Somogyi Hírlap, 2007. november (18. évfolyam, 255-279. szám)

2007-11-11 / Vasárnapi Somogyi Hirlap, 45. szám

2007. NOVEMBER 11, VASÁRNAP 7 INTERJÚ utazások erotikában Vámos Miklós szemérmes alkat, ezért nem nevezi néven az erotika főneveit új könyvében. Mint mondja, olvasói jól ismerik a hangját a tévéből, emiatt olvasás közben is azt hallják. így pedig azonosítják őt a főhőssel, ami a legtöbb esetben tévedés. „NEM ÉRZEM MAGAM MIKLÓSKÁNAK” Szexről írni pedig azért nehéz, mert ha mondjuk a testrészeket néven nevezem, az nem iroda­lom. Ha a főhősöd unatkozik, attól még nem írhatsz unalma­san. Persze sokféleképpen lehe­tett volna, mondjuk semleges szavakkal, mint a vagina, de ak­kor orvosi tankönyvbe kerülünk. Vagy lehetséges költői megköze­lítés: kehely, szerelemgyökér. Ezek szerintem nevetségesek. Én inkább megpróbáltam kihagyni a főneveket, ahol lehetett. Négy­száznegyvennyolc oldalon azért előfordult, hogy nem lehetett. Megkérdeztem nőket, ők hogyan nevezik a miénket, ha a barátnő­jükkel rólunk beszélnek. Azt mondták, faroknak. A sajátjukét pedig azzal a szóval, amely olyan, mint egy tüsszentés, u-val. Aki a szexről akar olvasni ebben a könyvben, csalódni fog. Az Uta­zások Erotikában (Ki a franc az a Goethe?) inkább szerelemről, házasságról, megcsalásról, válás­ról szól. Meg talán arról, hogy szerintem a férfiak miként gon­dolkodnak a nőkről.- Ön szerint valóban le lehet írni egy ember életét a pár- kapcsolatain keresztül?- Száz százalékig. Hamvas Bé­la azt írja, a házastársam hibái az én hibáim hű tükrei. Ha rá­nézel a párodra, ami idegesít benne, az vagy te. Ami tetszik benne, az vagy te. A megfelelő nemű szülő szerint választunk párt, vagy ahhoz viszonyulva. Két feleségem volt, mindkettő az anyámmal kapcsolatos: az egyik a szöges ellentéte, a másik ugyanolyan. A legérdekesebb az, hogy sok nő magára ismert a hő­sömben, Jánoskában. Először ha­ragudtak rá (mint írták), aztán lassan magukra ismernek.- Hogyan viszonyul a már kész könyvekhez? Könnyen lemond róluk?- Először jön a könyv utáni depresszió. Ez olyan, mint a sze­retkezés utáni. Nagy szeretke­zés, nagy depresszió. Ez most meglepően gyorsan elkészült, egy év alatt a szokásos két év he­lyett. Ráadásul nagyon sok sze­mélyes vonatkozása van, sok emléket megmozgatott bennem. De azt hiszem, olyan ember va­gyok, aki képes elengedni. November végéig még ezt a köny­vet szolgálom, járom az országot. Ezt levezető futásnak érzem. Vámos Miklós új könyvé­nek főhőse férfi, mégis a nők ismernek magukra benne. Azt mondja, épp ez volt a célja, megmutat­ni, szerinte hogyan látja a nő a férfit és fordítva. Mézes Gergely- Regénye, az Utazások Erotiká­ban a hatvanas évektől követi főhőse életét. Volt önben nosz­talgikus szándék más közben?- Egy pillanatig sem. Csupán az idő múlását akartam ábrázol­ni. Ehhez használtam az adott korszakok jellegzetes tárgyait, kifejezéseit, munkaeszközeit. Igyekeztem a szókészlet változá­sával is kifejezni, hogy hányban vagyunk.- Emlékezett rájuk?