Somogyi Hírlap, 2007. december (18. évfolyam, 280-303. szám)

2007-12-03 / 281. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP - 2007. DECEMBER 3., HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP MI A VÉLEMÉNYE Feldíszíti a lakását? Horváth istván kaposvári nyugalmazott középiskolai tanár: - Nem igazán jel­lemző nálunk, hogy adven­ti koszorúval várjuk a ka­rácsonyt. Bár egyházi isko­lába jártam, de ott sem volt ez szokás. Az viszont igen, hogy advent időszakában Nemesdéden, ahol éltem, eljártunk a hajnali misék­re. Ropogott a hó a talpunk alatt, még ma is hallom. A menyemnél azonban min­dig van adventi koszorú. szili jánosné kaposvári vagyonkezelő: - Gyerekko­runk óta szokás nálunk, hogy advent időszakában koszorú díszíti a lakást. Ezt láttuk a szüléinktől, s vala­hogy természetes volt szá­munkra, hogy mi is hűek maradjunk a hagyomá­nyokhoz. A fiam is megtar­totta ezt a szép szokást, s így talán a későbbiekben sem felejtődik el: mit is je­lent a négy gyertya az ad­venti koszorún. vogel Alfréd kaposvári nyugalmazott okleveles könyvvizsgáló: - Régi ha­gyomány nálunk, hogy ad­ventkor a koszorún min­den vasárnap meggyúj­tunk egy gyertyát. A ha­gyománynak az átadása már kicsit nehezebb. Bár nagyon jók, rendesek a fia­talok a családban, ők egy más világban élnek, mint ahogy mi is másként gon­dolkodtunk fiatalon. Gyökér nélkül elvisz a szél zákány Díszpolgári címet kapott Bencze Ilona színművésznő Felállva tapsoltak Bencze Ilonának Zákányban, majd díszpolgári címet kapott a színművésznő a falu ön- kormányzatától. Varga Andrea Kétszer is felállva tapsolt a záká- nyi katolikus templom közönsé­ge szombaton. Dacára a szülői aggodalomnak, miszerint „kislá­nyom, templomban nem fognak neked tapsolni az emberek”. Bencze Ilona színművésznő idéz­te édesanyja szavait azon az es­ten, amit a helyi önkormányzat, a Megoldás Alapítvány és a Nők a Csurgói Kistérségért Egyesület szervezett számára hatvanadik születésnapja alkalmából. A va­cogtak) hideg ellenére megteltek a széksorok és a karzat, sokan akarták látni a településről évti­zedekkel korábban elszármazott színésznőt, aki elmondta: 12-14 éves korában volt utoljára ebben a templomban, és sokakkal 3040 éve találkozott utoljára. „Ha nincsenek gyökereink, el­visz a szél”- énekelte belépőjé­ben, s műsorát végig áthatotta a család, a barátok, az útra indító szülőtáj iránti hála. Örökség cí­mű előadóestjével 2002 óta lép fel, amely a soha el nem múló ér­tékekről szól, a szeretetről s az emberről, aki legyőzhetetlen, ha önmagát vállalja. Ehhez szőtte a zákányi gyerekkor emlékeit. Fel­idézte ünnepi rakott szoknyáját, a zsoltáros estéket s a környeze­tet, ahol „nem a polcokról, könyv­ből tanulta a művészetet”, ha­nem családjától. Édesapja alak­ját, aki ígérte, a halálon túl is vi­Bencze Ilona: Szeretek ajándékot kapni, de erre azért nem gondoltam... Munka közben is énekelt bencze ilona Jászai Mari-díjas színművész ötgyermekes mun­káscsaládba született. Jeles érettségije ellenére nem tanult tovább, mert kötelességének érezte, hogy dolgozzon, köny- nyítsen családja szűkös anyagi helyzetén. Munka mellett egy kaposvári amatőr színjátszó csoportban szerepelt. 1968-ban barátai biztatására jelentkezett a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, ahová elsőre felvet­ték. Színházi és filmes sikerek kísérik. Huszonhárom éve ját­szik a világsikerű musicalben, a Macskákban. gyáz rájuk, s édesanyjáét, aki 19 évesen szülte az ötkilós, 67 cen­tis Icát „Azóta is jóvátételi kény­szerrel küzdők”- mosolygott a padban ülő asszonyra. A műsort követő meglepetés, Tóth Judit polgármester bejelen­tése, hogy Zákány díszpolgárává választják, könnyekre fakasztot­ta Bencze Dőnát.