Somogyi Hírlap, 2007. november (18. évfolyam, 255-279. szám)

2007-11-11 / Vasárnapi Somogyi Hirlap, 45. szám

2007. NOVEMBER 11, VASÁRNAP SZTORI 9 Százmilliót nyert kártyán, négy nap alatt póker Blöfföl, aki maga alá húzza a lábát, a közelebb hajdúnak pedig általában jó lapja van Négy nap alatt csaknem százmillió forintot nyert pókeren Káló Dénes. A fiatal értékpapír-keres­kedő egy hónapja a leg­nagyobb európai verseny- sorozat badeni döntőjé­ben lett második. Dián Tamás A 31 éves férfi története mesébe illő. Régóta pókerezett már a ba­rátaival, s bár kezdetben csak ha­gyományos módon játszottak, amikor másfél éve megismerték a játék tévés közvetítésekben lát­ható Texas Hold’em változatát, azonnal átálltak rá. A partik so­rán Káló Dénes egyre többet nyert, s lassanként rájött, hogy speciális adottságai előnyt jelen­tenek számára a többiekkel szemben. „A póker hosszú távon csak 20 százalékban szerencse, a siker többnyire a kombinációs képességen és a taktikai érzéken múlik - magyarázza. - Iskolás­korom óta tehetségem van a ma­tematikához, a versenyszellemet pedig élsportoló édesapámtól örököltem. Ám a legnagyobb elő­nyöm mégis az, hogy a munkám révén állandó edzésben vagyok. Az értékpapírok piaca ugyanis nagymértékben hasonlít a póker világához. A lényeg mindig az, hogy hosszú távon a nyereségek meghaladják az időközben elő­forduló veszteségeket.” Káló Dénes első nemzetközi megmérettetése egy European Poker Masters (EPM) viadal volt Bécsben, ahol a nevezőknek 3000 eurót kellett leszurkolniuk. Mivel első nekifutásra kissé rizikósnak tűnt ennyi pénzt kockára tenni, a fiatalember egy szatelitversenyen indult. Ez afféle selejtező, ahol a nevezési díj csak pár száz euró, a győztes viszont „benyerheti ma­gát” a nagy pénzben folyó játsz­mákba. A magyar fiatalemberrel R TOUt UROPEAN Pa A badeni döntő, szemben sapkában a magyar versenyző. Licit közben mosolyognak egymásra, miközben az eurószázezrek miatt óriási a belső feszültség. De végül a vesztesek gratulálnak. is ez történt: bejutott, de aztán ki­esett. Következő versenye már a sokkal rangosabb European Poker Tour (EPT) badeni állomá­sa volt, ahol szintén kis pénzzel került a profik közé, s itt már ki­fejezetten a balszerencsét okolhat­ta korai búcsújáért: egy ászpár volt a kezében, ami 94 százalékos nyerési esélyt jelentett, ám ellen­fele olyan jó lapokat fogott ki, hogy a szinte reménytelen pozícióból Is győzni tudott. A következő versenyen aztán megtört a jég: Káló Dénes egy bé­csi EPM versenyen második lett és több mint 60 ezer eurót söpör­hetett be. Majd egy hónappal ez­előtt jött a csúcsot jelentő badeni EPT viadal, ahol a magyar játékos türelmes, nagy önfegyelmet igénylő játékkal bejutott a döntő­be, és végül másodikként 375 ezer eurót, azaz csaknem százmil­lió forintot nyert „Elképesztő han­gulata van egy ilyen viadalnak - mondta. - Rengeteg jó fej ül az asztalnál, mosolygunk egymásra, miközben persze eurószázezrek Verseny közben mindig számol Texas Hold’em póker a texas hold’em pókerjáték lényege, hogy minden játékos két lapot kap, majd egy licit­kör után először három lap kerül az asztal közepére. Ezt hívják f lopnak. Ezután újabb licitkör következik, s érkezik a negyedik lap, a tűm. Majd a játékosok ismét licitálnak, s jön az utolsó lap, a river. Ezután megint emelhetik a téteket Az a nyertes, aki a kezében lévő kettő és az asztalon látható öt lapból a legerősebb öt lap kombiná­cióját tudja bemutatni. Káló Dénes SZÜLETETT: 1976. június 4-én foglalkozása: egy érték­papír-kereskedő cég keres­kedelmi igazgatója EDDIG NYERT ÖSSZEG: 450 000 euró (113 millió Ft) forognak kockán. Bár az ellenfe­leim többsége abból él, hogy ját­szik, ha valaki vészit, őszintén gratulál a másiknak. Érződik, hogy mindenki csak sportnak te­kinti az egészet, ezért számomra is alapvető követelmény, hogy já­ték közben arra gondoljak: ez csak egy parti, semmi több.” A fiatalember nem titkolja: játék közben gyak­ran fejben végzett valószínűségszámí­tás alapján hozza meg döntését. Ezen­kívül figyeli a partnerek viselke­dését is. „A testbeszéd nagyon árulkodó - jelentette ki. - Ha pél­dául valakinek jó lapja van, álta­lában közelebb hajol az asztalhoz. A blöffölök sokszor akaratlanul is maguk alá húzzák a lábukat. Ezek fontos információk. Persze az igazi profik arra is képesek, hogy hamis jeleket adjanak: ve­lem is előfordult már, hogy meg­tévesztett egy ellenfél viselkedé­se. Én persze igyekszem kontrol­lálni magam.” Káló Dénes szerint profiszin­ten csak annak szabad próbál­koznia, aki biztos anyagi háttér­rel rendelkezik. „A nevezés, az utazás és a szállásköltségek na­gyon sokba kerülnek. A póker számomra azért lehet