Somogyi Hírlap, 2007. november (18. évfolyam, 255-279. szám)
2007-11-27 / 276. szám
MEGYEI KORKÉP SOMOGYI HÍRLAP - 2007. NOVEMBER 27., KEDD ■EggemGHM Veszélyben a templom Balogh Zoltán Öreglak, Baráti-hegy, Kisberény, Somogyfajsz, Iibickozma és Pusztakovácsi plébánosa: - A legjobban az öreglaki templom állapota foglalkoztat Az idő kikezdte az épületet, legfőképpen a tornyát Megindultak a téglák, legutóbb például daruval szedték ki azokat, melyek mozogtak, s ideiglenes támasztékot kapott, hogy ne dőljön le a sisak. Az életveszélyessége miatt már be is akarták záratni. Mivel műemlék- védelem alatt áll - az egyik gerendára még 1804-et véstek -, a felújítás 12-14 millió forintba kerülne. Most a pályázati forrásokat kutatom. SH-FORTRÉ A kovácsi videós élő János pusztakovácsi videós: - Somogyfajszról kerültem Pusztakovácsiba, 1975-ben kezdtünk építkezni. Mindig is érdekelt a vizuális rögzítés. Általános iskolás koromban még édesapámtól kaptam egy filmfelvevőt és egy fényképezőgépet A gimi alatt stúdiósként fejlesztettem tovább a tudásomat Érettségi után a magyar rádió stúdiójába kerültem, és technikusként végeztem. Az évek alatt nem köteleztem el magam, mert jobban szeretem a kötetlen mozgást, feladatokat Például kedvesek számomra a családi események, mert életutak fontos pillanatait örökíthetem meg. Ha agyonlőnek, sem megyünk el... gázlópuszta Negyvenkét év után akarják kilakoltatni az idős Szabó házaspárt Építési terület, belépni tilos! - fogad a tábla a gid- res-gödrös bekötőút végén. Magánterület - áll a következőn, majd egy Fürödni tilos! és egy Mélyvíz! felirat következik. Vas András Nem mintha mártózni lenne kedvünk, s nemcsak a novemberi zimankó miatt, az iszapos tó amúgy sem túl vonzó. A sáros víz mögött lepusztult kastély magányoskodik: a hajdani tulajdonos, Festetich Vilmos vélhetően sírva fakadna, ha meglátná, mivé lett fonói, pontosabban gázlópusztai birtoka.- Nem történt itt semmi, amióta a külföldiek megvették a területet - mutat körbe Szabó Márton, aki nyugdíjasként beteg feleségével lakik a kastély egyik melléképületében. Éppen negyvenkét esztendeje költöztek ide, azóta bérlik otthonukat, s legsötétebb álmaikban sem gondolták soha, hogy éppen öreg napjaikra fogják őket elüldözni lakásukból. Pedig jelenleg így áll a helyzet- Kétezerben vette meg egy svájci cég a hajdani állami gazdaság 14,5 hektáros területét a kastéllyal és az épületekkel - meséli egyelőre meglepően nyugodtan Szabó Márton. - A privatizációnál mi is meg akartuk venni a házunkat, csakúgy, mint a másik három család, mely itt lakott, ám nem adták el. A svájciak viszont aláírtak egy nyilatkozatot, mely szerint maradhatunk, persze le kell dolgoznunk a lakbért. Ez a papír okozta később a legtöbb gondot, ugyanis nem szerepelt benne, mennyi munkát kell elvégezniük a meglehetősen szegényes hajlékért. Több mint három évig szinte zokszó nélkül dolgoztak, s nem elég, hogy minden munkát elvégeztek a birtokon, még Szabó Mártonná főzött saját pénzükből, ha a külföldiek néha megjelentek Gázlópusztán. Pontosabban a cég vezetői közül csak egy tulajdonosi jogokat gyakorló német férfi látogatott el Fonó mellé hol kisebb, hol nagyobb társasággal. Aki természetesen folyamatosan ígérgetett a családoknak, hogy Ha Szabó Mártonnét és férjét kilakoltatják, a szomszédban élőknek sincs reményük: az idős házaspár gondoskodik róluk húsz éve írásba foglalják kötelességeiket, s jogaikat, ám közel négy év alatt sem született meg az írás.- Négy éve aztán elhatároztam, elég volt - kezd dühbe jönni Szabó Márton. - Megmondtam a németnek, nem dolgozunk tovább ingyen. A lakbért nagyjából két-három nap alatt letudtuk, a többi 25-27 nap pedig ingyen dolgoztunk. Őriztük a telepet, kaszáltunk, metszettünk, lapátoltuk a havat a semmiért. A tulajdonosi jogokat gyakorló német férfi erre azt válaszolta, ha nem tetszik, el lehet innen menni. Csakhogy a kétezres adásvéjogcím nélküli rosszhiszemű lakáshasználat miatt indított pert ügyfeleim ellen a tulajdonos - mondta Csillag Gábor kaposvári ügyvéd, a Szabó házaspár jogi képviselője. - Az elsőfokú bíróság az ítélethozatal előtt helyszíni szemlét tartott, s megállapíteli szerződésben szerepelt egy pont, melyben rögzítették: csak akkor rakható ki a négy család, ha megfelelő cserelakást biztosít számukra a cég. Melynek ügyvezetői székében is csere történt közben - Szabóék szerint ettől kezdve romlott meg igazán a viszony a külföldiekkel.