Somogyi Hírlap, 2007. november (18. évfolyam, 255-279. szám)
2007-11-27 / 276. szám
SOMOGYI HÍRLAP - 2007. NOVEMBER 27., KEDD 13 SOMOGYORSZÁG KINCSE megyünk gyugyra, búcsúra! A falu apraja-nagyja, környékbeli polgármesterek, megyei vezetők, parlamenti képviselők járnak a gyugyi búcsúba. Újraélesztették az évszázados hagyományt M HARANGOT HOZOTT A VÍZ GYUGYRA Román kori építőmester remekműve a falu temploma, ami a zarándokhely központja is. A búcsújárás legendából született. Vigmond Erika Somogy ékköve az Árpád-kori templom. A gyugyi búcsú és a templom jelentős szerepet tölthet be a kibontakozó vallási turizmusban Az Árpád-kori falak egyedülálló téglaépítészetet rejtenek. Az idomtéglából készült, gazdagon tagozott, festett déli kapujával, a román félköríves ablakaival, a diadalívével s a gondosan kialakított szoborfülkével és más egyedülálló kidolgozott részleteivel a templom Somogy egyik gyöngyszeme. Gyugy első birtokosa a Bőnemzetség volt, kik a keresztény hit felvételével templomot emeltek. Hőse is volt a nemzetségből a falunak: I. Izsép 1238-ban kapta gyugyi birtokát. Rá három évre idős kora ellenére tíz lovas katonával vett részt a tatárok elleni küzdelemben. A muhi csatában egy nyílvessző halálosan megsebesítette. A történelem viharai nem ki- | mélték a templomot, s a falu J nagy áldozatot hozott, amikor a | helyreállításról döntött.- Amikor kiírták a pályázatot az Árpád-kori templomok régészeti feltárására, önerőként ki- lencszázezer forintot vállaltunk- mondta Jelenka György polgármester. - Ez kétéves fejlesztési pénzünk volt. Ezt a kockázatvállalást értékelte a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, és harmincmillió forinttal támogatta az értékmentő munkát. A templom melletti felhagyott agyagbányát is rekul- tiválták, és parkerdőnek alakították ki, legutóbb pedig a Közjelenka györgy polgármestert nem hagyta nyugodni: mi lehet az oka, hogy a kis falu valaha nagy búcsújáró hely volt, ami mindig ott alakul ki, ahol valamilyen csoda történt Még debreceni barátja is azt kérdezte tőle, amikor ide pályázott agrár szakembernek: Gyugyra mész, búcsúra? Sokáig nem lelte, honnan ered a csoda. Hiába érdeklődött az kincs pályázat segítségével lelátót építettek a 2006 óta II. János Pál nevét viselő dombon.- A felújított gyönyörű templomunk és az újjáélesztett búcsú hagyománya kitörési pont lehet a falu életében a vallási turizmus egyik állomásaként - tette hozzá a polgármester. - Legutóbb az egykori pannonhalmi diákok tartottak osztály- találkozót az ősi épület falai között. Köztük volt Bíró László, a idősektől, ők sem tudták megmondani. Végül Sándor János árulta el a harang történetét.- A templom helyreállítása és az első búcsú után verset is írtam róla. Az utolsó versszakát idézném: „Boldog a kis templom, együtt érez velünk, sokáig szolgál még, azt ígéri nekünk. Megszépült arcával te kint fel az égre; minden ami itt van, Isten dicsősége”. budapesti Papnevelde rektora is, aki jövőre tartja majd a szabadtéri istentiszteletet. A „Megyünk Gyugyra búcsúra” mondást az ország távoli településein is ismerik, bár a tréfás választ akkor adják, ha nem akarják megmondani, hova indulnak el hazulról. Pedig valamikor Gyugyra búcsúra menni jeles hagyomány volt, ami a török időkre vezet vissza. Az emberek a templomtól úgy kétszáz Jelenka György: sokáig kerestem, de végül megtaláltam a csoda okát méterre elásták féltve őrzött kincsüket, a harangjukat. A tö- rökdúlás után a csapadékvíz kimosta a harangot, s azt, ahol a felszínre bukkant, szent gödörnek nevezték el. Az eseményt az idő és a történelem legendává emelte, az emberek évszázadokon keresztül, az I. világháború kitöréséig zarándokoltak oda, ahova harangot hozott a víz. Jelenka György arról is beüt HARANG KONDUL 2000-ben kezdődött a több mint 900 éves templom feltárása. Tulajdonképpen csak az egyik fele Árpád-kori, a másik felét az 1700-as években építették hozzá. 