Somogyi Hírlap, 2007. december (18. évfolyam, 280-303. szám)

2007-12-17 / 293. szám

2007. DECEMBER 17., HÉTFŐ 7 GAZDASÁG Kinek lesz jó a borreform? európai unió Sok ezer hektár magyar szőlőültetvény jövője a tét A magyar borok minősége jó, ráadásul nincs túltermelés, mert a fogyasztás is kielégítő. Kár lenne az ültetvényeket kivágni! Csak a növényi termékek ára nőtt jelentős mértékben A Központi Statisztikai Hivatal gyorstájékoztatója szerint a me­zőgazdasági termékek termelői- ár-szintje az idei októberben 34,4 százalékkal volt maga­sabb, mint tavaly ugyanebben a hónapban. Ezen belül a növényi termékek árszínvonala 63,1, az állati termékeké és az élő álla­toké viszont csak 6,7 százalék­kal emelkedett. m Az állattartók nem él­vezték a termelői árak növekedésének előnyeit. Ha az első tíz hónap összesí­tett adatait vetjük össze az elő­ző év hasonló időszakával, ak­kor pontosan 20 százalékos ter- melőiárszint-növekedést ka­punk. A növényi termékek 38,1 százalékos, az állati termékek és élő állatok pedig 2,0 százalé­kos árnövekedést mutatnak. A gabonafélék ára csaknem duplájára emelkedett az olajnö­vények 50 százalékos árnöve­kedése mellett. A burgonya ter­melői árának növekedési üte­me októberben ugyan mérsék­lődött (19), a zöldségféléké pe­dig gyorsult (31,5 százalék). A zöldségen belül a zöldpaprika ára csaknem kétszer akkora volt októberben, mint tavaly ilyenkor. Az általános árszintnöveke­dés ellenére nehéz helyzetben vannak az állattartók. A vágóál­latok termelői árai egyenesen alacsonyabbak voltak, mint egy éve, az árindex növekedését az állati termékek, így a tej és a to­jás okozzák. A vágósertés ára például 15 százalékkal csök­kent egy év alatt. Csökkent a vá­gómarha ára is; egyedül a ba­romfitenyésztők jártak jól, de a takarmányárak növekedése őket is sújtja. ■ Az agrártermékek éves árszintnövekedése (október) % Gabonafélék 99,7 Ipari növények ______________22,5 Ol ajnövények______50,4 Fr iss zöldségek______________31,5 Vi rágok 10,5 Burgonya___________________19,4 Gyümölcsfélék 59,8 Vágómarha________________-16,3 Vágósertés____________-15,0 Vá góbaromfi________________25,6 Te j_______________________22,1 Tojás______ _____________25,8 FORRÁS: KSH Ma Brüsszelre vetik vi­gyázó szemüket Európa bortermelői. Az agrármi­niszterek tanácsa végső szót mondhat a borre­formról, hacsak el nem halasztják a döntést. Bálái F. István Az Európai Parlament (EP) az el­múlt héten magyar szempontból kedvezőbb javaslatokat fogadott el a borreformról a bizottságnál, de a végső szót a tanács ma mondja ki. Az EU alig követhető döntési mechanizmusa szerint ugyanis az EP-nek csupán kon­zultációs szerepe van borügy­ben, ami nem köti a szakminisz­terek tanácsát. Érdemes áttekinteni, hogy az EP végül hogyan foglalt állást. A kiindulópontot a bizottság (az EU-biztosok testületé) álláspont­ja jelentette, amelyet hazai szem­pontból súlyosan hátrányosnak értékeltek a magyar képviselők, pártállástól függetlenül. Sértette a magyar érdekeket, hogy a, bizottság be akarta tilta­ni a borok alkoholtartalmának cukor hozzáadásával történő fo­kozását. Ez a déli országok bo­rait juttatta volna előnyhöz, nem tiltva meg nekik, hogy a borok savtartalmát külső adalék anyaggal fokozzák (az északiak ugyan- m Továbl is cukroznak, a déli- romis; ek pedig savaznak). várunl A parlamenti döntés nácstó szerint a „cukor hoz­záadása továbbra is megenged­hető azokban az övezetekben, amelyekben ezt az 1970. május 8-án hatályos jogszabályok alap­ján hagyományosan gyakorol­ták”. Ez tehát megfelel a magyar