Somogyi Hírlap, 2007. november (18. évfolyam, 255-279. szám)
2007-11-04 / Vasárnapi Somogyi Hirlap, 44. szám
2007. NOVEMBER 4., VASÁRNAP 4 A HÉT TÉMÁJA veszélyben Egyre többen választják a kerékpáros közlekedést, a helyzetük azonban egyáltalán nem egyszerű. Kevés a bicikliút, ráadásul ott sem mindig veszélytelen a közlekedés. BICIKLI É$ AUTÓ: HARCBAN AZ UTAKON A közutakon balesetet szenvedett társaikért tüntettek a napokban a kerékpárosok. Évente majdnem száz biciklis hal meg így, ennek okát a kerékpárosok és az autósok másban látják. Boda Veronika - Kun Tamás „Tavaly egy nyári délután a Kerepesi út melletti kerékpárúton haladtam szabályosan - emlékezik vissza Vidó Tamás. - Napos idő volt, semmi sem zavarta a látást. Ezért is döbbentem meg, amikor a kerékpárutat keresztezve elém vágott egy autó. Fékezés nélkül nekimentem oldalról az első kerekének, és a motorháztetőn átesve a kocsi túloldalán kötöttem ki. Amikor szóltam a sofőrnek, ő hevesen üvöltözve azt próbálta a tudtomra adni, hogy csupán parkolni szeretett volna, és nem látta a bicikliút jelzését. De véletlenül sem tapasztaltam megbánást a hangjában, inkább rajtam kérte számon, hogy miért nem egyértelmű a felfestés. Ami egyébként jól látható.” Meg kell jegyezni, a fenti történetet lapunknak elmesélő Vidó Tamás még jól járt. A Városi Biciklizés Barátai Egyesület statisztikái szerint Magyarországon 1800 körüli évente azon hozzá hasonló kerékpárosok száma, akik balesetet szenvednek az utakon. Az áldozatok öt százaléka életét is veszti. Az évi 20-21 ezer személyi sérüléssel járó közúti balesetből 14-15 ezret okoznak a személyautók vezetői, míg a forgalomban jóval kisebb létszámban részt vevő kerékpárosok is majdnem kétezret. A legutóbbi eset különösen nagy visszhangot kapott. Október 19-én egy biciklis a Városliget felől haladt a biciklisávon, ám a Stefániáról jobbra, a Thököly útra kanyarodó teherautó elütötte. A vétlen kerékpáros a balesetben meghalt. A Magyar Kerékpárosklub (MKK) és a Critical Mass mozgalom az eset hallatán kétkerekű felvonulást szervezett a baleset helyszínére, amelynek során gyűjtést rendeztek az elhunyt családjának. A Magyar Kerékpárosklub elnöke is megerősítette lapunknak: Vidó Tamás tapasztalatai nem egyedi esetről tanúskodnak. László János szerint gyökeres szemléletváltásra és több pénzre lenne szükség a kerékpáros közlekedés népszerűsítésére. A reklámozás sem old meg minden problémát. Mint mondja, sokszor a rossz minőségű, járhatatlan bicikliutak miatt kényszerülnek a kerékpárosok az úttesten közlekedni. Pesoldt Ferenc vezetéstechnikai szakértő másban látja a gyakori balesetek okát. „Sok biciklis kivilágítatlanul közlekedik az utakon. Ráadásul sok helyen a sávok felfestései sem egyértelműek, van, ahol egyáltalán nem is látszanak” - mondta lapunknak. Kiemelte: míg az autósoknál komoly vizsga előzi meg a forgalomba lépést, a bicikliseknél az az alap, hogy ne dőljenek el a kerékpárral. A kétkerekű alkalmatosság vezetéséhez semVidó Tamás tavaly megúszta, amikor elé vágott egy autós. Nem minden nagyvárosban kerekező társa ilyen szerencsés: évente több mint százan vesztik életüket közúti balesetben. milyen jogosítványra sincs szükség, így nemcsak a KRESZ oktatása marad el, de az egészség- ügyi vizsgálat is, ahol kiderülhetne, hogy az illető színvak, epilepsziás vagy esetleg rövidlátó. Sok bosszúságot okoz az autósoknak, hogy a kerékpárosok gyakran kihasználják a méretükből adódó előnyt: a piros lámpáknál feltorlódott sort jobbról- balról előzgetve felkarcolják a kocsi fényezését, vagy a visszapillantó tükröt sodorják el. Ez azért is veszélyes, mert amikor megindul a forgalom, sokszor a halál vörös lámpája: A kerékpáros a pirosban megáll az autó mellett. A sofőr nem látja. Amikor a lámpa zöldre vált, a továbbhaladó kerékpárost elüti a jobbra kanyarodó autós. Ha elkerüljük a holtteret, a gépjármű mögé állunk, akkor megelőzhető. JÁRDÁZÁS: Kerülendő közlekedési mód. Ilyenkor a kerékpáros a járdán halad. Veszélye, hogy a kereszteződésben a kanyarodó autó elüti. kiflizés: A nagyobb távolság-. nem látható a mellettünk elhaladó biciklis, és a kanyarodó sávban akaratlanul is ráhúzhatják a kormányt - mondja a szakértő. További kockázatot jelent, hogy sokan használják a biciklit illu- minált állapotban. Az autósok azt is kifogásolják, hogy a bicikli tulajdonosának nincs kötelező biztosítása, így az autóban okozott kárért semmilyen anyagi felelősséggel nem tartoznak. Pausz Ferenc, a rendőrség közlekedésrendészeti osztályának vezetője szerint különbséget kell tenni a hivatásos és a bán lévő parkoló autók közti, parkolósávban