Somogyi Hírlap, 2007. október (18. évfolyam, 229-254. szám)

2007-10-28 / Vasárnapi Somogyi Hirlap, 43. szám

16 MASZK 2007. OKTÓBER 28., VASÁRNAP WlllliiüM HIRSAV Jótékonysági árverés a Madách Színházban az ötszázadik alkalommal előadott Az Operaház Fan­tomja alkalmából a darab al­kotói dedikálták az előadás­ban használt álarcot, vala­mint az estére készült dísz­üveges bort is. A tárgyakat a színház jótékony célú ár­verésre bocsátja, a bevételt pedig a Piros Orr Bohócdok­torok Alapítvány javára ajánlja fel. Ötvenéves lenne az Egyetemi Színpad GÁLAESTTEL EMLÉKEZNEK az Egyetemi Színpadra novem­ber 4-én, amely ötven évvel ezelőtt, 1957-ben nyitotta meg kapuit. Az eseményen fellép többek közt Bálint And­rás, Bródy János, Charlie, Jor­dán Tamás, a Kaláka együt­tes, Sándor György, Sebes­tyén Márta és Sebő Ferenc is. Versmondó-és sanzon­versenyt hirdet a MASZK béres ilona, Kulka János és Körmendi Vilmos alkotja a MASZK Országos Színész­egyesület által meghirdetett Nádasdy Kálmán versmon­dó- és sanzonverseny zsűri­jét; a megméretésen 35 év alatti színészek vehetnek részt. A verseny a Kogart Házban lesz november 19- én, 15 órakor. Jelentkezési határidő: november 5. Magyar siker a lengyel színházi fesztiválon sikerrel vendégszerepeit a Spinoza Házban bemutatott A piros bicikli című előadás a poznani fesztiválon. Az előadás szerzője Balázs Ág­nes, a szerepeket Gesler Lili és Szoták Andrea játszotta. Gesler Lili és Szoták Andrea Fullajtár Andrea A karne­vál utolsó éjszakája című darabban nyújtott alakí­tásáért egyszerre három díjjal lett gazdagabb: a színikritikusok neki ítélték a legjobb női mel- lékszeplőnek járó elisme­rést, a darabot választot­ták a legjobb előadásnak, ráadásul ő vehette át a Vastaps-díjat is. Hegedűs V. Rita- Háromszorosan is elismer­ték. Hogy érzi magát a díjeső után a darabban?- Nagyon érdekes, mert ebben az évadban még nem léptem színpadra abban a szerepben, amiért a díjat kaptam. Most ugyanis Máthé Erzsit helyettesí­tem a francia hímzőasszony sze­repében. Mindkét szerepet sze­retem játszani. Nagyon jó látni, hogy a közönségnek tetszik az előadás. A mai világban jó neve­tést hallani.- Nemrég volt a premierje egy különleges darabnak, Az emberek veszedelmes kö­zelségének.- Huszonöt éves a Katona Jó­zsef Színház, és ezt előadás-soro­zatokkal ünnepeljük. Olyan da­rabokat tűzünk műsorra, ame­lyek színháztörténeti ritkasá­gok, érdekességek. Az emberek veszedelmes közelsége nagyon speciális előadás, az ötvenes évek pártkongresszusai színhá­zi szekcióinak a felszólalásaiból állt össze a darab. Nincs benne semmi fikció. Elképesztő, hogy a korszak legnagyobb sztárjai mit műveltek egy ilyen pártkong­resszuson, hogy fúrták ki egy­mást. Nagyon árnyalódik a kép az általunk ismert művészekről, például Major Tamásról vagy Gábor Miklósról.- Meglepő módon férfiszere­pet játszik, Somlay Artúrt ala­kítja.- A rendező, Zsámbéki Gábor kérése volt, hogy én játsszam el ezt a szerepet. Kevesen tudják, hogy Somlay Artúr este még el­játszotta Petur bánt, előadás után hazament, megrendítő bú­csúleveleket írt, majd öngyilkos lett. Az előadás címe is tőle szár­Fullajtár Andreának akadémista kora óta Lady Macbeth a szerepálma. Azt mondja, egyszer minden színésznő szeretné ezt eljátszani. mazik: „Az emberek veszedel­mes közelségében éltem, megle­hetősen hosszú ideig. Most ta­lán biztonságban vagyok.”- Milyen új darabban láthatja önt a közönség?- A Gárdos Péter művészeti vezetése alatt álló Pinceszínház­ban dolgozom, a Greta Garbóról szóló darabot próbálom. A darab a színésznő szerelmi életének soha nem fejtegetett részével foglalkozik, azzal, hogy leszbi­kus volt. Ez abban a korban vál- lalhatatlan volt. Én játszom Greta Garbót, Szantner Anna pe­dig a szerelmemet. December 21-én lesz a bemutató.- Van még olyan szerep, amit el szeretne játszani?- Zsámbéki Gáborral Shakes­peare Lady Macbethjét fogom próbálni, ha befejeztem a Gar­bót. Ez a csúcspont. Minden szí­nésznőnek az álma, hogy eljátsz- szon egy ilyen szerepet. A Mac­beth az egyik legjobb Shakes­peare-dráma. Statisztáltam ben­ne akadémista koromban, nem gondoltam, hogy 16 év múlva a főszerepet fogom játszani.- Miért tartja csúcspontnak ezt a szerepet?- Mert meg kell rá érni. Kü­lönben összezavarodik az ember a színpadon. Tudni kell a szak­mát. Minden benne van: hata­lomvágy, szerelem, gyűlölet, csa­lás, szenvedély.