Somogyi Hírlap, 2007. november (18. évfolyam, 255-279. szám)

2007-11-20 / 270. szám

2007. NOVEMBER 20., KEDD JÓ TANÁCS Mire kell figyelni a karácsonyi vásárláskor? gondosan Olvasónk már tervezi a karácsonyi aján­dékvásárlást, töpreng raj­ta, kinek mit vegyen. Arra is kíváncsi, mire kell fi­gyelnie, hogy a lelkes vá­logatáskor pórul ne járjon az áruval. A kereskedő nem köteles visszavenni vagy kicserélni a terméket, amelynek nincs minőségi hibája. Ha tehát egy ajándék nem felel meg a megajándékozott ízlésének, rossz a mérete, netán több ugyanolyat kapott, a jogsza­bály szerint a blokk ellené­ben sem tehetünk semmit. Ezt Tóth Istvánné, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Közép-magyarországi Regio­nális Fogyasztóvédelmi Fel­ügyelőségének helyettes igazgatója mondta el. Figyeljünk a terméken fel­tüntetett árra. Ha kettő van belőle, az alacsonyabb az ér­vényes. A blokkon is a ter­mék árának kell szerepelnie. Az ár és a minőség sokszor összhangban van. Ne vár­junk csúcsminőséget a kará­csonyi vásárra kitelepült al­kalmi bódésok portékáitól. Őrizzük meg a blokkot. Még így is számíthatunk rá, hogy hiába a bizonylat, a bódést az ünnepek után esetleg se­hol nem találjuk. A blokkot egyébként min­den vásárlásnál őrizzük meg. Birtokában érvényesít­hetjük a két év szavatossá­got, tartós fogyasztási cik­keknél az egy év jótállást, majd a szavatosságot. Figyeljünk rá, hogy a termé­ket rendeltetésszerűen hasz­náljuk. Vizsgáljuk meg azt is, hogy rajta van-e a biztonsági jel­zés a karácsonyi izzón vagy a gyerekjátékon. Fegyünk óvatosak a szaloncukorral is. Megbízható üzletben vásá­roljuk meg, mert sok helyen a tavalyi édességet dátumoz- zák át. ■ Rados Virág kérjük, írja meg fogyasztóvédelmi panaszait! jotanacs@axelspringer. hu Biztonságos az energiaellátás Magyarországon Az Európai Átviteli Rendszer- irányítók Szövetsége (ETSO) biztonságosnak ítéli Magyaror­szág téli időszakra vonatkozó villamosenergia-ellátását, de kockázati elemként kiemeli a gázellátást és az áramimportot. Az ETSO vizsgálata szerint - mivel a magyar villamosener- gia-piac behozatalra szorul - akkor lehetnek nehézségek, ha a nagy hideg vagy a vízerőmű­vek termelését korlátozó ked­vezőtlen hidrológiai feltételek több szomszédos országban egyidejűleg jelentkeznek. Ez el­sősorban Közép-Európa nyuga­ti felén és Délkelet-Európában jelenthet problémát. ■ Szabados B. GAZDASÁG 7 Csak a divat szól a vietnami mellett sertés A csüngőhasú tartása nem olcsóbb, de egyre elterjedtebb a tenyésztőknél Magyarországon tenyésztett sertésfajták főbb jellemzői Tovább nőtt a feketepiac az elmúlt években Mind gyakoribb, hogy a portákon nemcsak a meg­szokott háziállatokkal találkozunk, hanem egzotikus jószágokkal is. A struccok és az emuk mellett manapság egyre inkább teret hódítanak a csüngőhasú malacok is. Europress-összeállítás A vietnami csüngőhasú malacok tartása az utóbbi öt évben kez­dett elterjedni hazánkban. Ezt azonban nem az egzotikum irán­ti kereslet, hanem a divat diktál­ta elsősorban - tudtuk meg Handó Jánostól. A patcai Katica tanya tulajdonosa a csüngőhasú kocák számát ma hazánkban egy-kétezerre becsüli. Tartásuk ugyan nem olcsóbb, de sokan a praktikumot szem előtt tartva döntenek az új fajta mellett. Vá­gósúlyba az állatok 60-80 kiló­sán kerülnek, vagyis egy kisebb családnak jobban fedezik a hús­szükségletét, mintha egy 100- 120 kilós hagyományos hazai fajta kerülne kés alá. Sonkája sem 15-20 kilós, csak 6-8, így az nem marad húsvétkor egy ki­sebb étkű család nyakán. Mel­lette szól még igénytelensége és szaporasága is. Míg a mangali­cáknak