Somogyi Hírlap, 2007. december (18. évfolyam, 280-303. szám)

2007-12-23 / Vasárnapi Somogyi Hirlap, 51. szám

8 2007. DECEMBER 23., VASÁRNAP PALESZTINA Jézus születési helye körül néha felzúg a géppuskazaj - Zsidó-arab-konfliktus a szent városban Betlehemben szomorú a karácsony Ünnepi várakozás a szent városban, palesztin zászlót lengető' közel-keleti Mikulással, palesztin biztonságiakkal. Háttérben a Születés temploma. Nyolcméteres fallal el­vágva a Nyugattól éli mindennapjait a bibliai kisváros, ahol a kis Jé­zus megszületett. Újvári Miklós A kisbuszban ordít az arab turbófolk zene. A sofőr és az ide­genvezető versenyt dohányoz­nak, a nap tűz, a szél pedig kiló­számra hordja a port a sivatag fe­lől leruzsálem felé. Betlehembe igyekszünk. Az izraeli fővárostól alig tíz kilométer, de mintha két világ között lépnénk át a határt. A domboldalon már látszik a modem Izrael és az autonóm Pa­lesztina közös modern jelképe: a fal. Nyolc méter magas beton, magasabb, mint a berlini fal volt. Izrael állam saját védelmében építi ki ezt a műszaki határzárat, végig az 1967-es határok men­tén. Azaz fallal zárja el a ciszjordániai palesztinok útját a zsidó területekre. Betlehem pe­dig odaát van, a Palesztin Ható­ság által ellenőrzött területen. Emiatt állunk meg az izraeli el­lenőrző pontnál, a fenyegető fal tövében, fémesen csillogó gép­karabélyok árnyékában. „Keresztények?” - kérdezi az izraeli katonanő. Nos keresz­ténynek lenni egyfajta semle­gesség, csodabogárság. Zarándo­kok a második intifáda, a palesz­tin felkelés óta alig jönnek Jézus feltételezett születési helyéhez, 2002 óta pedig, amikor 200 pa­lesztin; köztük terrorizmussal vádolt fegyveresek elbarikádoz- ták magukat a Születés templo­mában, már veszélyesnek is szá­mít a város. . Szóval keresztények vagyaink. Amíg ellenőriznek minket, szemben azok a kiváltságosok lé­pik át a határt, akiket Izrael ál­lam beenged dolgozni a zsidó te­rületekre. Motozás, kérdezőskö- dés, ujjlenyomatvétel az átlépés ára. „Korábban az egész város át­járt az építkezésekre, és tízszer annyit keresett, mint ma” - pana­szolja kísérőnk, Abdullah. Az építkezések ráadásul vitatottak: Izrael palesztinok munkájával igyekszik benépesíteni a földet, amelyet 1967 óta megszállva tart. Betlehem városa egy történel­mi városmag és három mene­külttábor egyvelege. Persze a menekülttáborok is kőházakból állnak, de zsúfoltak, koszosak. Utcakölykök szaladgálnak a na­rancssárga taxik között. Lassan megérkezünk a Szüle­tés templomához. Inkább egy kőerődítmény ez, három bejára­tából kettőt befalaztak. Előtte a téren még működik egy-két kegytárgyárus; önkéntes ide­genvezetők jelentkeznek. Akit végül megbízunk, közli, hogy két hete mi vagyunk az első cso­port itt, megélni az idegenforga­lomból nem lehet. De megdolgozik a pénzéért. Elmeséli, hogy a Közel-Keleten CANTERBURY érseke, az ang­likán egyház legfőbb vallási főméltósága egy rádióműsor­ban megkérdőjelezett három Alapvető keresztény tanítást. 1. szerinte kevés a bizonyí­ték arra, hogy a háromkirá­lyok ténylegesen léteztek. máig használnak istállónak bar­langokat, kőbe vájt nagyobb üre­geket. Ide menekült volna tehát József a „mindennapos” Máriá­val, éppen ebbe a sziklaistállóba, ami itt van tucatnyi lépcsőfokra a földfelszín alatt? A keresztény hagyomány szerint igen, ezért építették a barlang fölé ezt a ro­2. Williams érsek „igen való­színűtlennek” nevezte, hogy a városban annak idején hava­zott volna. 