hobbi, mert a nyereményeimből finan­szírozom a versenyzésemet. So­ha nem jutott eszembe, hogy ebből éljek meg, játszani is csak a barátaimmal szere­tek. Hetente két­szer összejövünk, másnapra kipihenem magam, ennyi tréning nekem bőven elég. A verseny persze más. Egy négy napig tartó viadalon na­ponta 13 órát ülünk az asztal mellett, ami testileg-lelkileg ir­tózatosan megterhelő. Éppen ezért maximum kéthavonta utazom el egy-egy nemzetközi megmérettetésre. Az a jó, ha 4 egy versenyre az ember »éhe~ sen« érkezik. Ha gyakrabban játszanék, valószínűleg nem lenne kedvem hozzá.” ■ Az értékpapírok piaca hasonlít a póker világára. Egy sztori, néhány jellem, tucatnyi forgatókönyvíró szappanoperák Fél évre előre eldől, ki csal meg kit, ki kinek lesz a gyereke, hogyan változnak a karakterek Kiss Ramóna a Barátok közt forgatásán. Félévente értekezleteken találják ki a legfontosabb bonyodalmakat. „Endre vállalkozása csődbe megy. Az egyetlen, aki ki tudná segíteni, régi riválisa, üzleti el­lenfele.” Egy szappanoperában a néző számára ez csupán egy vá­ratlan fordulat, s fogalma sincs arról, hogy a kibontakozó konf­liktus rengeteg ember többhetes, olykor féléves, precíz munkájá­nak eredménye a sorozatkészí­tés boszorkánykonyhájában. Az RTL Klub által vetített Bará­tok közt és a TV2-n látható Jóban, Rosszban egyaránt saját csator­nájának legnézettebb műsora. De a Magyar Televízió által ve­tített Életképeket is majd egy- millióan kísérik figyelemmel. A szappanopera műfajának si­kerét Kalamár Tamás, a Barátok közt producere abban látja, hogy hétköznapi emberi kapcsolato­kat állítanak a középpontba. „Egy sorozat megalkotása során a karaktereket és kapcsolatokat kidolgozó íróké a legnehezebb feladat - jelentette ki. - Nem vé­letlen, hogy Amerikában a hét elején megkezdett forgatókönyv­írói sztrájk valósággal megbéní­totta a televíziózást.” A magyar szappanoperák általában azonos módszerrel készülnek. A Barátok köztben a félévente tartott szezonnyitó értekezleteken találják ki az adott évad legfontosabb bonyo­dalmait. Egy fő csapásvonalat szabnak meg, de ezen túl sza­bad folyást hagynak az esemé­nyeknek. Kalamár elmondta: az "ók csak a sztori vázát adják a forga­tókönyvírók kezébe, akik aztán kidolgozzák azt, illetve megírják a párbeszédeket. Egy forgató- könyv elkészítése összesen két- három hétig tart. A kész anyagot a dramaturgok fésülik át. Az ellenőrzés nagyon fontos munkafázis, mivel egységes tör­ténetről van szó. Ezt már Tóth Péter Miklós, a hasonló mód­szerrel készülő Jóban, Rosszban producere mondta. „Figyelni kell, nehogy megváltozzon egy szereplő karaktere, mert az ösz- szezavarná a nézőket - jelentet­te ki. - De az is fontos, hogy az adott epizód szinkronban le­gyen a valósággal, azaz nem adhatunk le havas tájban forga­tott epizódokat tavasszal.” Mi a titkos recept? A szappanoperák sikerének titka a folytonosság és a ben­sőséges hangulat, amit roha­nó világunkban is képesek megőrizni - állítja Antalóczy Tímea médiaszociológus. A folytonosságot a fix kezdé­si időpont jelenti, ami való­sággal tematizálja az embe- í rek életét. A bensőséges han­gulat pedig abban rejlik, hogy több generáció közösen nézi a hétköznapi karakte­rek történetét A konfliktu­sok jól értelmezhetők, min­denkit érdekelnek: ősi motí­vumok kapnak teret, mint a szerelem, érzelmi ellen­tétek, családi perpatvar. A folytonosságon kívül fonto­sak még az egyes adásokat, illet­ve szezonokat lezáró képsorok is. Ezek végére egy váratlan for­dulatot, úgynevezett cliffhangert kell kitalálnia az írói stábnak. „A jó cliffhanger az, amikor az epizód olyan dilemmával végző­dik, amelyre a néző minden­képp tudni akarja a választ - je­lentette ki Kalamár Tamás. - Ez- garantálja ugyanis a következő rész nézettségét is.” A Barátok közt stáblistáján je­lenleg hét írót, három dramatur­got és tizenhét egymást váltó for­gatókönyvírót találunk. A Jóban, Rosszban is nagyjából hasonló felépítésű és létszámú csapattal dolgozik. Tóth Péter Miklós sze­rint a történet bonyolultsága és a munka tempója miatt van szükség ekkora gárdára. „Ha egy ember írná az összes részt, három hónap múlva belebete­gedne” - jelentette ki. Ám nem mindig volt ez így. Még emlékezhetünk a Szom­szédok 13 éves műsorfolyamá­ra, amelyet forgatókönyvíró­ként egyedül Horváth Ádám jegyzett. Az Életképek tele- novellát a mai napig író rende­ző három-négy napig dolgozik egy-egy epizód 45 oldalas for­gatókönyvén, amelyet aztán a színészek öt nappal az adás előtt kézhez kapnak. „Ha össze­adjuk a Szomszédok kitalálásá­ra fordított időt, azt kapjuk, hogy a sorozat tizenhárom év 4 négyet csak írással tö‘- jelentette ki. ■ Kun

Next

/
Thumbnails
Contents