Somogyi Hírlap, 2007. november (18. évfolyam, 255-279. szám)

2007-11-18 / Vasárnapi Somogyi Hirlap, 46. szám

7 2007. NOVEMBER 18., VASARNAP INTERJÚ igazgatóváltás Székhelyi Józsefre csípő- és térdműtétek várnak, nem pályázza meg újra a szegedi teátrum igazgatói székét. Bevallotta: mindig liberális marad, és kirekeszti a kirekesztőket. Úgy érzi, hogy nem egy köldöknéző típus, de nem tartozik az ázsiójukat habosra verők közé sem. SZÉKHELYI: LEIÉPNIA CSÚCSRÓL KELL Székhelyi József döntött: hatvanegy évesen nem pályázik újra a Szegedi Nemzeti Színház igazga­tására. Ám azt elárulta, hogy hátralévő idejében maximális fordulatszá­mon pörög színpadon és filmen. Már ha engedik. Takács Zoltán- Tegnap este még forgatott Budapesten, ma hajnalban már a szegedi színházban volt, ahol reggel társulati ülést tartott, aztán délig próbált. Minden napja ilyen sűrű?- Különösen áldott időszakok­ban igen. Amikor ugyanis desz­kaközeiben vagyok, a színház- igazgatói teendők mellett besű­rűsödnek a napjaim. Most éppen a kisszínpadra kerülő Beszélő fe­jek című előadást próbáljuk, ame­lyet én rendezek. Emellett egy négyszáz alkalmazottat foglalkoz­tató színházat igazgatni hajnaltól hajnalig tartó folyamat.- A héten jelentette be, hogy nem pályázik újra az igazga­tói posztra. Gondolom, a rend­kívüli társulati ülésen is erről beszélt.- Igyekeztem a csaknem teljes létszámban megjelenő társulat­nak egy jövőképet adni, amely­ben már nem én leszek a direk­tor. Próbáltam meggyőzni őket ar­ról, hogy egy üyen pazar csapatot nem fenyegethet átszervezés, és ezért én minden érdekérvényesí­tő képességemet latba vetem. Biz­tosítottam őket arról, hogy a szín­házigazgató-választásokkal kap­csolatban tapasztalható országos téboly itt nem következhet be.- Levelet írt a héten Botka László szegedi polgármester­nek is ez ügyben. Mit írt meg benne?- Mindazon indokokat, ame­lyeket egy munkáltatónak tudnia kell egy ilyen döntés hátteréről. De a levéltitok alól feloldozott a polgármester, így elmondhatom a fő érveimet. Amikor annak idején Nádasdy Kálmán rektortól átvet­tem a diplomámat, ő azt mondta: „Ha maga egy kicsit jobban igyekszik, még sokra vihette vol­na.” Pontosan látta, hogy későn érő alkat vagyok. Későn kezdtem bele a színidirektorságba is, és úgy érzem, hogy 61 évesen túl nagy merészség volna új ciklus­ba kezdeni. A terhek ugyan még elviselhetőek, de ebben a korban már komoly egészségügyi gond­jaim is támadhatnak, aminek nem tenném ki a társulatot.- Pedig egészségesnek tűnik.- Nem vagyok az. Szenvedé­lyes amatőr teniszezőként olyan térd- és csípőbántalmaim van­nak, amelyeknek orvoslására el­kerülhetetlenné vált az orvosi beavatkozás. Tudom, hogy egy ilyen operáció rehabilitációs idő­szaka hat hónap, és felmértem, hogy ezt nem lehet az igazgatói teendők rovására bevállalni.- Ez az egyetlen ok, amiért nem folytatja?