történő haladás, majd az álló autók balra történő előzése. Nem célszerű haladási mód, a kerülés során ugyanis hátulról elüthetik a kerékpárost. Ha mégis ezt a közlekedési módot választja, mindig nézzen hátra kerülés előtt. megajtózáS: A parkoló autós kinyitja ajtaját rögtön a kerékpáros előtt. Ha a bringás nem tud megállni, beleszalad. Óvatos távolságtartással megelőzhető. csak sportból biciklizők között: „A biciklis futároknak jóval nagyobb a rutinjuk, ebből kifolyólag könnyebben felismerik a veszélyes helyzeteket, és jobban is tudják kezelni azokat.” Olykor ennek ellenére is résztvevői lesznek egy-egy konfliktusnak. Három hónapja nagy port kavart az az eset, amikor Vadász János volt honatya egy biciklis futárral keveredett ellentmondásba. A futár a végén trágár szavakkal gyalázta a képviselőt és az autójára is ráütött, mire Vadász egy riasztópisztolyt fogott a futárra, elmondása szerint önvédelemből. Az ezredes szerint ez kirívó eset, de figyelmeztet: a sofőrök mindenféleképpen legyenek figyelmesek a biciklisekkel, kétes kimenetelű helyzetekben pedig inkább adjanak elsőbbséget, hiszen őket nem védi fémkasztni. Azért a bicikliseknek is ajánlja, hogy inkább tartózkodjanak az ilyen helyzetektől, ne hagyatkozzanak az autósok jóindulatára. „A látási viszonyoktól függetlenül mindig viseljenek láthatósáA KÖZLEKEDÉSI SZABÁLYOK áthágása, az egymás iránti tisztelet hiánya jellemző a magyar közlekedési kultúrára - véli Gellért Csilla közlekedéspszichológus. Ezt jellemzőnek tartja az autósokra és a kerékpárosokra is. „Sok olyan esetről tudok, ami-- kor az autósok nem figyelnek megfelelőképpen a kerékpárral közlekedőkre, de az is elmondható, hogy a biciklisek is sűrűn megszegik a KRESZ szabályait. ” A szakértő szerint anyagi helyzetünkből és munkahelyi gi mellényt, és a KRESZ által előírt kötelező kerékpár-tartozékok mindegyikét, így fehér színű első és vörös színű hátsó lámpát, vörös színű hátsó prizmát. Legyen a kerékpáron két egymástól függeüen fék, csengő, valamint borostyánsárga küllőprizma az első keréken. Továbbá a KRESZ javasolja a sárvédő és a visszapillantó tükör használatát. Annak ellenére, hogy a KRESZ nem tesz említést a bukósisak használatáról, én mindenképpen ezt tartom a legfontosabbnak a kötelezőn előírt kiegészítők után.” Annál is inkább szükséges ezek használata, mivel egy közúti ellenőrzés során a bicikliseket is ugyanúgy igazoltathatják, mint autós társaikat. Pausz Ferenc szerint a két tábor ellentétének megoldását jelenthetné, ha az érintettek leülnének, és megismernék egymás helyzetét. A szakértő úgy véli, a konfliktus csak a félreértésből adódik, hiszen a kívánt állapot ugyanaz, a biztonságos és konfliktusmentes közúti közlekedés. státusunkból eredő frusztrációinkat, a rohanást visszük ki az utakra. Itt éljük kifelsőbb- rendűségi érzéseinket és irányításvágyunkat. A nagyobb és erősebb autó áll szemben a kisebb, de gyorsabb biciklivel. A legtöbb autós tudatalattijában él egy olyan tévhit, hogy a közút csak az autósok területe. A megoldást a pszichológusnő a szigorúbb szabályozásban és a tudatos nevelésben látja, ehhez elengedhetetlenül szükséges az odafigyelés és a megértés. Eltekert mellettünk Európa kétezer kilométer: a Magyar Kerékpárosklub (MKK) > információi szerint ennyi kerékpárút áll rendelkezésre Magyarországon. Ez a szám impozáns is lehetne, ha az MKK elnöke nem hívná fel a figyelmet arra, hogy Ausztria egyetlen tartományában, Burgenlandban ugyanennyi biciklisávot biztosított a tartományi önkormányzat. egy város is lehagyta hazánkat. Ha Amszterdamban támadna kedvünk nyeregbe pattanni, két keréken keresz- tül-kasul bejárhatnánk- pontosan 2500 kilométernyi lehetőség állna előttünk. hozzá kell tenni, Amszterdam a többi európai nagyváros mércéjével mérve is sok kerékpárúnál bír. Münchenben 700 kilométert, Bécsben 1000 kilométert tehetünk meg drótszamarunkon. Budapest ezen a listán is hátul kullog, az MKK adatai szerint mindössze 160 kilométerrel. talán A kevés út miatt, de a budapesti közlekedés háromnégy százalékát tesszük meg kerékpáron, szemben a hollandok által produkált csaknem ötvenszázalékos aránnyal. Az EU szeretné elérni, hogy a nagyvárosok közlekedésének ötödé biciklin bonyolódjon. a szándék erre megvan nálunk. A közlekedési tárca adatai szerint a budapestiek háromnegyede többet biciklizne, ha összefüggő úthálózat lenne. Már csak ezt kellene megteremteni. Biciklisfelvonulás a fővárosban: a kerékpárosok hiába tiltakoznak Bosszúságok bringanyelven Nagyvárosi betegség: a tisztelet hiánya ■ Van, hogy a bi ciklit ittasan, autó helyett használják.