- Igen, de készültem is, kora­beli regényeket, cikkeket, ma­gánleveleket jegyzeteltem ki. Az idő múlását mutatja az is, hogy mivel a hősöm értelmiségi és legfontosabb eszköze az író­szerszám, az miként változik. Ez talán ugyanúgy jellemzi az adott korszakokat, mint a főhőst.- Toll, írógép, elektromos író­gép, számítógép. Ön is ezeken a stációkon ment keresztül?- Igen. Már gimnazistakorom­ban írógépeltem. Consulon. Az elektromost átugrottam, rög­tön a Commodore 64 követ­kezett. A magyar szerzők közül talán én használtam elsőként a számítógépet.- Befolyásolja munka közben az, hogy min ír?- A sportban szokták monda­ni, hogy vannak mezőnyfüggő játékosok, én nem vagyok az. Bármire bárhol tudok írni. Per­sze ha választhatok, akkor re­gényt számítógépen, az a legké­nyelmesebb. Néha írok kézzel is, rövidebb dolgokat és jegyzete­ket, nagyon jó töltőtollal jó pa­pírra, zöld tintával.- Miért pont zölddel?- Kosztolányi iránti tisztelet­ből. Ha tehetem, Moleskine jegy­zőkönyvbe.- Amibe Hemingway is írt.- Pontosan. Évekig külföldről szereztem be, ma már itthon is kapható. Minden írás elején jön egy kis szárnypróbálgatás, szöszmötölés, füzetválasztás. Persze egy idő után már visz ma­gával a könyv, mert már csak egyfelé lehet menni. A kis írá­soknál meg mintha mindig elöl­ről kezdené az ember. Ezért jók a jegyzetek. Ehhez a könyvhöz is elhasználtam egy vastag Moles- kine-t. Ennek a végére beírtam néhány írótársam véleményét is, akiknek ezúttal megmutattam a kéziratot, pedig sosem szoktam.- Erre miért volt szükség?- Nem vagyok sem németes, sem Goethe-szakember, ezért megkérdeztem hozzáértőket. Sokat segített például Márton László és Dalos György, aki évek óta Berlinben él. Hölgy íróknál az iránt tudakozódtam, hogy nincs-e a szövegben olyasmi, ami bántó a nőkre nézve.- A főhősnek folyton német vonatkozású női vannak. Miért pont Németország kapott ekkora szerepet a könyvben?- Én csak egy hónapot töltöt­tem a mai Berlinben. Kelet-Né- metországban viszont sokat vol­tam. Igaz, ezeknek az időknek furcsamód nincs írásos nyoma az írói munkásságomban. Ami azért is érdekes, mert minden utazás be szokott szivárogni az írásaimba. Amikor az Egyesült Államokban éltem, abból pél­dául egy vastag regény született. Talán nem szeretem a némete­ket. Ez rasszista mondat, tudom, de így van. A családomat kiirtot­ták a nácik, és ez valahogy tudat alatt mindig bennem van. Elis­merem, ez az előítélet helytelen, hiszen nem lehet általánosítani, de talán minden embernek van­nak igazságtalan averziói. Ma­gam is furcsának tartom, hiszen velem nagyon sok jót tett Német­ország, különösen, amióta köny­veim jelennek meg ott.- Ha önt kérdezik, mindig szóba kerül a könyv főhőse és az ön közötti kapcsolat, ha­sonlóság. Ön szerint ez miért alakult így?- Kitüntetett helyzetű író va­gyok Magyarországon, hiszen régebben az olvasók sokat lát­hattak a tévében. Sokan mesé­lik, hogy az én hangomon hall­ják minden szövegemet, és a fő­hőst is olyannak látják, amilyen én vagyok. Sokat kapálóztam már ez ellen. Azért Jánoskázom a főhőst 440 oldalon, hogy eltá- volítsam magamtól. Nem érzem magam Miklóska-típusnak.- Én is az ön hangját hallom.