- Van magánéleti oka is, ami­Amikor annak idején Nádasdy Kálmántól átvettem a diplomámat, azt mondta: „Ha maga egy kicsit jobban igyekszik, még sokra vihette volna” ről nem beszélek. Másrészt van a lelkemben két minta: Radó Vil­mos és Ádám Ottó. Ők hatvanéve­sen leléptek a színről, mert úgy vélekedtek, lelépni a csúcsról kell. Talán nem hangzik nagyké­pűen, hogy egy négyszázmilliós deficitből induló színházat ma egy kiegyensúlyozott büdzsével, soraiban néhány korszakos zse­nivel hagyok magam után. Szege­den soha nem látott gazdag re­pertoár van, közönségrekord, és Jósé Cura Othellójával egy igazi világszenzáció. Tehát olyan siker­korszakban állok fel, hogy az utó­dom számára egyértelmű lehet, ez egy nagyszerű színház. S eb­ből mindenki tudja, hogy nem volt a fenekemhez láncolva az igazgatói szék.- Nemrég azt nyilatkozta, hogy vesztesnek érzi magát, mert egy olyan színházeszmény mellett köteleződött el, amely ma úgy tűnik, hogy a köztársa­ság terhére van. Mit értett ez­alatt?- Nekem a készülő színházi törvénnyel vannak problémáim. A magyar színházi hagyomány társulatcentrikus, én is az va­gyok. Ezt az intézményrendszert rangján kellene támogatni, de ez régóta nincs így. A színházra köl­tött állami pénzek elosztása ré­gen maradványelvű volt, és most is az, csak már elfogyott a marad­vány is. Szűkkeblűnek látom a nagypolitikát a színházi törvény megalkotása kapcsán is, pedig ennek a változásnak több tör­vényt is érintenie kellene. Félek, hogy a politika nem lesz elég bölcs ehhez, és a szakmának nem lesz megfelelő érdekérvé­nyesítő ereje.- Sosem tartotta túl távol ma­gát a politikától. Megbánta már, hogy 2005-ben az SZDSZ kongresszusán Orbán Viktor­ral kapcsolatban azt mondta: „mint Tokaj hímvesszeje, nek­tárt fog csöpögtetni - minden­hova”?- Tény, hogy ma Magyarorszá­gon a közbeszéd pocsék. Van egy politikai elit és vannak az átlag­emberek. Holott az átlagpolitiku­soknak kellene az elit embere­kért tenniük. Ha a politikusok Székhelyi József 1946. november 24-én szüle­tett Budapesten. 1971- ben végezte el Színház- és Filmművészeti Főiskolát. 1972- TŐL a kecskeméti Katona József Színház tagja. 1979-BEN átszerződött a fővá­rosi Nemzeti Színházba. 1983-ban a Madách Színház tagja lett. 1992-1994 között az Arizona Színház tagja. annyira el tudnak szakadni a köz­néptől, ahogy ma, akkor a közér­zetünk pocsék lesz, és ez érezte­ti hatását a színházban is. Sze­rencsére a szakmai lelkesedés­nek köszönhetően még nem tar­tunk teljesen itt.- Erre a lelkesedésre jó példa volt, amikor a Bolond Helga cí­mű drámában játszó Jakab Ta­mást egy szegedi borozóban le­ütötték, és két nap alatt beug­rott a szerepébe. Hogy sikerült az előadás?- Siker volt. Egy ilyen szi­tuációban nem lehet sokat mérle­gelni. 36 órám volt a szöveg meg­tanulására, és felmértem, hogy meg tudom oldani a feladatot. Egyébként nem is ez okozta a leg­nagyobb gondot, hanem a szín­házigazgatói munkám átszerve­1995-től Sopronba szerződött. 1998 óta a soproni Petőfi Színház és a budapesti Nem­zeti (2000 óta a Pesti Magyar Színház) munkatársa. 2003 óta a Szegedi Nemzeti Színház igazgatója. DÍJAK, ELISMERÉSEK: Jászai Mari-díj (1984), Magyar Köz- társasági Érdemrend kiske- resztje (1995), Thália-gyűríí (1997), Bartók-díj (1998) zése. A jó döntésekhez néha nem kell túl sok idő.- Most akár dönthetne úgy is, hogy Budapesten újra pályázik a Nemzeti Színház igazgatói székére, hiszen egyszer már megtette. Nem gondolkodott el ezen?