Somogyi Hírlap, 2007. november (18. évfolyam, 255-279. szám)

2007-11-07 / 259. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2007. NOVEMBER 7., SZERDA 11 SOMOGYORSZÁG KINCSEI táj ecsettel „Szomorú ködöt szitál az eső, s a köd mögött enyészet sziszeg, melyből- hittel hiszem - vér és élet születik. Október van.” JÓL CSAK A SZÍVÉVEL IÁT AZ EMBER Utókor. Fekete István göllei sírján mindig van virág. A helybeliek tiszteletüket a nyughely rendbetételével is leróják a település szeretett és országszerte ismert szülötte iránt Mindössze tíz évet élt Göllén Fekete István író, de élete végéig hű maradt a faluhoz. F. Szarka Ágnes A magyar irodalomban a termé­szetről, az évszakok változásáról senki nem tudott úgy írni, mint ő - ezt özvegye, Pillér Edith mond­ta egyszer Fekete Istvánról, aki szerinte a szívével írt Átélte a tör­téneteit írás közben, ő volt Vük, Kele, Csí vagy Bogáncs- Fekete István 1900-ban szüle­tett Göllében. Édesapja itt volt kántortanító. Ugyan csak tíz évet élt a kis somogyi faluban, ide mindig visszavágyott: „Ha mélyen magamba nézek, szere­tetem határtalan határát egyet­len szó fejezte ki, egyetlen régi­régi szó, amiben élők és holtak benne vannak, s ez az érthetet­len, de nekem mindent jelentő mondta ki, hogy Gölle.” - írta a Ballagó időben. Fekete István Matulával is Göllében találkozott, becsületes neve Puska András, uradalmi csősz volt Történetét, habitusát a Tüskevár című regényből is­merhetjük. Az író Kaposvárra került isko­lába, a gimnáziumból eltanácsol­ták, több tárgyból megbukott. A polgári iskolában „a szerényebb és szegényebb tanulók között sokkal otthonosabban éreztem magamat, de az iskolával igazán barátságba sohasem kerültem” - írta. A felső kereskedelmi fiúis­kola elvégzése után katona lett, közben elvégezte a gazdasági akadémiát. 1926-ban került a Ba­ranya megyei Bakócára gyakor­noknak, itt ismerte meg későbbi feleségét, társát, Pillér Edithet, az ottani körorvos lányát. Gazda­tisztként Ajkára kerültek, ott író­A hűséges puli bogáncs kilenc évvel élte túl gazdáját. Pillér Edith minden vasárnap délután elvitte a hűséges pulit a te­metőbe. Bogáncs kaparta a sírt, mint aki tudja, ott fek­szik imádott gazdája. Bo­gáncs hamvait is a sírba he­lyezték. A göllei újratemetés­kor külön urnában a kopor­sók mellett kapott helyet. Ott őrzi gazdái örök álmát. dott első könyve, A koppányi aga testamentuma, amivel 1936-ban első díjat nyert Gárdonyi Géza Társaság regénypályázatán. Két évvel később a Zsellérekért meg­kapta az egyetemi nyomda nagy­díját. Pályája Budapesten folyta­tódott, ahol a Földművelésügyi minisztériumban dolgozott, s munkatársa a Nimród című va­dászlapnak. A főszerkesztő Kit- tenberger Kálmán nemcsak a főnöke, hanem jó barátja is volt. Közben sorra születtek a remek­művek. Fekete István sohasem költözött vissza Göllébe. Utoljára 1967-ben járt látogatóban a tele­pülésen, de az autóból nem mert kiszállni. Attól félt, megszakad a szíve. Annyira szerette a tele­pülést, hogy inkább elkerülte. Tudta, ha betegen visszatér, meg­hal. 1970-ben érte a halál Buda­pesten, Farkasréten helyezték nyugalomba, de 2004-ben ham­vait felesége, Pillér Edith és Bo­gáncs kutya földi maradványai­val együtt Göllében temették új­ra. Az író végleg hazatért. F. bodó iiviRE alig volt tízéves, amikor A koppányi aga testa­mentumát olvasta. Ez a könyv­élmény egy életre elkötelezte Fekete István mellett. Olyany- nyira, hogy alapító tagja, titká­ra, ma elnöke a Fekete István baráti körnek, dombóvári csa­ládi házában pedig múzeumot rendezett be az írónak.