Somogyi Hírlap, 2007. december (18. évfolyam, 280-303. szám)

2007-12-02 / Vasárnapi Somogyi Hirlap, 48. szám

2 2007. DECEMBER 2., VASÁRNAP Önbíráskodó rebiszest vettek őrizetbe őrizetbe vettek egy a Ren­dészeti Biztonsági Szolgálat (Rebisz) állományába tarto­zó rendőrt, akinek a szolgá­lati viszonyát is felfüggesz­tették - közölte Lukács Ani­ta, a Rebisz szóvivője. Az in­tézkedések okáról csak any- nyit mondott: a rendőrt ön- bíráskodás gyanújával fog­ták el. Sajtóértesülések szerint a rendőr pénz- behajtásnál segédkezett. Orbán: a demokrácia győzött Erdélyben legyőzte a demokrácia az egypártrendszerű gondol­kodást - mondta Orbán Viktor, a Fidesz elnöke szombaton Budapesten. A romániai EP-választásokon mandátumot szerzett Tőkés Lászlóval közös sajtótájé­koztatóján elhangzott: anyagilag a Fidesz nem támogatta Tőkés kampányát. Szabó Magdától búcsúztak Debrecenben több százan vettek végső bú­csút szombaton a debreceni Köztemetőben a 90 éves ko­rában elhunyt Szabó Magda Kossuth-díjas írótól. A Szabó Magda hamvainak egy részét tartalmazó urnát - végakara­tának megfelelően - szülei sírjában helyezték el. Hamvainak másik felét Bu­dapesten, néhai férje sírjába temetik december 10-én. Megadta magát Clintonná betörője szombat hajnalban meg­adta magát az a túszejtő, aki péntek este bombával fenyegetőzve tört be Hillary Clinton demokrata elnök­jelölt választási irodájába az amerikai Rochesterben. A 46 éves Leeland Eisen- berg két embert ejtett túszul. A drámában senki nem sérült meg, egyelőre nem lehet tudni, mi volt a sajtóértesülések szerint alkoholista és elmebeteg Eisenberg célja az akcióval. Hillary Clinton, a demokrata jelölt Lengyel farmokon tűnt fel a madárinfluenza MADÁRINFLUENZÁS fertőzés gócait fedezték fel két pulykafarmon Lengyel- országban. Mindkét fertőzött gazdaság a Varsótól mintegy 70 küométerre fekvő Plock város környékén van. A vizsgálatok megerősítették a gyanút, hogy a madár­influenzát okozó vírus emberre is veszélyes H5N1 altípusa fertőzött, emiatt négyezer szárnyast vágnak le. KÖZÉLET, POLITIKA Magyar kultúra Berlinben ünnepség Felavatták a Collegium Hungaricum épületét Januártól mintegy öt százalékkal lesz magasabb a gáz ára Pódiumbeszélgetés a magyar-német kapcsolatokról. A résztvevők: Konrád György, Joschka Fischer, Manfred Eichel moderátor, Hiller István és Christina von Braun. Közel 400 ezer eurós be­vételt és ugyanannyi ki­adást tervez a Collegium Hungaricum Berlinben. A magyar kultúra német- országi új fellegvára pénteken este nyitotta meg kapuját látványos ünnepség1 keretei közt. Cseri László Berlin már a karácsony lázában ég, lépten-nyomon színes, villogó kavalkád fogadja a látogatót, sajá­tos össznépi vurstli. Ebből a szín-, hang-, íz- és illattengerből üde frissességként tűnik ki a Colle­gium Hungaricum új épülete, amely hófehér, szűzies megjele­nésével igencsak különös jelen­ség a közeli Unter den Lindenen hömpölygő tömeg számára. A Magyar Kulturális Évad, az Ungarischer Akzent lezárásához és a Collegium Hungaricum Ber­lin (CHB) új épületének avatásá­hoz kapcsolódó ünnepséget no­vember 30-tól december 2-ig tar­totta a kulturális kormányzat. Hiller István oktatási és kulturá­lis miniszter az átadási ceremó­nián hangsúlyozta: 44 éve nem fordult elő, hogy a magyar állam épületet emelt külföldön. Most 1,3 milliárd forintért megépítette a magyar kultúra berlini felleg­várát azon a helyen, ahol a máso­dik világháborúban az elődje el­pusztult Berlin szívében, a vala­mikori Herz-palota helyén, egye­dülálló környezetben, a Perga- mon Múzeum, a Gorki Színház és a Humbold Egyetem szom­szédságában, kilátással az Unter den Lindenre. A 30-i este hivatalos, zártkörű ünnepségén kiváló magyar