Somogyi Hírlap, 2007. december (18. évfolyam, 280-303. szám)
2007-12-09 / Vasárnapi Somogyi Hirlap, 49. szám
2007. DECEMBER 9., VASÁRNAP Örökölhető lehet a halálos asztmaroham CSALÁDFA-KUTATÁSI ADATOK és halotti bizonyítványok elemzése után amerikai tudósok megállapították, hogy az asztma okozta halálozás kockázata örökölhető. Akiknek egyenes ági rokonai asztma miatt haltak meg, ötvenkilenc százalékkal nagyobb a halálozási kockázatuk, mint akiknek a családjában nem volt ilyen betegség. Negyvenéves a szívátültetés christian barnard dél-afrikai sebész 1967. december 3-án hajtott végre a világon először szívátültetést. Sikerei nyomán egyre több orvos próbálkozott a műtéttel. Az általa kifejlesztett sebészi technikát azóta több tízezerszer alkalmazták. Magyarországon 1992. január 3-án végzett először hasonló műtétet Szabó Zoltán professzor a SOTE ér- és szív- sebészeti klinikáján. Őssejtek helyett bőrsejtek a gyógyításban EMBRIONÁLIS őssejtek segítségével gyógyíthatatlan betegségek is visszafordítható- vá válhatnak a jövőben. A kutatásokat mégis sokan ellenzik, mert elfogadhatatlannak tartják az embriók elpusztítását. Japán és amerikai kutatók ezért a bőrből állítottak elő sejteket, amelyek tulajdonságai nagyon hasonlítanak az őssejtekére. A kövér szívbetegek kisebb esélye a stroke-ra az amerikai szakemberek több mint huszonkétezer olyan embert vizsgáltak, akik magas vérnyomással és koszorúér-betegséggel küzdenek. A szívbetegségben szenvedő, túlsúlyos pácienseknél kisebb volt az infarktus, a síroké és a halálozás veszé-lye, mint a normál súlyúak-nál. Életmentő vizsgálatok - rutinból megelőzés Létfontosságú az egészségi állapot rendszeres ellenőrzése ÉLETMÓD 9 A rendszeres szűrővizsgálatokat sokan tartják macerásnak. Az ezzel járó kellemetlenségek azonban eltörpülnek amellett, amennyit akkor veszít a páciens, ha egy betegséget túl későn diagnosztizálnak nála. Wlcsek Anna Legtöbben már a szűrővizsgálat szóra ijedten kapják fel a fejüket. Pedig rendszerint egyszerű, rövid vizitről van szó, ahol értékes információkat kap az orvos a páciens egészségi állapotáról. Ezzel nagyobb az esély az idejében észrevett betegségek maradéktalan gyógyítására. A korai felismerés a legtöbb daganatos betegség esetében a túlélést jelenti, de a jókor fülön- csípett cukorbetegség romboló hatása is hatékonyan megállítható. ■ Huszonegy éves korban érdemes először egy komplex alapállapotfelmérést készíttetni. Az általános egészségi állapot átfogó kivizsgálását legelőször huszonegy éves korban érdemes elvégeztetni. Ez az úgynevezett alapstátus meghatározása, amelynek része a családi betegségek feljegyzése, az életmódbeli tényezők, a testsúly, a haskörfogat, a magasság, a testtömegindex meghatározása, a vérnyomás, a vércukorszint és a teljes vérkép rögzítése. Ezeket az adatokat később is frissíteni, ellenőriztetni kell. A változásokból a komoly betegség megjelenése előre jelezhető. Akik elmulasztották az alapstátus felmérését, azoknak is ajánlott a felsorolt vizsgálatokat elvégeztetni. Náluk a jelenlegi helyzet lesz a kiindulási pont. A szűrővizsgálatok egy része népegészségügyi szempontból kiemelten kezelt, ezért a társadalombiztosítás finanszírozza. A vérnyomásmérésről sokan úgy gondolják, csak Időskorban szükséges, pedig harminc felett ajánlott A teljes vérkép és a vizelet tesztje sok mindent elárul már egy alkalommal is A vérvizsgálat során ellenőrzik a vörösvértestek, a fehér- vértestek és a vérlemezkék számát. Ezekből lehet következtetni a szervezetben fennálló gyulladásos folyamatokra, vérképzőszervi betegségekre, vitaminhiányra. Megállapíthatók