- Azzal kezdtem, hogy szere­tek ajándékot kapni, de nem erre gondoltam - mondta. - Napok óta treníroztam magam, hogy ne akarjak majd minden pillanat­ban sírni. Most nem találok sza­vakat, ez annyira megtisztelő. A fiataloknak mondom: mindenki­nek minden lehetőség megada­tik, ha nagyon akarjuk. Nekem csodálatos tanáraim voltak, s volt bennem egy adag becsvágy is, de ha ők nem olyan tudással, empá­tiával tanítottak volna bennün­ket, akkor az én utam se ez lett volna, vagy sokkal nehezebb. A keresztény azonosság maga az erkölcs megyéspüspök Ne a látszatnak éljünk, védekezzünk a kényszer ellen! Több mint százötvenen gyűltek össze a kaposvári Római Katoli­kus Püspökség adventi ünnep­ségén. Szászfalvi László, a Keresz­ténydemokrata Néppárt (KDNP) megyei elnöke elmondta: az el­múlt két évben pártjuk megerő­södött. Április óta egyfajta politi­kai és egyben közéleti zarándok­utat jártak be a megyében. A ta­pasztalat azt bizonyítja, hogy a keresztény gondolatoknak közös­ségformáló ereje van, és nemcsak az egyének lelkét, hanem a kö­zösség lelkét is megérintik. Balás Béla megyéspüspök a keresztény és a nemzeti identitásról beszélt. Felhívta a figyelmet: nem lehet látszatban élni, és óvakodjunk a kényszerektől, az elvárásokba il­leszkedéstől, hiszen az nem a keresztény azonosságot jelenti. ­A keresztény azonosság maga az erkölcs - mondta -, az erkölcs pe­dig azonosság önmagunkkal. A megyéspüspök szerint a KDNP-nek nem célja kormányra törni, csupán hallatni akarják hangjukat a parlamentben. Fasang Árpád volt UNESCO nagykövet szerint az európai kultúrát zavar jellemzi, amelyre kizárólag az oktatás jelenthet megoldást - Vajon 1526-ban, a mohácsi vész idején mi történt Európa más országaiban? Mi foglalkoztathatta akkoriban az ott élő embereket? - tette fel a kérdést. Úgy gondolja: a kultúra nem más, mint a másik ember iránti tisztelet kifejezése. S - tet­te hozzá - mi, magyarok csakis művelt emberfőkkel lehetünk is­mertek a nagyvilágban. ■ M. E. A BALATONTÓL... Balatonszabadi megkezdőd­tek a bibliaórák a refor­mátus egyházközségben, és ezúttal egészen pün­kösdig tartanak majd. A fiatalok szívesen járnak hétfő esténként a gyüleke­zeti házba: énekeket ta­nulnak, igemagyarázatot hallgatnak és az ünnepek­re való készülődéssel töl­tik az órákat, (ga) Kaposvár a kaposvári Zsi­dó Hitközség elöljárósága chanukkai műsorra várta a híveket szombaton a Ber­zsenyi utcai zsinagógába. A héber chanukka szó fel­avatást jelent, amely első­sorban a hellénizmus rom­boló befolyásának és az el­terjedt pogány kultusznak áldozatául esett vallási köz­szellem visszahódításának az ünnepe. A műsorban fellépett a szegedi Golda Méir szalonzenekar, (mk) Kaposvár jelentősen emel­kedett az adóhatósághoz elektronikus úton beérke­zett bevallások száma az idei évben a régióban. Míg tavaly az szja-beval- lások csupán másfél szá­zaléka, addig az idei év­ben már csaknem 15 szá­zaléka érkezett interneten a Dél-Dunántúlon. Az eva- bevallások csaknem 90, míg az áfabevallások több mint 95 százalékát adták be elektronikus úton az APEH-hez. (mk) Kaposvár AZ idei évben elő­reláthatólag valamivel több mint 65 millió forin­tot költ a város kiemelt rendezvényeinek a lebo­nyolítására. Ebből 43 mil­lió forint saját erő, s nem egészen 10 millió pályáza­ti támogatás. A karácsonyi és szilveszteri programo­kat 10 millió forintból szer­vezik meg. (mk) Kaposvár somogybán csak­nem 