mű­vészek léptek fel: ifj. Kurtág György, a Keller Quartet, Ester­házy Péter, Frankié Látó és a Palya Bea Guintet. Esterházy kijelentet­te: Bériül olyan hely, ahol az írók azokat a gondolatokat is ki­mondják, amelyeket sehol má­sutt, még Budapesten sem. Más­nap, szombaton pódiumbeszélge­tésre került sor, amelyet a ma­gyar és a német televízió is rögzí­tett. Neves német és magyar poli­tikusok, filozóftisok, írók vélemé­nyét ismerhettük meg magyar és német sorskérdésekről, a kapcso­latok személyes élményeiről. A beszélgetésen részt vett Hiller István miniszter, Konrád György író, Joschka Fischer, Németor­szág egykori szövetségi külügy­minisztere és Christina von Braun, a kultúratudomány professzora, a Goethe Intézetek elnökségi tagja. Hiller István, aki Sopronban, mindössze három kilométerre a vasfüggönytől született, a magyar és német nemzet, kultúra külö­nös együttlétéről mondott példát. Miután ő mint történész írástörté­netet tanult, az egyik legnehezebb problé­mát számára a gót betűk írása és értel­mezése jelentette. Egyszer azonban mutattak neki egy kétsoros, gót betűkkel írt szö­veget. Német nyelvű volt, magyar fordításban a következőt jelentet­te: „Gráf Károlynak hívnak, Ma­gyarország a hazám”. Németül írta, mert az volt az anyanyelve, csak németül tudta magát kifejez­ni, mégis magyar embernek val-' lotta magát. Am mindez azt jelzi, teüe hozzá Hiller István, hogy ké­pes két nemzet együtt élni, tevé­kenykedni és gondolkodni min­denféle konfliktus nélkül. Joschka Fischer arról beszélt, hogy az apját is így hívták, ő volt a nagy Joschka, a későbbi külügy­miniszter pedig a kis Joschka. Számára ez a keresztnév a termé­szetes. Szülei egyébként olyan nyelven beszéltek, magyarul, amiből ő egy szót sem értett, de a dallama ma is kedves a fülének. Kilenc-tíz évesen ment először Magyarországra, s láthatták ven­dégül otthon, Stuttgartban a nagymamát, aki furcsa fejkendő­ben jelent meg, és kosarából ren­geteg kolbász kandikált ki, mert úgy gondolta, ha nem hozza ma­gával, éhen fog halni. Konrád Györgynek, mint egy­értelművé vált, talán a legkülö­nösebb a kapcsolata a németség­gel a beszélgetők közül. Jómódú zsidó polgári család sarjaként né1 met nevelőnői voltak, ám amikor megtudta, hogy egyikük, HUde, rajong Hitlerért, úgy döntött, töb­bé nem beszél németül. Aztán a sors másképp döntött, középis­kolában kötelező volt a nyelv, majd ösztöndíjjal éppen Berlinbe került, ahol ugyan angolul és franciául szeretett volna kommu­nikálni, de Günter Grass rábe­szélte, jobban jár a némettel. Ott jelent meg első könyve is. Christina von Braun Magyar- országon forgatta háromrészes filmjét az antiszemitizmusról 1989-ben, s mint mondta, Buda­pesten sikerült az első Goethe Intézetet létrehozni az egykori vasfüggöny mögötti országok közül. Collegium Hungaricum: megújuló tartalmakkal A CHB-T Gragger Róbert, az 1916-tól 1926-ig Berlinben tévé kenykedő irodalomtörténész alapította 1924-ben. Ő az a tu­dós, aki felfedezte az Ómagyar Mária-siralmat. Gragger nem érte mega kollégium székhazá­nak megnyitását 1927-ben. A most felavatott új épületben azonban az új igazgató, Can Togay János létre kívánja hozni a Gragger Intézetet Több újdonságot is ígér: megnyílik a Moholy-Nagy Galéria és a ne­ves zeneszerző, Ligeti György emlékére a Ligeti Stúdió. ■ 1,3 milliárdból épült fel a kul­túra fellegvára. Kóka: ez kevesebb a világ­piaci drá­gulásnál Januártól öt százalék lesz a gáz­áremelés - mondta tegnap Kóka János gazdasági miniszter. A po­litikus kiemelte: ez az arány még mindig nem tükrözi a világpiaci drágulás mértékét. Az ötszázalékos emelés azo­kat érinti, akiknek nem jár gázártámogatás: a támogatás­ban részesülők százalékos' arányban rosszabbul