egyes daganatos betegségek, a vérszegénység, fertőzések, a tüdő vagy a szív oxigénhiányos állapota. a vizeletvizsgálat a terhesség megállapítása mellett alkalmas fertőzések kiszűrésére. Ellenőrzik a minta fehérje-, gennyes váladék-, cukor-, aceton- és üledéktartalmát, amelyből a vese és az anyagcsere-folyamatok állapotára lehet következtetni. A tüdőszűrés 35 éves kor után, illetve dohányosoknak két-három évente ajánlott. Kiderülhet az esetleges TBC, a tüdődaganatok, a tüdőgyulladás, a légmell, illetve a tüdőben felgyülemlett folyadék kialakulása. Ha elváltozást találnak, célzott felvételt készíthetnek, az emiatt kapott röntgensugarak mennyisége nem egészségkárosító. A mammográfia, azaz mellrákszűrés a 45 és 65 év közötti nőknél szintén legalább kétévente ajánlott, de a komolyabb kockázati csoportba tartozóknál az évente szükséges. Méhnyakrákszűrésre 25 éves kor felett évente érdemes ellátogatni. Fogorvoshoz járni senki nem szeret, pedig a rendszeres fogászati ellenőrzés számos kellemetlenségtől óvhat meg. Ennek ellenére a magyar lakosság szájhigiénés állapota még mindig igen rossz. Évenkénti, de inkább félévenkénti fogorvosi ellenőrzés mellett a kezdődő szuvasodások, fogkő- képződések, lyukak is könnyűszerrel orvosolhatók, és elkerülhetők a fájdalmasabb beavatkozások. A terheléses EKG megmutatja, hogyan reagál a szív a fizikai megterhelésre, képes-e a szervezet a megnövekedett oxigénigényt kielégíteni. A mellkasra EKG-elektródákat tapasztanak, a vérnyomást pedig a felkarra helyezett vérnyomásmérővel ellenőrzik. A vizsgálat közben a páciensnek futópadon vagy szobakerékpáron kell mozognia, s eközben a kardiológus az adatokat értékeli. A vizsgálat fényt deríthet koszorúér-betegségre, szívritmuszavarra, vérnyomásproblémákra. Arra is figyelmeztet, ha az illetőnek komoly életmódbeli változtatásokra van szüksége egészsége megóvása érdekében. A két-három évenkénti látásvizsgálat szintén fontos, hogy a hétköznapi tevékenységek elvégzésében az észrevétlenül romló látás ne akadályozzon. Emlőrák: rizikófaktorok, túlélési stratégiák életmód Immunerősítő gyógygombák (Patkónyelv) és a testmozgás jelentősége a megelőzésben és a szupportív terápiában Az emlőrák a nőket sújtó leggyakoribb daganattípus. Ezért fontos azoknak a befolyásolható rizikófaktoroknak a tudatosítása, amelyek csökkentésével hozzájárulhatunk a betegség megelőzéséhez és leküzdéséhez. Az ezredforduló után a kombinált hormonterápia (ösztrogén- progeszteron) emlődaganat-keltő hatását mutatták ki klinikai kísérletben a változókor utáni nőknél. A hormonterápia következtében ugyan a csontritkuláseredetű csonttörések száma csökkent, de az elemzők véleménye szerint az esetek többségében a terápia haszna nem ellensúlyozza annak jelentős emlődaganat-serkentő hatását. Ezenkívül a terápia növelte a stroke, a szívinfarktus és a tüdőembólia előfordulásának valószínűségét, viszont csökkentette a méhtest- rák és a vastagbéldaganatok számát. További meglepő eredménye a vizsgálatnak, hogy az Alz- heimer-kór és a dementia gyakorisága feltűnően növekedett a hormonadagolás hatására. A túlsúly az egyik legjelentősebb befolyásolható tényező, amely lényegesen megnöveli az emlődaganatok kialakulásának valószínűségét, továbbá jelentősen csökkenti a túlélési esélyeket a már megbetegedett nőknél, és elősegíti a közeli és távoli áttétek képződését. A túlsúly egyébként általában megnöveli a végzetes kimenetelű rákmegbetegedések előfordulásának valószínűségét. Különösen az emlő-, bél-, nyelőcső-, máj-, hasnyálmirigy-, vese-, gyomor-, prosztata-, méhnyak-, méh- és