áüagban hat, s az elter­jedtebb hazai hússertésnek nyolc malaca szüleük, a csüngő­hasú kocáknak legalább tíz. Bár a csüngőhasú sertések ugyanazt fogyasztják, mint „ős­honos” társaik, komolyabb teret várhatóan nem hódítanak, lévén tartásuk nem olcsóbb. Sőt hibá­juk, hogy agresszívek, amelyet jól példázott ta közelmúltban, a Békés megyei Tarhoson történt eset. A sertések az egyik udvar­ból rendszeresen kiszöktek a te­lepülés utcáira, és az egyik csüngőhasú más portákra is be­merészkedett, megtámadta az állatokat, rengeteg kárt csinált. Nem látja az új fajtában a lehe­az elmúlt évben harminc­ezer tonnával, vagyis lako­sonként három kilóval csök­kent a sertéshús iránti keres­let. A Magyar Húsiparosok Szövetsége szerint nem ki­zárt, hogy az eltűnt mennyi­ség az addig is 30 százalé­kos feketegazdaságot gyara­pította, vagyis évente akár 130 millió kiló húst is vásá­rolhatunk feketén, miközben a fogyasztók nem is sejtik, hogy számla nélkül szerezték be az ebédnek valót. Sákán Antal úgy látja, a ha­zai sertéstartók helyzetét a je­lentősfeketepiac is nehezíti. Hazánkba áfa nélkül lehet behozni sertéshúst, amely nemritkán az áfa megfizetése nélkül kerül a boltokba. tőséget a Magyar Sertéstartók Szövetségének elnöke sem. Sákán Antal szerint az elkövetke­ző egy évben hatszázezerrel is csökkenhet a jelenleg négymilli­ós hazai sertésállomány. Az állo­mány csökkenése sem kedvezne az új fajtának, s Magyarország az exportpiacainak megtartását is elsősorban attól remélheü, ha a már jól bevált, hazai sertéshús marketingjét próbálja erősíteni, így nagyobb hangsúlyt kell helyezni a hús gyógyszermentes­ségére, valamint hogy az állato­kat nem etetjük genetikailag mó­dosított takarmánnyal. Sákán Antal úgy látja, a hagyományo­san magyar fajtáknak, például a mangalicáknak sem sikerült je­lentősebb részt kihasítaniuk a piacból. A hazai állomány alig éri el a tízezret, és a lehetőségeket behatárolja, hogy a fajta fő exportterületén, Spanyolország­ban is összeomlott a piac. A szakemberek szerint erősí­teni kellene a magyar fogyasz­tókban azt a tudatot, hogy a ma­gyar sertéshússal biztos minő­séget vásárolnak. Ezt mutatja a sütésnél fellépő alacsony súly­veszteség, amely a nagyobb víz­tartalom miatt jóval magasabb a szójával és halliszttel is táplált dán import esetében. A sertés­tartóknak pedig hatékonyabban kell érvényesíteniük érdekeiket: így a takarmány beszerzésekor és az állatok leadásánál össze­hangoltan kell fellépniük. A vállalkozás sikere érdekében A Raiffeisen Bank segít a megvalósításban Minden vállalkozás gyorsan és hatékonyan szeretné a céljait el­érni, kedvező banki költségek­kel. Ebben találhatnak mostan­tól partnerre a cégek a Raiffeisen Bank új, kis- és köze­pes méretű vállalkozásoknak ki­dolgozott hitelkonstrukciójában. Az új fejlesztésű ingatlanfede- zetes hitellel azon cégeket kíván­ják segíteni, melyeknek elkép­zeléseik megvalósításához for­rásra van szükségük, de az egyéb körülményekből adódó megnövekedett terhek miatt nem tudnak viszonylag magas törlesztőrészletet fizetni. Milyen előnyös tulajdonságok­kal rendelkezik a konstrukció? A Raiffeisen Banknál a vállal­kozások már 15 éves futamidő­vel is igényelhetnek ingatlanfe- dezetes jelzáloghiteit, melynek hitelösszegét szabadon, minden megkötés nélkül használhatják fel. A 10-ről 15 évre hosszabbí­tott futamidővel a bank a cégek terheit kívánja csökkenteni, így is elősegítve versenyképességü­ket és pénzügyi stabilitásukat: a hosszabb futamidőnek köszön­hetően ugyanis a felvett hitelösz- szeg a korábbi ajánlatoknál jóval kedvezőbb havi törlesztőrészlet mellett