Somogyi Hírlap, 2007. november (18. évfolyam, 255-279. szám)

2007-11-29 / 278. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2007. NOVEMBER 29., CSÜTÖRTÖK 5 MEGYEI KÖRKÉP Sólyomként a dzsungelek között könyv A gasztronómus fönntartja a sörivás szabadságát, de párizsit nem eszik Gasztronómus, pszicholó­gus, őstörténet-kutató, író- költő. A humanizmus bárdudvarnoki szigete és a forradalom burmai dzsungele között ingázik. Polihisztor, akiben a béke és a nyughatatlanság ver­senyez. Nyughatatlanul békepárti. Balassa Tamás Cey-Bert Róbert Gyulával A só­lyom embere visszatér című kö­tetének apropóján találkozunk. Nemezkucsmáját messziről meg­ismerem. Szemében a szokásos melegség és kalandvágyó érdek­lődés, valami furcsa mégis: a Nemzetközi Borakadémia tagja előtt söröskorsó. „Hozzátartozik a szabadságomhoz, sörözős ked­vem van”, mondja nevetve.- A Gasztronómiai Világtanács tiszteletbeli elnöke parizeres szendvicset is szokott enni?- Soha. Az adalékanyagokat, a génmanipulált szóját elkerülöm.- Kisebb bűnöket elkövet azért az étkezésben? Ham and eggs?- A legújabb koleszterinkuta­tások szerint néha meg lehet en­ni három tojást, ami a normális epeműködéshez kell. Fontosabb, hogy a feleségemmel magunk sütjük a kenyeret biobúzából, sok salátát eszünk, extra szűz olívaolajjal. Semmi ecet. Viszont sok gyümölcs, és havonta egy kis hús is szerepel az étrendben.- Életműve a lelki és a testi egészségről szól. Mi, magyarok ezekben nem állunk túl jól.- Nem bizony. Az egészség­nek három komponense van, a pszichikai, a fizikai és az étkezé­si. Ma azt tartják jó étteremnek, ahol óriási adag spagettit adnak sok hússal. De a legnagyobb baj az, hogy a magyarság lelküeg beteg. Sokan egyáltalán nem akarnak például dolgozni. Le­gyen bármilyen kormány, de kezdjen el végre gyógyítani! Nem elég politikai csatározások­kal elérni, hogy ne kelljen vizit­díjat fizetni. Gyógyítani kell.- És mi a gyógymód?- A legfontosabb a nevelés. Akkor indult el a minőségi borá­szat, amikor a vadszőlőt meg­metszették. Addig a buja, parazi­ta hajlamaival oda nőtt, ahová akart. Ha jó bort akarok inni, meg kell metszenem a szőlőt A gyermeket is metszegetni kell. A család nagyon fontos alap, ezért csodálom - ha nem is minden­ben szeretem - a kínaiakat, akik tisztelik az idősebb generációt, és nem küldik a nagyszülőt „halodába”. A kereskedelmi csa­tornáknak sem Győzike botorsá­gait kellene közvetíteni, hanem azt mondani: Te most nem ütöd a feleséged, nem válsz el, szépen beszélsz a gyermekeiddel.- Nem vitatkoznék, csak közbevetném: a nézettség meg- sínylene egy jól nevelt Győ- zikét...- Humorosan kellene megcsi­nálni, hogy azért nézhető le­gyen, de pozitív üzenettel.- ír, kutat, tanít, járja a világot. Minek tartja magát?- Kíváncsi embernek. Sok mindent csinálok, így érzem magam teljesnek. Olyan helye­ken járok, ahová nem tanácsos menni, mert gerillaháború van.- A téli hónapokat általában Délkelet-Ázsiában tölti. Meg­van már a repülőjegye?- Már lefoglaltam. Más növé­nyeket, virágokat óv meg a pusz­tulástól, én egy népet próbálok menteni. Segélyszállítmányok­kal és ha kell, fegyveres harccal.- Könyve alcímében olvasható: a karenni dzsungeltól a ma­gyar dzsungelig. Hol jobb?- A karenniek között jobban érzem magam, mert ott sokkal több pozitív energiát kapok. Itt­hon nagyon sok a negatívum, az Sí-faktortól, a sárga irigységtől kezdve a csekély munkakedvig.- Hová akar eljutni, és hol tart most az úton?- Megpróbálok a jó tettek út­ján járni, Isten felé közeledni, másnak segíteni. És ha már be­járhattam több mint a fél világot, sokat láthattam, akkor megpró­bálom ezt könyvekben közread­ni. Erős magyarságtudatommal igyekszem segíteni a népemnek. A Kodolányi főiskolai katedrán pedig azt tanítom, hogy az élet­ben az egyik legfontosabb dolog a fontossági sorrend. Vízimolnár-dinasztia leszármazottjaként maga készíti a biobúzát is- Mi inspirálja még? Vannak megválaszolatlan kérdések?