petefészek-daganatok száma növekedhet meg. A túlsúly nemcsak a menopauza után, hanem a fiatal nőknél is csökkenti a túlélési időt emlődaganat esetében. Minél nagyobb a túlsúlyproblémája az emlődaganatban szenvedő betegnek, annál kisebbek a túlélési esélyei, annál nagyobb a valószínűsége, hogy a daganat újra kialakul. Jelentős problémát jelent, hogy az emlőrákban megbetegedett nők túlnyomó többségénél a diagnózis után testsúlygyarapodás tapasztalható, ami csökkentheti a túlélési esélyt. A testsúlygyarapodás okát a kutatók a testmozgás csökkenésével magyarázzák. A legújabb felmerések szerint a zöldségekben és gyümölcsökben gazdag táplálkozás (legalább napi 5 alkalommal fogyasztott zöldség-gyümölcs) és a rendszeres testmozgás (napi fél óra séta) együttesen képes (de nem egymás nélkül!) jelentősen javítani (ca. 50%-kal!) az emlőrákban szenvedők túlélési esélyeit még a túlsúlyban nem szenvedőknél is! A testmozgás hatása erősebb a hormonra reagáló tumortípusokban megbetegedetteknél. Az egészséges életmód A testsúlygyarapodás csökkenti az emlődaganatban szenvedők túlélési esélyeit. hatása eléri, sőt az előnyöket és mellékhatásokat figyelembe véve valószínűleg túlszárnyalja, pl. az olyan széleskörűen alkalmazott gyógyszerek hatását is, mint az ösztrogénmodulátorok (tamo- xifen), hiszen azok mellékhatásai között szerepel a méhtestrák, a mélyvénás trombózis és a stroke. Ezért a kutatók a nők többségénél nem javasolják a tamoxifen megelőzés céljából történő használatát, csak azoknál, akik kiemelten veszélyeztetettek. A kutatók újabban nemcsak az ösztrogén, hanem az inzulin rákkeltő hatását is gyanítják a fenntebb leírt jelenségek mögött. A magas mzulinszint - cukorbetegség nélkül is! - jelentősen elősegítheti a távoli áttétképződések kialakulását, és csökkentheti az emlődaganatban szenvedő túlélési esélyeit. Egy tudományos felmérés szerint az emlődaganatban megbetegedetteknél a testmozgás javítja az inzulinérzékenységet és csökkenti a vér inzulinszintjét. A fiatalkori aktív dohányzás és a túlzott alkoholfogyasztás is elősegítheti az emlődaganat kialakulását. A legújabb felmérések igazolják, hogy a napfény (főleg 10 és 29 év között) jelentősen csökkentheti a későbbi emlődaganatok kialakulását. Előző tanulmányunkban említettük, hogy ezt a jelenséget a napfény D-vitamin- képző tulajdonságának tulajdonítják a kutatók. A csukamájolaj és a tej fogyasztása is lényegesen csökkentheti az emlődaganatok előfordulását. Egyes jó minőségű gyógy- gombakivonatokról klinikai kísérletekben megállapították, hogy nem csak a kemo- és sugár- terápia káros mellékhatásait csökkentik, illetve az immun- rendszert erősítik, és az életminőséget javítják nőgyógyászati tumorban szenvedőknél (Agaricus blazei Murill), hanem jelentős emlőrákellenes hatást is kifejtenek (pl. Bokros gomba 68% feletti hatékonysággal). Ezek a gyógygombák képesek a szervezet D-vitamin-készletei- nek jelentős növelésére is, és jelentősen javíthatják az inzulin- érzékenységet, elősegítve a gyógyulást és a megelőzés hatékonyságát. 2007-ben az Agaricus blazei Murill gyógygomba- kivonatról mutatták ki placebo- kontrollált, kettős vak klinikai kísérletben inzulinérzékenységnövelő hatását. A Patkónyelv-ki- vonatkeveréket tartalmazó gyógygombakivonatok magyar- országi bevezetésével a nő- gyógyászati tumorban szenvedők kiegészítő terápiájában hatékony eszköz áll az érintettek rendelkezésére. Természetesen javaslataink nem helyettesítik, csak kiegészítik az orvos által előírt terápiákat. a szerző: Varga Gábor, Dipl.-Kfm. SZAKIRODALMI INFORMÁCIÓ: www. patkonyelv. hu TELEFON: 06/30/3918080