borászoknak, bár a hozzáadás felső határa alacsonyabb lesz, mint a nálunk most megszokott. az európai unióban található a világ bortermő területeinek 40 százaléka, ezzel vezető sze­repet játszik. Több mint más­fél millió gazdaságban össze­sen 3,4 millió hektáron ter­melnek borszőlőt, ahol a vi­lágtermés 65 százalékát állít­Magyar szempontból fontos kérdés a kivágási támogatások ügye. A vitában egyaránt felszó­laló Glattfelder Béla néppárti és Tabajdi Csaba szocialista képvi­selő szerint ez szá- komp- munkra igazságta­umokat lan, mert nem ott a ta- vezet a területek csökkenéséhez, ahol a túltermelés jellemző, hanem az új tagálla­mokban (mert a szegényebb gaz­dáknak vonzó). A magyar képvi­selők lapunkhoz eljuttatott nyi­latkozatukban nehezményezték, hogy a kivágási koncepció ben­ne maradt a reformban, bár a rendszer működését háromról öt évre javasolta csökkenteni az EP. ják elő. A világon termelt bor 57 százalékát az EU-ban isz- szák meg. Az unió országai a világ borexportjából 65 száza­lékban részesednek. 2006- ban a közösség exportja 17,8 millió hektoliter volt, behoza­tala pedig 11,7 millió. A túltermelésre berendezkedett nagy bortermelő országoknak a jövőben sokkal kevesebb lepár­lási támogatást juttat a parla­ment, ez magyar szempontból üdvözölhető. Az EP szerint a hazánk szá­mára kedvezőtlen „történelmi referencia” nem lehet a fő, ha­nem csak az egyik kritérium az úgynevezett „nemzeti boríté­kok” elosztásánál. A parlament álláspontja tehát a magyar érdek felé mozdult. Végső kompro­misszumként viszont nekünk az lenne jó, ha kétharmad arány­ban a terület és a termelési mennyiség, és csak egyharmad arányban a történelmi referen­cia alapján osztanák a pénzt. Az unió legnagyobb bortermelői (ezer hl) Franciaország 57386 51344 Spanyolország 43148 35505 Németország 10107 9256 Portugália 7481 7254 Románia _________6166____5750 Ma gyarország____5272____3567_ Gö rögország______4540 4371 FOR RÁS: EURÓPAI PARLAMENT Az EU szerepe a nemzetközi borpiacon HÍRSÁV Libamájpástétom tömés nélkül London Az angol Waitrose áruházlánc olyan libamáj­pástétomot hozott forgalom­ba, amely az állatok tömése nélkül készül. A termék fe­lerészben szabadban tartott liba májából készül, ame­lyet ugyanannak a szár­nyasnak a zsírjával kever­nek össze. Azt állítják, hogy a pástétom íze és konzisz­tenciája a libamájéhoz ha­sonló. A tömött libák májá­nak forgalmazását az állat­védők akadályozzák. Több tejet vihetnek piacra a gazdák BRÜSSZEL Az Európai Bi­zottság javaslata szerint a 2008-09-es időszakban 2 százalékkal megemelkedhet a tejkvóta, ami rövid távra lehet jó válasz a jelenlegi nagy keresletre. Ősszel húsz ország miniszterei nyilatkoztak a kvótaemelés mellett. Magyarország messze nem használja ki a jelenlegi kvótát sem. Mehet a lengyel hús Oroszországba Moszkva Oroszország a mai nappal feloldotta a len­gyel húsokra érvényes be­hozatali tilalmat - a barom­fi kivételével. A szárnyasok importját a lengyelországi madárinfluenza miatt tiltot­ták be. A lengyel-orosz húsvita hátterében állat­egészségügyi és politikai okok álltak. Ez sújtotta a magyar sertéspiacot, ahol így csökkenhet a lengyel kínálat. Reklámozni kell az agrártermékeket! Brüsszel Az Európai Parla­ment a legutóbbi ülésén a mezőgazdasági termékek reklámjával is foglalkozott. Bogdán Golik képviselő je­lentéséhez hozzászólt Ha­rangozó Gábor magyar szo­cialista képviselő is, aki szerint támogatni és növel­ni kell az az agrártermékek reklámköltségvetését az unión belüli kereskedelem­ben is. Pannon A franciákra figyeltek a magyar gazdák