járnak, ne­kik 8-11 százalék közötti lesz a drágulás, csökken a támogatott gázmennyiség és módosulnak a sávhatárok is. A miniszter sze­rint a gáz áringadozását csak az alternatív szállítási útvonalak megépítésével lehetne hatéko­nyan kivédeni. Az olaj ára tartó­san magas marad jövőre, így az sem elképzelhetetlen, hogy év közben újabb gázáremelésre kerül majd sor. A Fidesz közleményében úgy reagált: a kormány újabb indo­kolatlan terheket rak az emberek vállá­ra, és nem védi meg őket a folya­matos áremelke­désektől. Kákosy a Volánon is túladna jövőre HÉTFŐN TESZI LE AZ ESKÜT Kákosy Csaba, a Kóka Jánost váltó új gazdasági miniszter. A Liberális Gazdasági Tanács tegnapi ülését követően kiderült: a tanács támogatja az új tárca­vezető személyét és programját is. Kóka János leköszönő minisz­ter, SZDSZ-elnök azt mondta: azt várják Kákosytól, hogy készítsen tervet a gazdasági növekedés visszaállítására. Kákosy maga hozzátette: emellett az informati­kai fejlesztést, a MÁV és a közle­kedés reformját tekinti fő céljá­nak. Közölte: lehetőleg 2008- ban meg kell kezdeni a Volán­társaságok privatizációját is. Védőnő és könyvtáros is megy az újszülöttekhez portál A könyvtári rendszer fejlesztésével az ország versenyképességét növeli a tárca Nem csak az olvasáskultúrát kí­vánja fejleszteni az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM): 2008 és 2013 között megújul szin­te a teljes magyar könyvtári rend­szer. Az OKM Portál elnevezésű programja révén könyvtárbuszok jár­ják majd a kistelepü­léseket, növekszik a digitális formában hozzáférhető könyvek száma, va­lamint országos könyvlelőhely- nyilvántartó is segíti a hozzáférést a keresett olvasmányhoz. Azzal, hogy távolról is elérhe­tővé teszik a könyvtárakat (pél­dául az interneten is kereshe­tők lesznek az adatbázisok, meghosszabbíthatók a kölcsön­zött könyvek), azok is könnyeb­ben hozzáférhetnek a szolgálta­tásokhoz, akik eddig a távolság vagy időhiány miatt nem jutot­tak el a könyvtárakba. A na­gyobb intézményekben ez már most is működik. Először kisebb könyvtárak adat­bázisainak össze­kapcsolását kell el­végezni - így kereshetők lesznek a szakkönyvtárak, egyházi, mú­zeumi könyvtárak állományai is. A cél egy olyan országos nyil­vántartás létrehozása, amelyből bármilyen dokumentum lelő­helye kikereshető. A távolabbi cél a digitalizált 1 könyvek számának növelése, ■ Távolról is el­érhetők lesznek a könyvtárak. Elérhetőbbé teszik a könyvtárakat hogy akár otthonról is hozzáfér­hető legyen az országos könyv- állomány. A szakemberek egy­előre azt vitatják meg, hogy a nemzeti kulturális örökség szempontjából fontos könyvek kapjanak-e prioritást, vagy azok, amelyek a legkurrensebbek. A Portál program ezért ki­emelten foglalkozik azzal, hogy minél többen juthassanak fel a világhálóra: minden intézmény­be bevezetik az internetet, azok­ra a kistelepülésekre, ahol nincs semmilyen hozzáférési lehető­ség, számítógéppel ellátott könyvtárbuszok mennek majd. A program sikeréhez szüksé­ges az olvasáskultúra fejleszté­se, ehhez egy már Nagy-Britan­niában meghonosodott mód­szert kívánnak bevezetni. A cse­csemőkhöz ezentúl nem csak a védőnő, hanem egy könyvtáros is ellátogat majd, felveszi az új­szülött adatait és könyveket ad neki. így már a kezdetektől több az esély arra, hogy megszokja a gyerek a könyvek közelségét. Szorosabb együttműködést ter­veznek az iskolákkal is, vala­mint a Nagy Könyvhöz hasonló, olvasás-népszerűsítő játékokban is gondolkodnak. A Portál így nemcsak a könyvtári rendszer fejlesztését éri el, hanem a min­denki számára hozzáférhető in­formációval és felhalmozott mű­veltséggel versenyképes orszá­got is szeretne kialakítani. ▲

Next

/
Thumbnails
Contents