- negyven éve kutatom Feke­te Istvánt - mondta. - Alkal­mam volt beszélni göllei pajtá­sai némelyikével, hallgattam a régi történeteket. Középiskolás voltam, amikor levelet írtam neki, és az író válaszolt. Meg­hívott magához Budapestre. Boldogan vártam, hogy végre személyesen találkozhassunk. Nem sejtettem, hogy a találko­zás álom marad - Fekete Ist­ván 1970. június 23-án szívro­ham következtében elhunyt Egyre ígéret és álom maradt a budapesti személyes találkozás deres károlyné, a göllei Feke­te István múzeum gondnoka: - Fekete István kincs az ország­nak, Somogynak, de különösen Göllének, hiszen itt született, s elmondhatatlanul szerette ezt a falut, az itt élőket. A múzeum gondnokaként, tárlatvezetőként olyan dolgokat is elmondok a lá­togatóknak, amik nem olvasha­tók az életrajzi lexikonokban, ta­lán csak legendák, de érdekesek. tömösváry TIBOR, a somogyfaj- szi természetvédő: - Nemcsak a természeti, hanem a kulturá­lis értékek védelme is nagyon fontos. Fekete István regényein nemzedékek nőttek fel. Hűen ábrázolta az ember és természet kapcsolatát. Somogyfajszon ját­szódik a Hajnal Badányban cí­mű romantikus kisregénye. Szerintem az itteni molnár ma­ga a Tüskevár Matulája. sarkad! Kiss János színművész: - Nagyon szeretem Fekete Ist­vánt. Regényeiben nemcsak a történetek lebilincselőek, ha­nem külön-külön mindegyik felér egy történelem- vagy élővi­lágórával. A gyerekeknek min­den róka Vük, minden gólya Kele, minden puli Bogáncs. Kis­iskolásként találkoztam először a műveivel, ráadásul nótafa vol­tam a Vük őrsben. Kétszázhuszonöt w éves templom kisgyalán Itt született a két Somogybán egyedülálló a kis- gyaláni templom, amely nem szögletes, hanem henger alakú. A szokatlan alaprajzú és formá­jú templomot 1786-ban klasszi­cista stílusban emelték. A kró­nikák szerint Homonnay Aliz bárónő, a község akkori birtoko­sa saját költségén építtette. Bár a templom kívülről kereknek látszik, valójában ovális az alap­rajza. Eredetileg fazsindely fed­te, később cserepet tettek rá, 1992-ben rézlemezzel borítot­ták. Szinte a munkákkal egy időben állították fel a templom parányi kertjében a két világ­háború katonai és civil áldoza­tainak emlékművét is. A kisgyalániak a kerek népi iparművész Kapoli A műemlék jellegű templom formája nem csak Somogybán szokatlan templom mellett a falu szülöt­teire is méltán büszkék. Itt született 1867-ben idősebb Kapoli Antal és 1895-ben fia, az ifjabb Kapoli. Apa és fia a dunántúli pász­torművészet hagyományaiból kiindulva sajátos, egyéni díszí­tő faragási stílust alakított ki. Mindketten dolgoztak karcolt díszítéssel, domború faragás­sal és különféle színezési eljá­rásokkal. Műveiken gyakran alkalmazták az egész felületet betöltő virágmotívumokat, fa­ragásaikon megjelenik a va­dász és a juhász alakja és az erdei állatok is. Idősebb Kapo­li Antal művészetét Kossuth- díjjal ismerték el. Hungarikum lett Bogáncs, a hazai tenyésztésű puli Puli nélkül lehet élni, de nem ér­demes - tartja a mondás. - Ma­gyarországon kitenyésztett ku­tyafajták, többnyire pásztorku­tyák. Hungarikumnak tartják őket. Nálunk kitenyésztett fajták: az erdélyi kopó, a komondor, a kuvasz, a magyar agár, a sima és drótszőrű magyar vizsla, a puli, a pumi, a mudi. Fekete István ked­vence, a mindig Bogáncs névre keresztelt puli igazi terelő mun­kakutya, a megváltozott körülmé­nyek ellenére ma is alkalmas er­re a munkára. Ennek ellenére alig látunk a mai juhászok olda­lán tiszta vérű pulit, míg pumi és mudi gyakrabban előfordul. Leg­többjük azonban ma már házi kedvenc vagy a porták éber őre. A tiszta vérű puli ma keresett exportcikk

Next

/
Thumbnails
Contents