- Ott is 61 éves lennék, ezért meg sem fordult a fejemben. Ak­kor azért vállaltam a pályázatot, mert az akkori állomány egy ré­sze kapacitált rá. Ma viszont Sze­geden van az életem és Szegeden van a színházam.- Jelenleg határozatlan idejű színészi és rendezői munka- szerződéssel rendelkezik. Bízik abban, hogy egy új igazgató alatt folytathatja a pályáját Szegeden?- Nagyon bízom benne, hogy a hátralévő futamidőmet itt teljesít­hetem. Ugyanakkor előállhat olyan helyzet is, hogy negyedóra alatt összecsomagolok és elme­gyek. De ha a színházat itt kelle­ne hagynom, attól még a városból nem vonulnék ki, mert itt a há­zam, itt a hazám.- Most legalább több filmben tűnhet fel, úgy, mint régebben. Nem bántja, hogy az ifjabb nemzedék legfeljebb a Simpson család Homerjének hangjaként ismeri?- A fenét nem bánt. Ha majd Te ki választanál? szegeden már megindult a találgatás az új színigazga­tó személyéről. Sokan esé­lyesnek vélik Herczeg Ta­mást, a szabadtéri játékok helyettes vezetőjét, Nagy Lászlót, a színház markei tingigazgatóját, aki a nyolc­vanas években már irányí­totta a teátrumot. Vannak, akik szívesen látnák a győri színház volt igazgatóját, Korcsmáros Györgyöt, vala­mint az előző szolnoki színidirektort, Szikora Já­nost is az igazgatói székben. botka László polgármester a Délmagyarország című lapban határozottan cáfolta a szóbeszédet, amely szerint felkérte volna Gyüdi Sán­dort, a Szegedi Szimfonikus Zenekar igazgató-karnagyát főigazgatónak. „Ez nem így működik, pályázati eljárás­sal választunk színidirek­tort. Mindenesetre nagyot csalódnék, ha Gyüdi Sándor nem nyújtana be pályázatot’’ - árulta el a polgármester. lesz végre egy rendező, aki felfe­dezi, hogy az őszülő halántékom kameraképesebb, mint valaha, talán akar kezdeni velem vala­mit Ahogy nem vagyok köldök­néző típus, úgy nem tartozom az ázsióját habosra verők közé sem. Pedig úgy néz ki, hogy ma pusz­tán a menedzselésnek köszönhe­tően szinte már mindenki sztár. De erről is megvan a különvéle­ményem.- Mi az?- Miközben a bulvármédia sztárokat gyárt, én alig látok ha­gyományos értelemben vett csil­lagot, de még meteoritet sem na­gyon. A sorozatokban és a külön­böző show-műsorokban feltűnt sztárocskákat pedig kikérem ma­gamnak! Ruttkai Éva, Pécsi Sán­dor, Mensáros László és Latino- vits Zoltán például sztárok vol­tak. A maiakhoz viszonyítva az egy másik bolygó. De higgye el, nekem is többet jelent, ha a város­ban sétálva megrázzák a keze­met, mint ha egy olyan tévémű­sorban szerepeltem volna, amely­ben ízlésbeli okok miatt nem fo­gadtam el a meghívást.- Még csak azt az egyet árulja el, hogy van-e jelöltje az igaz­gatói székre.- Nincs, de ha lesz, teljes mell­szélességgel támogatni fogom. Azt nagyon remélem, hogy a kö­zönség véleményét figyelembe véve cselekednek a döntéshozók. Tudom, hogy megosztó személyi­ség vagyok, politikai értelemben is, de sosem voltam pártkatona. Olyan korszakban voltam liberá­lis, amikor az még nem volt sza­lonképes, és már az is maradok. A színházat is ezen elv szerint igazgattam, azaz kirekesztettem a kirekesztőket. Az elmúlt öt év­ben nem volt politika a színfalak mögött. Remélem, hogy ezentúl sem lesz. Ezért nem jobboldali vagy baloldali ember kell a szege­di színház élére, hanem színházi ember.

Next

/
Thumbnails
Contents