2004-ben szentelték újra. Harangját az első világháborúban beolvasztották, a mostanit Bereck Imre öntette Őrbottyányban s adományozta a falunak. szélt: az első búcsúban Korzen- szky Richárd tihanyi perjel szentelte újra a templomot, és ekkor mutatták be először II. János Pál pápa carrarai fehér márványból készült mellszobrát, amely Bereck Imre kaposvári vállalkozó tulajdona, és akinek díszpolgári címet is adományozott az önkormányzat. Az értékes alkotásból mindösz- sze kettő van a világon, a másik a Vatikánban található. Egyébként ekkor adták át a Gyugy Községért kitüntető címet a Műemlékvédelmi Hivatal vezetőjének, Őrsi Károlynak is az Árpád-kori templom feltárásán bán és felújításában végzett tevékenységéért. A majdnem feledésbe merülő népi szokások életre keltésével évről évre egyre többen zarándokolnak el az ország távoli településeiről is a faluba. Nemcsak a búcsú idején, hanem hétköznap is kirándulók csodálkoznak rá a szépségekre. A polgármester megfejtette a kis falu titkát, és rímbe is szedte az évszázados búcsújárás történetét SZERINTEM GYURISA károly plébános: - A templom Szent István törvénye nyomán épült, és egykoron tíz falu hívei gyakorolták falai közt a vallást. A gyugyi hívőkön is múlik ma a templom megtartóereje. Nálunk még az oltárkép is különleges, ami Jézus menny- bemenetelét ábrázolja. A szokásos megjelenítésekkel ellentétben nem 11, hanem 12 apostol fedezhető fel rajta. Pécsed lászlőné kertész: Vendégeket és hírnevet hozott a falunak az Árpád-kori templom, valamint a gyugyi búcsú. Szerintem a kihasználtságot még jobban kellene erősíteni. A búcsún túl több programot, például konferenciákat lehetne szervezni. Nemcsak a felnőttekre, hanem a gyerekekre is kell gondolni, hogy jobban tudják tisztelni az értékeinket. vivery József villanyszerelő: - Valóban kincs van a birtokunkban, amivel a régi hagyományokat vissza tudtuk hozni. Büszke lehet a falu, hogy különleges látnivalóval, a templomával és a híres búcsújával messziről jött vendégeket, turistákat vonz. Természetesen a programokra mi is elmegyünk. Tősgyökeres gyugyiként bátran elmondhatom: kivirult a falu. Jupiter makkja a somogyi földben páratlan Európa-szerte kiváló diófajtákat ad a lengyeltóti dióültetvény Árpád-kori romtemplom a rádpusztai parkerdőben A Perzsiából származó diót a rómaiak Jupiter makkjának nevezték. A magyar, méghozzá a Milotai dió nemzeti kulturális örökségünk része, a 19. század elején az angol tőzsdén is jegyezték. Somogy arról híres, hogy Lengyeltótiban található ma Európa legnagyobb és legidősebb egybefüggő diósa. Dankó József, aki több mint harminc éve foglalkozik diótermesztéssel, elmondta: a kétszáz hektáron az Alsószentiványi, 1 Milotai, Tiszacsécsi fajták a f meghatározóak. Kiválóak az ég- 1 hajlati adottságok, amit párosí- | tanak a magas szintű szakmai I munkával. A csaknem huszonhatezer diófa művelése integEurópa dióskertje Somogybán. Lengyeltótiban van a legnagyobb és legidősebb egybefüggő ültetvény. A tóti dió kelendő az uniós piacon. rált növényvédelmi technológiával történik, s korszerű begyűjtéssel, szárítással, feldolgozással teszik exportképessé az uniós piacokon. Az, hogy ma a magyar diónak nagy az elismertsége, a lengyeltóti ültetvénynek is köszönhető.- Sokat tettünk azért, hogy neve legyen a diónknak - tette hozzá Dankó József. - Például az első dió világkongresszust Magyarországon szervezték: nálunk volt a bemutatókert. Még nincs védett márkaneve a lengyeltóti diónak, egyelőre Balatoni néven küldik Európa szinte összes országába. Bár már most is sokan illesztik hozzá a „tóti” nevet. Gondozott parkerdő öleli a Bala- tonlelléhez tartozó rádpusztai Árpád-kori romtemplomot. A feljegyzések szerint all. század első felében román stílusban építették, faragott homokkőből és téglából. A török hódoltság idején pusztulásra ítéltetett, de a lakosság helyreállította a templomot, ami a 20. század elejére már romos állapotba került. Köveiből sokat pótolhatatlanul el Is hordtak. A műemlékvédelem alá került rom meglévő fala nyolc-tíz méter magas, és a boltozati elemek csatlakozása is jól látható. A falakon kívüli tám- pillérek egy része is áll még. Nyaranta koncerteket szerveznek a romoknál. A 11. század építészetét idézi az Árpád-kori templom Rádpusztán