- Természetesen. Bárkivel együttműködnék, aki tenni akar például a magyar termékek elfo­gadtatásáért. A libamájnak, a szarvasgombának, a Tokajinak presztízs-világmárkának kelle­ne lennie. Manapság ostobaság például háborút indítani katona­ilag, mert az nagyon drága, és véráldozatokkal jár. Termékek­kel kell elfoglalni egy országot.- Szokott álmodni?- Egyszer azt álmodtam, hogy béka vagyok. Mindenki boldo­gan kuruttyolt, hogy miénk a legvidámabb mocsár a legkövé­rebb szúnyogokkal. Eleredt az eső, és megláttam a hínáros tol­láimat. Mindenki győzködött, hogy béka vagyok, de addig ver­gődtem, míg felemelkedtem. A magasságban kitárult a világ. Az egész életem erről szól.- A madarakra lőni szoktak.- Ezt a kockázatot vállalni kell. Rizikó nélkül nem jutónk előbbre. De törekedni kell a ki­számított kockázatokra.- Katolikus, de volt buddhista és sinto szerzetes, a táltoshitű népekkel közös áldozatot mu­tatott be. Hogy áll ez össze?- A mongol főtáltos mondta egy hitvitában: egy kezünkön öt ujj van, az erek a szív felé tarta­nak. A szív az Isten. Mindegy, melyik úton megyünk, a lényeg, hogy a jó tettek útján az Isten fe­lé menjünk. Ezért nem szabad párt, vallás, ideológia kizáróla­gos hívévé válni, mert az a látó­körünket korlátozza. Magyar konyha: a párolás párját ritkítja CEY-BERT RÓBERT GYULA jelen­leg két könyvön dolgozik. Az egyik várhatóan tavasszal je­lenik meg A magyar konyha filozófiája címmel Ebben ha­gyományosan kultúrtörténeti háttérrel szól a témáról Sze­rinte a hazai főszakácsok többsége mind a mai napig azt hiszi, hogy a vöröshagy­mán, a pirospaprikán és a sertészsíron túl nincs élet. A rántott húst íztelennek véli, s kifejezetten gasztronómiai barbárságnak tartja, ha a friss süllőt kirántják, holott a delikát ízei párolással jönnek ki igazán, némi citrommal. Ez a nagy különbség: amíg a keleti konyhákban párolnak és főznek, addig Nyugaton sütnek. A magyar konyhát az egészség konyhájaként tenné híressé Európában, s ehhez a Béres Rt kutatócsoportja segítségét is igénybe veszi. A másik könyv jelenleg a terve­zés szakaszában van, és a magyarság betegségéről s a gyógymódokról szól majd. Cey-Bert Róbert Gyula bárdudvarnokon született 1938-ban. A Táncsicsba járt 1956-ig, majd Ausztriában érettségizett, Genfben diplo­mázott, a Sorbonne-on dok­torált. Egy svájci kommuni­kációs kutatóintézetet veze­tett 1980-tól a Távol-Keleten élt gasztronómiai tanács­adóként. 1996-ban költözött Magyarországra. A Gaszt­ronómiai Világtanács tiszte­letbeli elnöke. A siófoki Ko­dolányi főiskolai tanára. Ez idáig 25 könyvet írt. Más úton jár a 12-es december 1-jén, szomba­ton 8 óra és 13 óra között toronydarubontás miatt le­zárják a Kontrássy utcát a forgalom elől. Emiatt a 12- es számú helyi járatú autó­busz más útvonalon közle­kedik, így nem érinti a Zár­da és a Honvéd utcai megál­lóhelyet. A normál forgalmi rend 13 óra után áll helyre. Ellopott kézitáska KAPOSVÁRI OLVASÓNK két­ségbeesetten fordult szer­kesztőségünkhöz. Novem­ber 25-én, vasárnap a késő délutáni órákban Kaposvá­ron a Kodály iskola előtt is­meretlen személy kitépte kezéből a táskáját, és elsza­ladt vele. A pénztárcája mellett az iratai is a táská­ban voltak. Ez utóbbiak új­bóli beszerzése rengeteg utánajárásba és nem kevés pénzbe kerül. Ezért kéri a tettest vagy aki esetleg megtalálta a táskát, hogy az iratait juttassa vissza számára vagy a papírokon lévő címre, vagy szerkesz­tőségünkbe. Köszönjük. Csúszós úttest BARCSI OLVASÓNK pana­szolta, hogy évek óta bal­esetveszélyes a téli közle­kedés Lad-Barcs és az or­szághatár között. Több fó­rumot megjártak már, de megoldást nem találtak. Mindenütt, a „nem hoz­zánk tartozik” válasszal szembesültek. Egyetlen sózóautó, hókotró sem jár ezen az útvonalon. Olva­sónk a senki földjének ér­zi a szakaszt, ahol rend­szeres az árokba csúszá- sos baleset. Még a legóva­tosabb, leglassúbb haladás mellett is. Vagy talán