fizethető vissza, ami je­lentős könnyebbséget okozhat a cégek életében. Az új konstrukció keretében felvehető, akár 30 millió forin­tos hitelösszeg - üzleti terv be­nyújtása nélkül - bármire szaba­don felhasználható, legyen szó beruházási célról, átmeneti fize­tési nehézségek áthidalásáról, EU-, illetve nemzeti támogatás­hoz kapcsolódó önerő megte­remtéséről, vagy akár a cégtu­lajdonos magánszemély ingat­lanvásárlásáról. A Raiffeisen Univerzál ingat- lanfedezetes hitel további elő­nye, hogy nemcsak a vállalko­zás, hanem más magánsze­mély vagy vállalat tulajdoná­ban lévő ingatlan is szolgálhat fedezetként, valamint a fel­ajánlott ingatlan hitelfedezeti értékének akár 100 százaléka finanszírozható. A jelzáloghi­tei kezdő vállalkozások számá­ra is egyszerű és gyors megol­dást jelenthet. A sikeres vállalkozások számá­ra kidolgozott pénzügyi megoldá­si konstrukciókról további infor­máció érhető el a nap 24 órájában a www.raiffeisen.hiy'univerzal ol­dalon, valamint a Raiffeisen Di- rekt 06-40-48-48-48-as kékszá­mán. Természetesen a Raiffeisen bankfiókokban dolgozó ügyfélre­ferensek is készséggel adnak fel­világosítást minden érdeklődő számára. (x) Csaknem 135 milliárdos ígéret a kistérségeknek Elindult a leghátrányosabb hely­zetű 33 kistérség számára kidol­gozott Új Magyarország felzár­kóztatási program - jelentette be tegnap Bajnai Gordon önkor­mányzati és területfejlesztési miniszter a kistérségek és ön- kormányzati szövetségek veze­tőivel folytatott megbeszélésén. „A 2007-2013. évi uniós tervezé­si ciklusban 125-135 milliárd fo­rint áll rendelkezésre, a további 310 milliárd forint keretű pályá­zatoknál a leghátrányosabb helyzetű kistérségekből jelent­kezők lényegesen kedvezőbb fel­tételekkel indulhatnak” - mond­ta a szakpolitikus. A KSH adatai alapján kijelölt 33 leghátrányo­sabb helyzetű kistérségben egymillió ember él. A legnagyobb ellenzéki párt szerint ha volt olyan döntés, amit meg lehetett hozni a kiste­lepülések, a vidéki életforma el­lehetetlenítésére, azt a jelenlegi kormányzat meghozta. „Lehető­ség a munkára, tanulásra, uta­zásra, gyógyulásra - mindez csak emlék az ország szegé­nyebb vidékein élőknek a kisis­kolák, a vasutak és a rendelőin­tézetek bezárása miatt” - nyilat­kozta Erdős Norbert, az önkor­mányzati és területfejlesztési bi­zottság fideszes tagja. ■ Sz. B. Csitulnak a koalíciós vihar legújabb hullámai? Félszáz szocialista módosító in­dítvány érkezett az SZDSZ-hez péntek délutánig az egészségbiz­tosítási pénztárakról szóló tör­vénytervezethez - mondta teg­nap a liberálisok frakcióülése után Horn Gábor koalíciós egyeztetésért felelős államtitkár. Úgy tudjuk, ennél lényegesen több, 110-120 készült el, de hogy ténylegesen mennyit és milyen témákban nyújt be a parlament­nek az MSZP-frakció, csak ma este, a határidő után derül ki. Kökény Mihály, az egészség- ügyi bizottság szocialista elnöke lapunknak előzetesen annyit árult el: javaslataik többsége pontosító és szakmai jellegű. Kökény hangsúlyozta: az MSZP módosításai nem feszítik szét a koalíciós megállapodás kereteit. Horn Gábor megismételte: fontos kérdésekben az SZDSZ már nem tud tovább engedni el­képzeléseiből, hiszen már így is koalíciós javaslatról szavazhat­nak a képviselők december 17- én. A „szolidaritás vagy verseny törésvonalban” a további repede- zések már egy olyan javaslathoz vezetnének, amit a liberálisok nem éreznének a sajátjuknak. Horváth Ágnes liberális tárcave­zető reményét fejezte ki, hogy po­litikai kérdésekről már nem kell új egyeztetéseket tartani a koalí­ciós partnerrel. ■ B. B.

Next

/
Thumbnails
Contents