3. SŐT KIJELENTETTE: Jézus ValÓ- színűleg nem is decemberben született, csak a téli ünnepek so­ra miatt tették akkorra a napot bosztus, belsejében sem éppen lenyűgöző templomot. A Vatikán és a többi keresztény egyház is elfogadja Jézus születési helyé­nek ezt a júdeai városkát. Le is megyünk a lépcsőkön. A barlang a keleti keresztények ízlését követi: túldíszített, ara­nyozott minden. Jobbra a jászol, ahol a kisded a hagyomány sze­rint meglátta - no nem a napvi­lágot, csak a barlangbelsőt. Tíz éve hosszú órákat kellett vára­kozni, ma akár fél órát ülhetünk itt lent. A nagy keresztény egy­házak minden kőért harcolnak a barlangban. A jászol a görögö­ké, a másik barlangrész az ör­ményeké. Emiatt a római katoli­kusok még karácsonykor sem itt, hanem a tér túloldalán, a Szent Katalin-templomban mi­séznek. De ezek a civódások semmik a templomon kívül zajló konflik­tusokhoz képest. Az egyik ajándékbolt tulajdo­nosa teával fogad minket, és arról mesél, hogy korábban zsidó ven­dégei is voltak, sőt az ajándéktár­gyak között menórát és kipát is árult a külföldieknek. Ha ezt ma megtenné, a palesztin fiatalok minimum felgyújtanák az üzle­tét. így maradnak a keresztény és muzulmán ereklyék, amelyek közül kiemelkedik egy műanyag makett Jeruzsálem városáról, ,,made in China". Van még villo­gó szemű Jézus, de egy-két érté­kes, kézzel csomózott szőnyeg és fafaragvány is. Csak vevő nincs rajtunk kívül egy sem. A betlehemi utcán plakátok hirdetik az öngyilkos merénylők dicsőségét Ők azok, akik innen a városból szöktek át a zsidók­hoz, hogy testükre erősített rob­banóanyaggal bevásárlóközpont­okban, buszpályaudvarokon, szórakozóhelyeken gyilkoljanak - és haljanak hősi halált. Itt való­ban hősnek tekintik ezeket a 17- 18 éves fiúkat, sőt egy nőt is. Emiatt az ellenőrző ponton csak a családos férfiakat enge­dik át dolgozni, de őket is csak napnyugtáig. Aki utána enge­dély nélkül a fal túloldalán ma­rad, .letartóztatják. Ha pedig újabb merénylet lesz, akkor az izraeli hadsereg ismét bevonul Betlehembe a tankjaival és föld­gyaluival, és lerombolja a me­rénylő családjának házát. Ekkor a palesztinok kővel dobálnak majd, az izraeliek pedig lőni kez­denek, és újabb hősi halottak lesznek. Vagyis a konfliktus programozottan folytatódik. A keresztény szent hely a vi­lág legzaklatottabb városainak egyike lett. Betlehemben mosta­nában nincs karácsony. Semmi sem úgy volt a jászol körül? Boldog névnapot, Gesztenye! utónevek A Máriák és Lászlók után a Bencék és Annák idejét éljük A Gesztenye (becézve: Geszti, Gesztike) jövőre bekerül az utónévkönyvbe Június elsején nemcsak a Tün­déket és Kundokat ünnepeljük, hanem például a Gesztenyéket is. Illetve csak egyét, mert egy­előre egy Gesztenye nevű kis­lány él Magyarországon. „Egy tévéműsorban láttam egy kislányt, akit Gesztenyé­nek becéztek. Akkor döntöt­tem el, hogy születendő kislá­nyomnak ezt a nevet adom - mondja Gigor Ágnes, az anyu­ka. - Egy e-mail címen érdek­lődtem a Magyar Tudományos Akadémiánál, hogy adható-e ez a név. A levelemmel végered­ményben el is indítottam a hi­vatalos ügyintézést, s bő egy hónap alatt megjött a válasz, hogy az új nevet bejegyezték.” A szülők végül azt is megtud­ták, hogy a névnap dátumára ők adhatnak javaslatot, mert a Gesztenye az ő kérésükre lett utónév. „Geszti egyébként na­gyon jó gyerek, Csak mostaná­ban hajnali négykor fúj riadót a reggeliért” - mondja Csaba, a büszke apa. Születendő gyermekének bárki kitalálhat egyedi nevet, s a jelek szerint a szülők élnek is a lehetőséggel. A 2005-ben megjelent Magyar utónév­könyvben még 2606 keresztnév szerepelt, ám az MTA Nyelvtu­20( 1. 