elfo­gyott a só? - kérdezte. POSTÁNKBÓL Távolodik a falu a várostól Többször olvastam már a sajtó­ból: közeledik a falu a városhoz. Véleményem szerint csak úgy közeledik a falu a városhoz, hogy az általunk felnevelt ifjúság saj­nos elhagyja a falvakat, és kény­telen a városba költözni, mivel a falvakban semmiféle munkale­hetőség nincs. A falvak jövőjéért, a falvakba valamilyen munkalehetőség megteremtéséért nem lobbizik senki, nem törődik senki a kis községekkel. Jó lenne, ha az il­letékesek, akik talán falvakból kerültek a döntéshozók közé, elgondolkodnának azon, hogy egyre több falusi házra kerül a felirat: ELADÓ. Az eladó háza­kat vagy nem veszi meg senki, vagy németek, hollandok. Csak a gond van velük, mert nem tö­rődnek a házzal, telekkel, az azon nőtt gaztengerrel. Ha ez így folytatódik tovább, akkor ki fog termelni a falvak­ban? Ezt az állapotot tapasztal­va mindig a régi mondás jut eszembe: ha a paraszt nem dol­gozik, nem termel, az úr nem eszik! Természetesen azért nem termel, mert távozik az örök vadászmezőkre, utódai pe­dig elhagyják a falvakat. Az önkormányzatokhoz is egyre kevesebb pénz csordogál, melyből valamit fejleszteni le­hetne, és tenni valamit a falu el­néptelenedése ellen. Távolodik a falu a várostól: a koppányvöl­gyi kisfalvak lakóinak szomorú tapasztalatai alapján kívánom ezt érzékeltetni. Építi az ország az autópályákat, viaduktot, vá­rosokat elkerülő utakat, mi pe­dig 150-200 éves makadám- utakon tudjuk megközelíteni az autópályát vagy a várost. Gon­dolok a Szorosad és Kapoly kö­zötti gödrökkel, kátyúkkal teli útszakaszra. Senki nem lobbi­zik ezért, pedig csak egy-két méter autópálya építési költsé­gébe kerülne. S közelebb kerül­nének a koppányvölgyi kisfal­vak a városhoz. És talán segíte­ne abban is, hogy egy vállalko­zó munkahelyeket teremtsen a térségben. K.G., EGY KOPPÁNYVÖLGYI L f> | OLVASÓI ÜZENETEK^BHMBSÍBÍ^mWsMS: 20/968-9444 _ SZÍNHÁZ. Igaz, hogy az operett-elő­adás nem sikerült fényesre, de a többi előadás dicséretet érdemel. Másik színházrajongó KÖZLEKEDÉS. Ha Kaposváron a 12-es busz a Füredi úton menne vissza a városba, óriási utazóforgal­mat jelentene. A bel- és a külvárosi üzleteket sem csak autóval lehet­ne megközelíteni. Marika SZEMÉTDÍJ. A 936 forint mennyi időre szól, vagy csak egy alkalomra vonatkozik? Nem mindegy! Béci UTAK. A kaposvári utak javítása borzalom! A Béla király utcai vasúti átjáró két hete készült el, de már töredezik. A Hársfa utcai kanyar­ban hatalmas gödör. Ki tudja, med­dig? A Hódútnál jobb, minőségibb munkát végző céget nem találtak a város környékén? R. Éva KILAKOLTATÁS. Komolyan elakadt a szavam a gázlópusztai házaspár kál­váriájától. Ebben az országban min­dent lehet? Becsületes, dolgos, idős emberektől veszik el az otthonukat, mert egy külföldi úrikedve úgy tart­ja? A legszörnyűbb az, hogy a bíró­ság még asszisztál is hozzá. Zsóka VASÚT. T. szerk! Miért jó Önnek, ha egyre több a munkanélküli? Svájc­ban a megélhetés, a fizetés is más. Nem itt lent van a probléma, ahogy a szavazó írta, felelős, hozzáértő vezetés kellene. Itt is szűntek meg állomások, darabokra szedték a vasutat, folyton átalakítás történik, mégsem jobb. Ön szerint a jegyki­adó és a jegykezelő tehet róla? Ha a vasúthoz értő szakemberek irányí­tanának (nem marketingesek), ta­lán még nyereségesek is lehetné­nek! Olvasó (Természetesen nem örülök annak, ha nő a munkanélkü­liek száma. A szocializmus azért bu­kott meg, mert amit Nyugaton egy ember végzett el, azt itt három. Folytathatjuk, de nem érdemes. Ha megszűnik a MÁV több tízmilliárdos vesztesége, a pénzből új munkahe­lyek kialakítását lehet támogatni. - A szerk.)* Ember: a vasutas is adó­fizető, semmit nem kapnak ingyen! Miért ez a rosszindulat? A leutazott helyjegy árának visszafizetése az adózók pénze! Aua Továbbra is várjuk üzenetei­ket a 20/S68-9444-ES normáldíjas számra.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents