Somogyi Hírlap, 2007. november (18. évfolyam, 255-279. szám)

2007-11-25 / Vasárnapi Somogyi Hirlap, 47. szám

4 2007. NOVEMBER 25., VASÁRNAP A HÉT TÉMÁJA biztosítók A társadalom elöregedése, a mind drágább gyógyszerek és orvostechnikai eszközök befogadása egyre nagyobb terheket ró a társadalombiztosítás keretei között működő államokra. Az egészségügy egyre több önrészt követel a lakosságtól. MAGYAR REFORM HÉT LÉPÉSBEN A volt szocialista visegrá­di országok közös nevező­je, hogy valamit kezdeni kell a hiánygazdaság tüneteit produkáló egész­ségüggyel. De biztos recept nincs, és még nem világos, mit lép végül Magyarország. * 900 Bánky Bea Lengyelország A cseh egészségügyi miniszter pontosan úgy érezheti magát, mint Molnár Lajos februárban. Tomás Julínek ugyanis a héten bejelentette: jövőre a cseh bete­gek is fizethetnek, ha orvoshoz fordulnak. A vizitdíj összege 30 korona (megközelítőleg 300 fo­rint), a kórházi napidíj ennek a duplája, az ügyeleti illeték pe­dig 90 korona (azaz csaknem 900 forint) lesz. A tervek sze­rint sem a cseh gyerekek, sem a nyugdíjasok nem mentesül­nek a díjfizetés alól. A cseh dok­torok elutasítják az illeték be­vezetését attól tartva, hogy meg­romlik a viszonyuk a pácien­sekkel, akik viszont a jobbkö­zép kormány szerint túl gyak­ran, évente 15-16 alkalommal keresik fel a rendelőket. Kétszer olyan sűrűn, mint a nyugat­európaiak. Tomás Julínek, ami­kor a reformok társadalmi el­fogadottságáról kérdeztük, be­vallotta: a tervezett átalakítá­sokkal kapcsolatban vannak „negatív hangok”, de ezek, véle­ménye szerint csak az újtól való félelmet tükrözik. A kormány 2009-től hozzákezdene az egészségbiztosítási reformhoz. A magyarországihoz kísérte­tiesen hasonló lépések ezek, egyéves időeltolódással. A sor­rend is ugyanaz, ahogyan a be­tegek és orvosok, illetve a kor­mány és az ellenzék érvei is egy az egyben lefordíthatok magyar­ról csehre. Horváth Ágnes cseh kollégá­ja közelmúltbeli látogatásakor meg is jegyezte: a visegrádi or­szágok hasonló törekvései jel­zik, hogy jó irányba haladunk. „Nem meglepő a hasonlóság - mondta lapunknak Sinkó Esz­ter egészségügyi közgazdász -, hiszen mindhárom országban - Csehország, Szlovákia, Ma­gyarország - ugyanaz a szakér­tői csapat, a szlovák Peter Pazitny vezette Egészségpoliti­kai Intézet (Health Policy Institute) dolgozta ki a rend­szerátalakítás fő lépéseit.” Más kérdés, hogy Pazitny néhány hónapja még egy olyan terve­zethez asszisztált, amely sok­kal közelebb állt az SZDSZ ere­deti elképzeléséhez, szabadabb versenyt tett volna lehetővé, mint ami abban a törvényjavas­latban szerepel, amelyhez - 125 módosító javaslattal - a szo­cialisták is hozzájárultak, és amely december 17-én esedé­kes parlamenti elfogadásra vár. 2005-ben Szlovákia, most pe­dig Csehország esetében ismer­ték fel, hogy a versengő több-biz­tosítós modell nem eredményez hatékony működést. Ezért in­kább a társadalombiztosítási ala­pok nyereségérdekeit működé­sét helyezték előtérbe annak ér­dekében, hogy lendületet kapjon az egészségügy. Ebben a műkö­dési formában ugyanis valószí­nűbb, hogy belül maradnak a költségvetési kereteken. Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász elmondta: ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy „a bevételek maxi­malizálása mellett a kiadások minimalizálása is előtérbe kerül a megtakarítás, a profit megszer­zése érdekében”. Ennek egyik legegyszerűbb módja, ha az általános egészség- biztosításból fedezett szolgálta­tások körét szűkítik, ugyan­akkor létrehozzák a kiegészítő biztosítás lehetőségét - termé­szetesen a járulékon felüli össze­gért - az igényesebb, egészség- tudatosabb és tehetősebb vá­sárlók számára. Magyarorszá­gon azonban - mivel a kötelező általános egészségbiztosítás pia­■ 1997-től vajdaságonként önálló betegpénztárak, ezek összevonása után, 2003-tól ay országos egészségbiztosítá­si pénztár (NFZ) biztosítja a lakosság egészségügyi el­látását. Az NFZ központi hivatalból és 16 regionális állami biztosítóból álL ■ A szabad orvosválasztás most csak elvben érvényesül, a betegek zsebbó'l fizetnek, így férnek hozzá a be­utalóköteles ellátáshoz. i A LAKOSSÁG 78 százalé­ka ad hálapénzt A nem hivatalos kifizetések az egészségügyi költések 40 százalékát tet­ték ki 2002-ben. ■ AZ ÚJ LENGYEL kormány a rend­szert több-biztosí­tóssá alakítaná, m A PÁCIENSEK választhatnak egész­ségbiztosítót, és a kötelező alapcsomagon felül - saját zsebből - kiegészítő szolgál­tatásokat vásárolhatnának. ■ 15 ezer orvos hiányzik a rendszerből, mivel sok dok­tor külföldön dolgozik. Szlovákia 1. bevezették a vizitdíjat és a kórházi napidíjat. 