agrárlobbi A fiatalok között mindig éles a vita, ha érdekvédelemről van szó Sokat költhet a közösség az állatbetegségekre Az európai fiatal gazdák nem fog­ták vissza magukat, hiszen az ér­dekeik érvényesítéséről volt szó - mondta Szász Péter, a CEJA alel- nöke, amikor megvonta az EU kö­zös agrárpolitikájának felülvizs­gálatával (Health Check) rende­zett konferencia mérlegét. A ren­dezvényt a közelmúltban tartot­ták a szlovéniai Dobrnában. Különösen a franciák szólaltak fel többször keményen, éles vitá­ba keveredve a bizottság görög nemzetiségű agrárhivatalnokával - mondta a 31 éves magyar agrár­mérnök, aki egyike a CEJA (Fiatal Gazdák Európai Tanácsa) négy al- elnökének, s egyben alelnöke a magyar tagszervezetnek, az Ag- ryának is. - Ez érthető, hiszen az agrárpolitika tervezett módosítá­sa várhatóan azokat a hagyomá­nyos és nagy agrárországokat, így a franciákat érinti majd hátrányo­san, akik eddig a legtöbb támoga­tást kapták az EU-tól.- A fiatal francia gazdák szer­vezete nagyon sok tapasztalattal rendelkezik az érdekérvényesí­tésben, s vezetőik, akik maguk is gazdálkodnak, nagyon felkészül­tek, s otthonosan érzik magukat a nemzetközi agrárdiplomáciai parketten is. Leszögezték példá­ul, hogy a tejkvóták várható eltör­lése után a francia tejgazdaság a mérete és korszerűsége révén uralni tudná a piacot. Ám nem el­lenzik, sőt szükségesnek tartják, hogy a később belépett országok tejgazdasága is fennmaradjon. Végül az „egészségesebb termelé­si megoszlás” kifejezés kapta a hangsúlyt a CEJA állásfoglalásá­ban - folytatta Szász Péter -, amit a kelet-európaiak úgy értelmez­nek, hogy növelhetik termelésü­ket az EU-n belül, de ennek a ki­fejezett kijelentése ellenállást vál­tott volna ki a régi tagországok képviselői között. Á fiatal gazdák állást foglaltak a versenyképesség és jó minőség, a piaci orientáció mellett. Fellép­tek a történelmi bázisú támoga­táselosztás ellen is. ■ B. F. I. Az Európai Bizottság a közelmúlt­ban hagyta jóvá azt a támogatási borítékot, amely 2008-ban 187 millió eurót tartalmaz a különbö­ző állatbetegségek felszámolásá­ra és ellenőrzésére. A borítékban 200 különböző program támoga­tása található. Á tíz legfontosabb állatbetegség felszámolására 61 projektet támogatnak. Ezek közé tartozik például a brucellózis, a tuberkulózis és a veszettség fel­számolása, ami összesen 71 mil­lió eurós támogatásban részesül. Jelentős forrásnövekedés lesz a juhok „kéknyelv-betegségének” felszámolására, amelyhez meg­emelik a kiegészítő támogatáso­kat. A kergemarhakór megszün­tetésére és ellenőrzésére 2007­ben 62 millió euró jutott, jövőre azonban 88 millióval lehet szá­molni. Ezen belül főként a felde­rítést segítő gyorstesztek kapnak nagyobb támogatást - a szarvas- marha-, juh-, kecske- és szarvas­félék esetében egyaránt. A hústermelő és tojótyúkok szalmonellabetegsége elleni küz­delemre 30 millió eurót szánnak. A háziszárnyasok és vadmada­rak madárinfluenza-betegségé- nek ellenőrzésére 4,4 mülió euró jut jövőre az Európai Unióban. A programok részben évesek, részben több esztendőt fognak át. Céljuk, hogy csökkenjen az em­beri és állati egészségvédelem te­rületén még meglévő számos probléma. ■ Közelkép szász Péter 1976-ban született az erdélyi Számos- újváron. 1990-től él Magyarországon. 2000-ben szerzett környezetgazdálkodási agrármérnöki dip­lomát Gödöllőn. A Toulouse-i Egyetemen is hallga­tott egy évet. Franciául, angolul és románul be- I szél. 22 hektáron gazdálkodik, szaktanácsadó * | ként is tevékenykedik. 2005-től a CEJA alelnöke.

Next

/
Thumbnails
Contents