Somogyi Hírlap, 2007. december (18. évfolyam, 280-303. szám)
2007-12-24 / 299. szám
Honvágy nem csak ünnepnapon lehet szenteste a nagyvilágban Santa Claus, Jézuska vagy Angyal, de a lényeg sehol sem az ajándék Távol a gyökerektől mindig más a karácsony. Varga Andrea Templomi áhítat Édes Jézus, ha Betlehemben Sehol nincs hely számodra, Ne állj búsan a hideg éjben Lelj szívemben hajlékodra. Benn imából vetem meg ágyad, S várni fogom, hogy nőjj nagyot. Tudod, a gyermek hogyha alszik, Magas lesz, mint a csillagok. S amíg alszol, az ajtóm előtt, Elsuttogom a gyermekeknek Történetét e nagy csodának, Titkát e nagy szeretetnek. (Marosszentgyörgyön karácsonykor éneklik a templomban) Keményen roppan a hó a bundás csizmák alatt. Még sötét van, de meleg ruhába öltözött emberek igyekeznek a templomba. Hat óra, kezdődik a hajnali roráté. Öregek, középkorúak és karon ülő gyerekek töltik meg a padsorokat. Csak a gyertya lángja világít. „ Jövel, jövel Emmanuel” hívják, kérik a hívek a Messiást, hogy érkezzen, váltsa meg a gyarló embereket. A néhány éve Por- rogon élő Laczkó Juditnak ez hiányzik. A hajnali roráték hangulata. Csak pár napja érkezett haza, ahogy ő mondja, otthonról, az erdélyi Marosszentgyörgyről.- Ott másképpen készülnek, lelkileg gazdagabban a karácsonyra - mesélte az asszony. Adventkor sok a pásztorjáték, s az ökumenikus kórus énekel. Hívnak mindenkit, hogy együtt hangolódjunk az ünnepre. A falak is beleremegnek, olyan ereje van a közös dalnak. Errefelé fásultabbak az emberek, nem lehet kimozdítani őket, a fenyő- árusításé a főszerep. Amit hozhattam, lélekben elhoztam magammal Magyarországra. Juditék nem szeretik a csillogást, a lakást se díszítik agyon. A szenteste étele náluk a töltött Az idegenben töltött ünnep mindig egy kicsit más, torokszorítóbb. Faggyas Frida állítja: a honvágy nemcsak karácsonykor kínoz, egy közönséges hétfőn is képes belopakodni. - Kisfiúnknak az idei lesz az első karácsonya, s ezúttal nem lesz honvágy - jelentette ki Frida. Somogybán karácsonyozunk.... Ureczki Lilla. Lisa barátnőmmel akartam tölteni az ünnepet, így elutaztam Michigan államba, Detroit mellé. Náluk nem volt karácsonyfa, mint az „én családomnál” New Jerseyben. Éjfélkor elmentünk a helyi evangélikus istentiszteletre, ahol nagyon jó prédikációt hallottunk. Csontig megható és igazi evangéliumhirdetés volt: világra jött a Megváltónk. Az istentiszteleten minden- l ki mécsest kapott, és egymásnak adtuk át a fényt. Ez keresztyéneknek azt jelenti, hogy megszületett a fényesség. Az ünnep után rögtön utaztunk egy másik államba. Útközben csodáltam a házak és udvarok díszítését. Arrafelé mindenki kidekorálja a házát. A gazdagabbak sok csillogó fénnyel vagy bábukkal, a szegényebbek felfújható Mikulással. Harapni lehetett azt a kulturális különbséget, hogy a karácsony az USA-ban a Mikulásról szól. Ő hozza az ajándékot a kéményen keresztül, nem pedig a Jézuska. - Nem sajnálom, hogy nem voltam részese egy meghitt, családi körben eltöltött ünnepnek - zárta rövidre Lilla az élménybeszámolót -, hiszen úgysem lett volna ugyanolyan, mint itthon. Faggyas Frida a kétszáz lelkes Somogycsicsóból indult szerencsét próbálni Dániába, s szerelme ott marasztalta. Jóval délebbre talán azt hinnénk, hóval ünnepelnek északon, de Frida szerint jó, ha ötévente fehér a december vége.