2. 2009-től megszüntetik az Országos Egészségbiztosítási Pénztárat. 3. az oep utódszervezete, az Egységes Nemzeti Kockázat- közösség Alap végezné a befolyó járulékok elosztását. 4. AZ állam 18 vidéki és 4 budapesti, illette Pest megyei pénz­tárat hoz létre. A 22 zárt részvénytársaság 49 százalékos tulajdonrészét nyilvános liciten elárverezi befektetőknek. 5. a megalakuló félig állami, félig magánpénztárak kötelesek lesznek szerződést kötni a jelenlegi kórházakkal és rendelő- intézetekkel, illette háziorvosokkal. 6. a pénztárak szigorú beutalási renddel, a szabad szakorvos­választás korlátozásával is elérhetnek megtakarítást. 7. az ellátási csomagok tartalma elméletileg ugyanaz marad, de a díjtételbizottság (amelynek 2 tagját a pénztárak delegál­ják) döntése alapján nem költséghatékony eljárások, mű­szerek, gyógyszerek kerülhetnek ki a finanszírozásból és újabbak kerülhetnek be. cára is beszállhatnak a befekte­tők - nem ilyen változások vár­hatók. „A verseny olyan mértékben korlátozott lesz, hogy a végén semmilyen verseny nem lesz” - osztotta meg hallgatóságával ag­godalmát Bokros Lajos volt pénzügyminiszter egy konfe­rencián. A Közép-európai Egye­tem vezérigazgatója úgy látja, az új modell következménye az lehet, hogy vagy nem vásárol­nak tulajdonrészt a pénztárak­ban a befektetők, vagy nem fog­ják tudni versenyre késztetni a szolgáltatókat (kórházakat, rende­lőket, háziorvosokat). „így nem tettünk mást, csak költségeket nö­veltünk anélkül, hogy a végép a szolgáltatások hatékonysága egy jottányit is növekedett volna.” A legnagyobb ellenzéki párt szakpolitikusa, Mikola István vi­szont egyenesen azt állította a héten: ha a képviselők többsége december 17-én el is fogadja az új rendszer kereteit kijelölő tör­vényjavaslatot, az biztosan nem valósul meg, és az is elképzel­hető, hogy a kormányzat „ki­hátrál belőle”. A jogszabály sze­rinte erősen korlátozza a piacot és gúzsba köti a biztosítókat. A 149 paragrafusból álló tör­vényhez szerdáig 232 módosító javaslat érkezett. Tusrtria ■ a területi alapon műkö­dő osztrák egészségbiztosító pénztárak óriási, év végére akár a kétmilliárd eurót is elérő adósságot görgetnek maguk előtt. ■ CSŐDKÖZELI HELYZETBE került az alsó-ausztriai, stájerországi, karintiai és burgenlandi egészségbizto­sító pénztár is. ■ Ausztriát 28 önállóan gazdálkodó egészségbiztosító pénztár hálózza be, 12 mil­liárd eurós költségvetésükből finanszírozzák ügyfeleik gyógyszertámogatását, fedezik kórházi ellátásuk költségeit és fizetik az orvosok bérét ■ AZ OSZTRÁK KORMÁNY januártól járulékemelést tervez, az abból befolyó 150 millió euró nem elég arra, hogy kihúzza a pénztárakat a gödörből. \ _______________________ ■ 1994 óta általános és kötelező több-biztosítós rend­szer 2 állami és 4 magán­tulajdonú részvénytár­sasággal. A lég nagyobb az általános egészségbiztosító, ügyfél­köre a lakosság kétharmada, m FELÜGYELETI HIVATAL Őrkö­dik a betegjogok betartása fölött. ■ a beszedett járulékok 85 százalékából finanszíroz­zák a biztosítókon keresztül a szolgáltatásokat. m NEM És KOR SZERINT fel­osztottfejkvótával egyenlítik ki a kockázatokat ■ a 2006-os kormányváltás után Róbert Fico szlovák mi­niszterelnök mindent meg­tett annak érdekében, hogy kiutálja a piacról a magán- biztosítókat, eddig kevés sikerrel A befektetők ugyan­is milliárdos pereket helyez­tek kilátásba. BEVÁLT RECEPT A KORNYÉKÉN SINCS

Next

/
Thumbnails
Contents