- Ezen nem tudunk változtatni amíg az a nemzedék él, amely emlékszik a tévéműsorokra. Le­het, hogy íróként nem kellett vol­na tévézni, de valahogyan beleke­veredtem. És nem bántam meg. Annyira jólesett csinálni a Le­hetetlent. De már nem szeretném tévézéssel tölteni az életemet, inkább az írásra összpontosítok.- Mégis me­lyik szerep­ben érzi jól magát? Amikor kérdez vagy amikor kérdezik?- Azért nem kedvelem az in­terjúkat, mert sokszor unalma­sakat kérdeznek, az életemről pedig nem szívesen beszélek. Mégsem mondok nemet, külö­nösen ha könyvem jelent meg, mert úgy érzem, szolgálnom kell azt. Valódi interjút még soha nem készítettem, amiket tőlem lehet látni, azok inkább portré­féleségek. Az Alexandra a követ­kező hetekben készül kiadni a hat általuk legjobbnak tartott be­szélgetést DVD-n. Esterházy, Nádas, Konrád, Spiró, Závada. Meg én - egyszer a vendégem megbetegedett és nem jött el, ak­kor magairtat kérdeztem, jobb híján. Ennek a sorozatnak az lesz a címe: írók egymást közt. kai filmekben látjuk: a férfi és a nő összehajol, mire elébük lib­ben egy tüllfüggöny. Azért csi­náltam így, mert hiszen tudjuk, hogyan megy ez, aki pedig nem tudja, az úgysem tőlem fogja megtudni. Nem a szex a regé­nyem témája, hanem az eroüka. A szerelem, a válás, a párkapcso­lat, a házasság, a család. A család krónikása vagyok, tulajdonkép­pen minden könyvem erről szól, apákról, anyákról, gyerekekről.- Kertész Imre miért nem?- Mert vele sajnos csak egy őszi irodalmi fesztiválon beszél­gettem, a felvétel pedig az MTV tulajdona. Még sok tartalmas be­szélgetésre emlékszem, például arra, amelyet Garaczi Lászlóval folytattam. Őt nagyon nagyra be­csülöm. De még sokakat.- Miért van az, hogy amíg az előbb említett írók köz­nyelvi természetességgel ír­nak a szexről és a járulékos dolgokról, addig ön inkább s körülírja vagy elhallgatja?- Szemérmes alkat vagyok. | Eddig soha nem írtam szexről, | vagy ha mégis, akkor úgy, mint g ahogyan a 30-as évekbeli ameri- £ Névjegy vámos tibor néven szüle­tett 1950-ben Budapesten, író, dramaturg, műsor­vezető. 1975-BEN diplomázott az ELTE jogi karán. 1992-ig az Objektív Film­stúdió dramaturgjaként dolgozott 1995-ig az Ab Ovo könyv­kiadó igazgatója, majd az International Buda Stage művészeti vezetője volt. 1988-1990 között az USA- ban élt, tanított több egye­tem fűm- és színművészeti karán. 1995 ÉS 2003 között televíziós műsor­vezetőként is dol­gozott, sikeres sorozata volt a Lehetetlen, a Rögtön és a 2 ember. MINTEGY 20 kötete jelent meg, ismertebb művet Zenga zének, A New York-Budapest metró, Anya csak egy van, Apák könyve, Márkez meg én és idén az Utazások Erotikában. Hamvas Béla azt írja, a házastársam hibái az én hibáim hű tükrei. Ha rá­nézte a párodra, ami idegesít benne, az vagy te. Ami tetszik benne, az vagy te. A megfelelő nemű szülő szerint válasz­tunk párt, vagy ahhoz viszonyulva. Két feleségem volt, mindkettő az anyámmal kapcsolatos: az egyik a szöges ellen­téte, a másik ugyanolyan. A legérde­kesebb az, hogy sok nő magára ismert a hősömben, Jánoskában.

Next

/
Thumbnails
Contents