- Volt már olyan, hogy néző­ként nem bírta tovább, és ki­jött előadásról?- Amikor terhes voltam, úgy éreztem magam, mintha kívül kerültem volna a konvenciókon. Ha valami nem jött be, nem néz­tem végig. Ha láttam benne érté­ket, maradtam. Szenvedélyes va­gyok, ha elkap, utána viszem magammal napokig.- Ha megkérdezik a gyerme­két, hogy az anyukája mivel foglalkozik, mit mond? Névjegy 1973-BAN született. 1998-ban végzett a Szín- művészeti Főiskolán, 1996 óta játszik a Kato­nában. DÍJAK VASTAPS-DÍJ 1997, 2001, 2005, 2007 LEGJOBB NŐI ALAKÍTÁS (POSZT, MASZK Országos Színészegyesület színész zsűri) 2005 LEGJOBB NŐI SZÍNÉSZ - a Fővárosi Önkormányzat színházi díja (2005) JÁSZAI MARI-DÍJ 2003 SÚGÓCSIGA-DÍJ 2002 SZÍNIKRITIKUSOK DÍJA a leg­jobb női mellékszereplőnek 2001, 2007 színikritikusok díja a leg­jobb női főszereplőnek 2000 FILMKRITIKUSOK DÍJA legjobb női alakításért 1999- Gergő? Hogy az ő anyukájá­nak az a munkája, hogy este el­megyjátszani. Mindig kiemelek egy momentumot az előadásból, amit neki is el lehet mesélni. A Kazamaták című vérdrámáról például azt mondtam a Gergő­nek, hogy ebben azt játszom, hogy leugrom magasról, és a töb­biek elkapnak. Vagy például a Médeiáról, amelyben egy kétsze­res gyerekgyilkost alakítok, azt meséltem, hogy kavicsok között futkározom. Ilyenkor ő is meg­nyugszik, hiszen tudja, hogy mi az, ami miatt este elmegyek. De pótolom. Sokat olvasok neki. Van egy kedvenc mesekönyve. Már kívülről tudja. Ha akár egy szót kihagyok, már balhé van.- Ön is ilyen gyerek volt?- Mindig nagyon szerettem szerepelni. Van egy felvételem hároméves koromból. Felvették azt a versemet, amit ott találtam ki. Csak mondom, mondom, mondom hosszasan, és azzal zá­rom le, hogy Andika verse. Én játszom a leszbikus Garbót alakváltás Fullajtár Andrea előbb Somlay Artúrt, majd a színésznőt alakítja A röhögő faláda, a ledarált előadás és a sakkparti esete színházi sztorik Darvas sakkimádata miatt meg kellett ismételni a végszót, Mensáros bakija röhögőgörcsöt okozott Belebújt a ládába, vagy nem bújt bele? Héjj János, a Vígszínház ügyelője nem látta, hogy Tahi Tóth László bebújt volna. Neki kellett volna segítenie elhelyez­kednie benne. De aznap a fado­boz ellenőrzés nélkül várta a nyi­tózenét a függöny mögötti szín­padon. Az előadást Héjj elindítot­ta, megszólalt a zene. De a telefon is az ügyelőpultnál: „Janikám, ne kezdd még el, a Margit hídon va­gyok, dugóba keveredtem." Héjj János úgy ugrott fel, mint akit a kígyó mart meg. Izgalmában még a láda fedelét is felcsapta. Ott vi­gyorgott benne Tahi Tóth, kezé­ben a mobiltelefonnal. Mensáros László főpincért ját­szott: az asztal körül ülő szerep­lőknek szolgált fel. A ragyogóan szép, fiatal Piros Ildikóhoz érve fennhangon így szólt: „Paran­csoljon, uram.” A színészekből kitört a röhögés. Nem bírták ab­bahagyni. Hátraarcot csináltak a nézőknek, egyikük ki is rohant a színpadról. Az ügyelőnek le kellett engednie a függönyt. Csak Mensáros állt értetlenked­ve: fel nem foghatta, mi az oka a vidámságnak. Darvas Iván imádott sakkozni. Egy Shakespeare-darabban olyan sok idejük volt a jelenete- s ik között Lukács Sándorral, hogy 'g addig az öltözőben játszottak, g Egy alkalommal, amikor Darvas | felment a színpadra, a vesztésre § álló Lukács magára maradt a fi­Héjj János majdnem a Nemzeti Színházban született gurákkal. Héjj Jánost hívta, néz­ze meg ő is, hogy lehetne javíta­ni a helyzeten. Addig-addig ta­nakodtak, amíg a végén beállí­tott Darvas: „Sanyikám, elmond­tam a végszót, gyere a színpad­ra.” Halálos nyugalomban sétált vissza, és még egyszer végszava­zott Lukácsnak. S hogy melyik volt Héjj János pályafutásának leggyorsabb elő­adása? Egy másfél órás darab a Madách Színházban, amelyet a szereplők ötvenöt perc alatt da­ráltak le, mert látni akarták az esti tévéműsort. Öt perccel az előadás után kezdődött a foci- vébé közvetítése Németország­ból, amiről nem akartak lema­radni. ■ Rados Virág Névjegy HÉJJ JÁNOS ÜGYELŐ SZÜLETETT: Budapest, 1942. július 4. családja: apja a Nemzeti Színház titkára, anyja a ruha­tárosa volt. munkahelyei: Kamara Varieté, Madách Színház, 1976-tól a Vígszínház „Igazi színházi gyerek vagyok. Amikor édesanyám állapotos volt, az utolsó pillantig dolgozott. A színházban törtek rá a szülési fájdalmak. A Nemzetiből szállították be a szülészetre" - mondja. Tudja, néha a precíz háttér­munkán múlik a siker.

Next

/
Thumbnails
Contents