1800 Start-kártyát ad­tak ki az álláskeresőknek. A júliustól igényelhető Start-Extra és Start-Plussz Kártyák az 50 év feletti­ek, a tartósan állást kere­sők és a kismamák újbóli munkába állását támogat­ja járulékkedvezmények­kel. Előbbiből 193, utóbbi­ból 386-ot adtak ki a régió­ban. (mk) Középsőből rögtön az elsőbe: tiltakoznak a siófoki szülők önkormányzat A város szerint iskolaérett gyerek ne járjon óvodába a szülő kényelmi szempontjai miatt Az öt és fél éves gyermek is isko­laérett lehet a siófoki önkormány­zat szerint. A város - legalábbis úgy tűnik - megkísérli „feltölte­ni” létszámhiánnyal küzdő általá­nos iskoláit. A szülők tiltakoznak az ellen, hogy az önkormányzat döntsön helyettük! Felháborodott, nevük elhallgatását kérő szülők keres­ték meg szerkesztőségünket, mondván: az egyik siófoki óvoda szülői értekezletén azzal a meg­lepő hírrel fogadták őket, hogy középső csoportos gyermekeiket a következő tanévben már nem nagycsoportba kell vinniük, ha­nem ha a szakértők úgy ítélik meg, be kell íratniuk az iskolá­ba. Azt is elmondták nekik: ez alól azok a gyerekek sem lesz­nek kivételek, akik 2008. június 1-je és augusztus 31-e között töl­tik be a hatodik életévüket. In­doklásul törvénymódosításra hi­vatkoztak. A szülők később éppen az ér­vényes jogszabállyal próbálták bizonyítani igazukat, eszerint amennyiben nem akarják, nem kötelesek beiskoláztatni „nyári” gyermekeiket, hiszen a törvény- módosítás csak azokat a gyere­keket érinti, akik május 31. előtt töltik be a hatodik évüket. Ők szülői kérésre már valóban nem maradhatnak plusz egy évet óvodában. A szülőkkel az óvodá­ban aláírattak egy papírt, amin az állt: vállalják, hogy elviszüt Kis gyerek, nagy iskolatáska gyermekeiket iskolaérettségi vizsgálatra. Elmondásuk szerint ugyanakkor mind az óvónők, mind az iskolaigazgatók meg­ígérték: a gyerekek érdekeit ve­szik majd figyelembe. Felkeres­ték az illetékes nevelési tanács­adót, ahol azt mondták nekik: szülői vagy szakértői kérésre vizsgálják a gyerekeket. Megkerestük a siófoki nevelé­si tanácsadót, vezetője azonban nem kívánt nyilatkozni. A szülők tájékoztatást kértek az Oktatási és Kulturális Minisz­térium óvodai referensétől. Az óvodai referens válasza szerint abban a naptári évben kezdődik a tankötelezettség, melyben a gyermek május 31-éig betölti a hatodik életévét. Utoljára abban az évben kezdhet óvodai nevelé­si évet, melyben a hetedik élet­évét augusztus 31-e után tölti be. Kíváncsiak voltunk a siófoki önkormányzat állásfoglalására is. Nagy István sajtóreferens tá­jékoztatójában az áü: „A június 1. és augusztus 31. között szüle­tett óvodáskorú gyermekek vizsgálata azért szükséges, mert ha iskolaérettek, akkor jobban járnak, ha iskolába mennek, mint ha óvodában ma­radnának. Az iskolában ugyan­is megvannak azok a feltételek, amelyek biztosítják a gyerme­kek továbbfejlődését. Fölöslege­sen egyetlen gyereket sem kí­vánnak a szakemberek idő előtt beiskolázni, de az sem megol­dás, hogy iskolaérett gyerekek óvodába járjanak a szülők ké­nyelmi szempontjai miatt. Vé­gül fontos megjegyezni, hogy a szülő joga és kötelessége bizto­sítani a gyermeke lelki, testi, szellemi fejlődéséhez az opti­mális feltételeket.” Az érintett szülők lapunknak azt mondták: sértőnek és meg­alázónak érzik ezt a választ Hozzátették: a legmegfelelőbb fejlődést akarják gyermekük­nek, és a jogszabály által bizto­sított módon ők maguk szeret­nének döntést hozni arról, gyer­mekük mikor menjen iskolába, ezt nem bíznák az önkormány­zatra. ■ V. Horváth Mónika

Next

/
Thumbnails
Contents