknak szinte már senki nem hisz az ország­ban - ez a tömör summáza- ta az egyik havilap legújabb felmérésének. A magazin ezer magyart kért arra, ugyan álh'tsák már megbíz­hatósági sorrendbe az egyes szakmákat Nos ennek a lis­tának a végére kerültek a politikusaink. Ha jópofás- kodni akarnék, akkor azt ír­nám: csoda, hogy működik még az ország. BÁR, HA A NÉPSZERŰSÉGI lista elejét nézem, akkor oktalan a megjegyzés. A spiccen ugyanis a tűzoltók és a men­tők állnak. Vagyis a kataszt­rófaelhárítás rendben van. Most már csak valamiféle politikai katsztrófaelhárító szervezet kellene, és akkor tényleg nyugodtan hajthat­nánk le a fejünket esténként mellesleg arra is megkér­ték az ezer magyart, hogy nevezze meg száz legnép­szerűbb honfitársát. Talán nem meglepő, a politikusok itt is leszerepeltek. Az első húszban mindössze egy po- Utikust találunk, talán szin­tén nem meglepő, Göncz Árpádot. A megkérdezettek két meteorológust, Aigner Szilárdot és Bóna Mártát is az élbolyba soroltak. Miután politikusaink épp hogy befértek az utolsó húszba, időjósaink a közvé­lemény számára hihetőb­ben adják elő a kilátásokat, mint a pártemberek. a legszavahihetóbb politi­kusnak egyébként a Fidesz 86. helyen landoló elnökét, Orbán Viktort tartják. Őt követi Szüi Katalin, a Parla­ment elnöke, majd Dávid Ibolya, az MDF vezetője. Semjén Zsolt, a KDNP front­embere a 96. Dobrev Klára, a kormányfő felesége a 95., Gyurcsány Ferenc pedig a 99. A sort a 100. helyen álló Győzike zárja. mit mondjak, ennyi erővel akár Győzike is lehetne mi­niszterelnök. Szilveszterkor fél napig szabadon durroghatnak a rakéták tűzijáték Az egész évben kapható szerkezetek alacsony hatóanyag-tartalmúak, nem okozhatnak semmilyen sérülést- A tűzvirág durran? - lép a ka­posvári pláza parkolójában álló konténer ablakához egy fiatal férfi, miután hosszan tanulmá­nyozta az ablakra kiragasztott plakátot.- Pörög a földön - hangzik a válasz, így az érdeklődő ismét a plakát felé fordul. Ennél ugyan­is nagyobb attrakcióra vágyik szüveszterkor, s péntek óta már nem csak az egész évben kapha­tó, a szakemberek által egyes ka­tegóriásnak minősített, alacsony hatóanyag-tartalmú, játékos pi­rotechnikai eszközök kapható­ak, hanem komolyabbak is. Me­lyek a laikusok számára kizá­rólag az esztendő ezen néhány napjában vásárolhatóak meg.- A katyusa, a sikoly, a lepke, a minirakéta egész évben meg­vásárolható - mondja Gamauf Balázs pirotechnikus. - A kettes kategóriás termékek viszont csak ilyenkor. Ezek ugyanolyan vetéscsövűek, mint egy normál tűzijáték. Csak annyi a különb­ség, hogy utóbbiak 100-150 mé­ter magasan, míg ezek átlago­san harminc méteren robban­nak fel. Nem véletlen, hogy a kettes kategóriásokat csak meghatá­rozott időszakban, december 31-én este hat és január elseje reggel hat óra között lehet hasz­nálni. Ezután viszont a fel nem használt tűzijátékot be kell szolgáltatni.- Ilyen ritkán fordul elő - folytatja Gamauf Balázs -, hi­szen nem azért fizet valaki eset­leg több ezer forintot, hogy az­tán ingyen visszaadja. A szilveszteri tűzijáték ugyan­is akár több tízezer forintba is kerülhet. Egyszerűbb látvány­eszközöket ugyan akár egy szá­zasért is meg lehet vásárolni, ám egy komolyabb rakétaszett hat­kilencezer forintba is kerülhet- Az olcsóbbakat a fiatalok keresik, az idősebbek drágábbat vesznek, igaz, kevesebbet - te- _ szí hozzá a pirotechnikus. - Pe- J tárdát viszont legálisan nem % lehet vásárolni és használni: J 2003-ban ugyan volt rá kísérlet, I hogy szabaddá tegyék, de kide­A szilveszter elképzelhetetlen valamirevaló tűzijáték nélkül rült, nincs meg a kultúrája, ren­geteg baleset történt figyelmet­lenségből, butaság miatt. A tűzijátékok nagy része ter­mészetesen Kínából származik, ahol óriási hagyománya és kul­túrája van az ilyesfajta látvány­elemeknek. Magyarországon év közben jobbára csak családi ünnepeken, céges rendezvénye­ken, kerti partikon használnak kisebb tűzijátékokat. - Ezek a rakéták, katyusák és egyéb esz­közök rendkívül biztonságosak - jegyzi meg Gamauf Balázs. - Nagyon alacsony a hatóanyag­tartalmuk, azaz nem tud kárt tenni magában az ember. Per­sze, csak rendeltetésszerű hasz­nálat esetén. ■ Vas András

Next

/
Thumbnails
Contents