36-ban. Bence a léggyé 1795 ikoribb ne Anna vek 1528 2. Máté 1685 Boglárka 1195 3. Levente 1542 Réka 1052 4. Dávid 1396 Zsófia 1026 5. Ádám 1359 Lili 983 6. Balázs ' 1347 Viktória 964 7. Dániel 1343 Hanna 957 8. Tamás 1173 Petra 944 9. Bálint 1149 Vivien 933 10. Péter 1135 Eszter 886 dományi Intézet februárban frissült honlapján már több mint háromezret böngészhe­tünk. A lista évente százzal bő­vül, s a névadóknak csak né­hány feltételt kell szem előtt tar­taniuk, ha gazdagítani akarják a magyar névkincset. „Minden utónév a mai magyar helyes­írással írandó, a kiejtés szerint - mondta Piros Zsuzsanna, az Igazságügyi és Rendészeti Mi­nisztérium Anyakönyvi Osz­tályának vezetője. - Ezért a kö­zelmúltban el kellett utasítani több nevet is, például: Dennis, Riccardo vagy Jesper.” A frissen bejegyzettek között sok a növénynév - Bodza, Ba­rack, Eper -, nem beszélve a kedveltebb sorozatszereplők neveiről. Az egykori Rabszolga­sors főhősnőjéről elnevezett leg­idősebb magyar Izaura már ta­lán le is érettségizett, de A Gyű­rűk Ura népszerűvé válása óta a Gandalfók és Frodók is szé­pen cseperednek. ■ Nemcsak babát, kötvényt is hozhat a gólya újévre Január elsején lesz két éve, hogy útjára indult a Babakötvény. Az életkezdési támogatás igénylé­séhez a szülőknek a kisujjukat sem kell mozdítaniuk. Újév első napjától már a kincstárnál is lehet Start számlát nyitni. Ahány ház, annyi január elseje. Van, ahol ez csupán egy újabb év első 24 órája, és van olyan porta is, ahol a malac­sült mellett születés- napi tortának is helyet kell kapnia az asztalon. Steingruber Kevin a Magyar Államkincstárral karöltve ünne­pelheti immáron második szü­letésnapját: a mezőkövesdi kis­fiú ugyanis a Babakötvény első példányának tulajdonosa. A Babakötvény egy olyan meg­takarítási forma, amely minden 2006. január elsején és azt köve­tően született magyar állampol­gárságú csecsemőt megillet. Ér­vényesítéséhez a szülőnek sem­miféle igénylést nem kell be­nyújtania: a gyermek születését követő hónapban a Magyar Ál­lamkincstár nyitja meg azt a számlát, amelyre folyósítja az életkezdési támogatást. A támogatás mértékét az éves költségvetési törvény határozza meg: az első utalási összeg 2006- ban negyvenezer, míg 2007-ben 42 500 forint volt. A Magyar Ál­lamkincstár a megnyitott számla egyenlegét minden évben az öt­éves állampapír hozamával egye­ző mértékű kamattal növeli. Az átmeneti vagy tartós nevelés­be vett gyermekek­nek pedig évente ti­zenkétezer forintot utalnak. Azoknak a szülőknek, akik családi pótlékban részesülnek, és további megtakarítással sze­retnék gyermekük életkezdését könnyíteni, lehetőségük van úgy­nevezett Start számlát nyitni. Eb­ben az esetben a szülők gyűjtöge­tését az állam további támogatás­sal egészíti ki: évi hatvanezer fo­rint befizetésig tíz, rászorultak esetén húsz százalékkal gyara­pítja a szülői megtakarítást. Start számlát eddig csak ke­reskedelmi bankoknál lehetett nyitni, ez viszont jövő évtől vál­tozik. 2008. január elsejétől a kincstárnál is lehetőség lesz a megtakarítás ezen formáját vá­lasztani. ■ Hampl Márta ■ A szülők gyűj­tögetését az ál­lam kiegészíti. . KA RÁCSONYÖl'

Next

/
Thumbnails
Contents