- A karácsonyi reklámokat az újságok már szeptember végén, október elején hozzák - mesélte a fiatalasszony. A bevásárlási őrület október közepén kezdődik, s mire az ember odaér, hogy karácsony, addigra elszáll a vásárlás varázsa. Dán tradíció szerint december elsején feldíszítik, „pirosba öltöztetik” az emberek a lakásaikat, de 6-án nem jön a nagyszakállú. Frida azért becsempészte otthonukba ezt a hagyományt, s párját mindig meglepi egy Mikulás-csomaggal. A dán posta minden évben más karácsonyi bélyeggel rukkol elő, amit a hagyományos bélyeg mellé ragasztanak a küldeményekre. Az ebből származó bevétellel a sérült és beteg gyerekeket támogatják. A 2003-as karácsonyi bélyeg motívumát Margit királynő készítette el. Akkor vált mondássá a királynő gondolata: „A karácsony a szívek ünnepe.” A dánok életében egyébkáposzta. Nem paradicsomosán, csak úgy, tejföllel. A fa mellett énekelnek, a fia gitáron, harmonikán és orgonán is játszik. Otthon kántálni indultak az éjféli mise után. Minden jóismerőst felkerestek, közösen daloltak, és együtt mentek tovább a következő helyre. Még a román paphoz is betértek. A saját papjuk meg angyalfiát (ajándékot) osztott a kicsiknek, mert arrafelé az angyal vagy a Jézuska hozza a karácsonyfát. Reggelig alig aludtak, hogy aztán újra elinduljanak a karácsonyi misére. Kazinczy Enikő Nagyszeben- ből költözött 1997-ben Csurgóra, de neki nincsenek ilyen emlékei. A karácsonyfát ugyan a Jézuska hozta náluk is, de pedagógus szülei miatt nem gyakorolhatták vallásukat a Ceausescu- időkben. Csurgói házukba lépve már az előszobában sajátos adventi dísz fogad: csillag lóg a lámpa helyén, az világít. A párom hozta za Enikő. Végszóra betoppan KnutKühne, aki München és hazánk között ingázik. Meséli: fogyatékos emberek készítik a csillagot. Az egyik szoba sarkában kis szekrényen jellegzetes szász fabábok, az angyal és a bányász. Itt egymás mellett álldogálnak, de Németországban az angyal a lányos ház ablakába kerül, a bányász a fiús otthonba. Hangszeren játszó apró angyalok és éneklő fiúcskák, házak is sorakoznak mellette. Németországban egész utcát, várost építenek ezekből. Odébb emeletes, forgó piramison a betlehemi királyok. Knut füstölő gyertyát tesz egy kerámiaházikóba, s a laKazinczy Enikő csurgói házában már az előszobában sajátos adventi dísz fogadja a látogatót. Nagyszebenből költöztek a dél-somogyi városkába A Porrogtm élő Laczkó Juditnak hiányzik a hajnali roráté hangulata. magyarazkást belengő fenyőillatban mesélnek közös magyar karácsonyukról, ami szerintük mit sem érne lelki gazdagság nélkül. Szenteste csak virsli és krumplisaláta a vacsora - ez már Knut gyerekkorában is így volt mert bőven lesz még sürögni- forognivalója a háziasszonynak. Másnap töltött káposzta, kacsa, liba kerül az asztalra. Éjféli misére együtt mennek a katolikus templomba, noha Enikő református, párja evangélikus. A helyi egyházi kórusban is énekelnek, „együtt erősítjük az ökumenét.” Úgy vélik: a németek a karácsonyt aktívabban élik meg, mint a magyarok, több kifelé fordulással, a különböző közösségek ünnepével. S az elmaradhatatlan, hatalmas karácsonyi vásárokkal. A legnagyobb a nürnbergi, ahol gőzölgő Glühwein-t (forralt bor) kortyolgatnak és Lebkuchen-t (mézespuszedli) majszolnak.