- Idejárt a nyakunkra, folyamatosan egzecíroztatott bennünket - szól közbe Szabó Mártonná. - Még azt is elvárta, hogy ebédet főzzek neki. Egyszer aztán a férjem megkérdezte tőle: miért kell nekünk őt etetnünk a saját költségünkön. A német férfi pedig kijelentotta, Szabó Mártanék kora, egészségi állapota miatt a felajánlott cserelakásrész nem felel meg a célnak. A megyei bíróság mérlegelési jogkörben változtatta meg az íté- letet, melyet aztán a Legfel- ső Bíróság helyben hagyott. Utóbbi ítéletnek tette, ha Szabóék nem dolgoznak tovább, csak havi 20 ezer forint lakbér fejében maradhatnak. Ám a pénzt soha senki nem kérte az idős házaspártól, viszont 2004 nyarán bíróságon keresztül kezdte követelni az elmaradt nyolchavi bérleti díjat, és kérte a kilakoltatást.- Végül 6500 forint lakbért állapítottak meg - teszi hozzá Szabó Márton -, amit a mai napig tisztességesen fizetünk. Ráadásul a kaposvári bíróság megállapította, hogy a cserelakás, amit felajánlottak, nem megfelelő. Másodfokon a megyei bíróság azonban megváltoztatta az nincs halasztó hatálya, azaz Szabóékat papíron bármikor kilakoltathatják. A végrehajtási sza- bályok alapján akár karha-talom segítségével is. Sajnos, kevés a reményük a maradásra: ezt az ügyet a privatizáció idején kellett volna rendezni... ítéletet, s a felperes cégnek adott igazat. Az idén október végén a Legfelső Bíróság pedig helybenhagyta a másodfokú ítéletet. Utóbbi két grémium, ellentétben a városi bírósággal, nem vizsgálta a fonói cserelakrészt, így elhitte a felperes állítását a körülményekről.- Egy háromszobás házban kapnánk egy betonpadlós szobát - fakad sírva Szabó Mártonná. - A többi lakrészt nem használhatnánk, s az udvarnak is csak egy bizonyos területét. Nézzen körül: kint a rengeteg baromfi, van tíz disznónk, hová tegyük őket. Negyvenkét éve itt lakunk, öreg korunkra akarnak teljesen ellehetetleníteni?- Ráadásul a szomszédban fogyatékosok élnek, akiket mi látunk el húsz éve - szúrja közbe Szabó Márton, aztán neki is elakad a szava... - Ha elmegyünk, ők még a rezsit sem tudják kifizetni - szedi össze magát lassan, majd hirtelen kitör. - De nem megyünk el. Akkor sem, ha agyonlőnek. Inkább felkötjük magunkat... Az elsőfokú bíróság nem tartotta megfelelőnek a fonói cserelakást Hivatalvezetőt választottak a fonyódi kistérségnek Közösséget fonnál a balatonboglári tévé balatonboglár Nyolc településen, februártól az interneten is nézhető az adás Többszöri pályáztatás után, november elsejei hatállyal Nagy Brigittát, a kistérség eddigi pénzügyi vezetőjét - aki egy éve megbízottként irányította a Fonyódi Kistérség Többcélú Társulás Hivatalát - választotta a kistérség hivatalvezetőnek. Kenéz István, Balatonlelle polgármestere, a kistérség elnöke úgy látja, azzal, hogy kinevezett vezetője van a hivatalnak, bizonyos kérdések nyugvópontra kerülhetnek a kistérségben. A frissen kinevezett vezető a nyertes pályázatok tekintetében eredményesnek tartja az idei évet, de sok dologban változtatni szeretne. Véleménye szerint a folyamatos munka mellett az a legfontosabb, hogy felállítsák az új munkaszervezetet, és szorosabb kapcsolatot alakítsanak ki a hozzájuk tartozó településekkel, ami elengedhetetlen feltétele a kistérség hatékony működésének. Tapasztalata szerint sokaknak még mindig megfoghatatlan a kistérség, nem látják a szerepét, éppen ezért a jövőben szakmai napok keretében tájékoztatják az egyes szakterületek munkatársait. Ma a téli-tavaszi közmunkaprogram pályázatát készítik. ■ Márton L. ■ Közmunka- programra pályáznak. Közösségi színtérként, rendezvények helyszíneként is működik a balatonboglári hatvan négyzetméteres televízió-stúdió, amelyet a napokban adtak át. A Boglár Televízió és a Supra Televízió közös stúdiója méreteiben, felszereltségében és komoly díszletezésben is alkalmas élő adások színvonalas lebonyolítására.- Új lehetőségeket teremt a helyi televíziózásban ez a beruházás - mondta Szentes László, a stúdiót üzemeltető Trial Média Kft. ügyvezető igazgatója, aki a közeljövőben vetélkedő jellegű műsorok indítását is tervezi.- Szegények a helyi televízi- Párbeszéd. Keresnyei János (balról) és Szentes László stúdióavatásán ók, folyamatosak az anyagi problémáik - mondta Keresnyei János, a Nagyvárosi Televíziók Európai Egyesületének elnöke az eseményen. A közösségek minimális pénzt tudnak fordítani a helyi televíziózásra, melynek versenyeznie kell a járdaépítéssel, esetleges óvodabezárással. Fontos a létük, mivel jelentős a szerepük a közösségek önmegfogalmazásában. Herényi Károly országgyűlési képviselő, az MDF frakcióvezetője azt hangsúlyozta, hogy fontos a regionális gondolkodás, melyben kiemelt szerep jut a helyi televízióknak. ■ Márton László 4