- Nem volt lehetőségem hazajönni, mert azt magamnak kellett volna megfinanszírozni és erre au-pair-ként (aki ugye nem egyszerűen bébicsősz, hiszen mos, takarít is) esélyem sem volt - kezdett tengerentúli karácsonyának mesélésébe a csurgói ként a királyi család fontos szerepet játszik, így a karácsonyi, illetve az újévi beszédet is a királynő mondja. Ez országa népét kilencven százalékban a képernyők elé szegezi. A U. világháború óta nagyon elterjedt szokás az ünnepi céges vacsora, talán ez is hozzájárul ahhoz, hogy Dániában a munkahelyi kapcsolatok sokkal szorosabbak, mint hazánkban.- A karácsonyi asztal elmaradhatatlan étele a kacsa, liba vagy pulyka sütve, ehhez társul a párolt vöröskáposzta, a barna szósz és a cukros krumpli - mesélte Frida. A cukros krumpli úgy készül, hogy a cukrot egy edényben karamellizálódásig hevítjük, és ebbe a masszába forgatjuk bele az apró főtt krumplikat. Kivesz- szük, majd kihűlve fogyasztjuk. Italnak általában vörösbort és karácsonyi sört teszünk az asztalra. A karácsonyi sörnek magasabb az alkoholtartalma és díszes a csomagolása. Az első karácsonyi söröket általában november második péntekén nyitják ki a vendégeknek az éttermekben, és onnantól kezdve minden üzletben lehet kapni egészen újévig. Rengetegféle a desszert. A ■ Nagy Zsuzsa: a szaloncukor a vancouveri magyar üzletből való. marcipán egyik legfontosabb alapanyaga a dán süteményeknek. Elterjedt a száraz sütemény amit „brun kage”, vagyis barna sütiként emlegetnek, és kiskarácsony napján, 23-án készítik. Népszerűek az almagolyócskák, a szárított alma, a tejberizs mandulával és tejszínhabbal feldúsítva. A tejberizst szenteste a vacsora után tálalják, de ne egy snassz tejbepapit képzeljünk el! Belerejtenek egy nagy mandulát, s aki megtalálja, megnyerte a mandulaajándékot, amiről a házigazda köteles gondoskodni, a többi ajándékkal együtt. A fát kiskarácsony napján díszítik a dánok. Műfenyőt nem nagyon látni házaikban. 24-én vacsora előtt mennek templomba. Szentestén általában három generáció üli körbe az asztalt, de karácsony első és másnapján nem mennek vendégségbe, s nem is fogadnak senkit, inért az a pihenés ideje. Nagy Zsuzsa szülei a nagyszülőkkel 1956-ban vándoroltak ki Kanadába. A lány alig ismeri ősei hazáját, így örömmel jött Csurgóra, hogy önkéntesként segítsen a Habitat-házak építésében. Azt mesélte: kanadai életükből egyre inkább eltűnnek a magyar hagyományok, bár van, amiből anyja nem enged. Például honfitársaik már december 1- jén feldíszítik a fát, Zsuzsáék - némi kompromisszum árán - a 24-ét megelőző vasárnap. Ám a szaloncukor a vancouveri magyar csemegeüzletből kerül a fára. Zsuzsa nosztalgiával emlékszik gyerekkora karácsonyaira, amikor a cserkészek betlehe- mezni jártak és magyar házakhoz, nyugdíjasotthonokba hívták őket vendégségbe. S Jézus születését ünnepelték, manapság meg Santa Claust, a Mikulást emlegetik.- Sajnos az ünnep egyre inkább az ajándékról szól, de ez Magyarországon is így van, nem ? - vetette fel Zsuzsa. A csurgói Ure- czky Lilla mécsest kapott az amerikai istentiszteleten.
