Somogyi Hírlap, 2007. október (18. évfolyam, 229-254. szám)

2007-10-28 / Vasárnapi Somogyi Hirlap, 43. szám

A^^RNAP REGGEL SZÍNHÁZI MELLÉKLETE ^ ______________

bo

hóctréfa Tasnádi István a vásári komédia eszközeit használja a sokkoló témák kifejtésére

Mindenki bevihető az erdőbe

Tasnádi István drámaíró kapta az idén a színikritikusok díját az Örkény Színházban tavaly bemutatott Finito című darabjáért. Az egyik legtöbbet játszott szerző szerint a drámaíráshoz éppúgy végig kell szenvedni a tanulóéveket, mintha szobafestőnek készülne az ember.

Bóta Gábor- Nagyon kötődik a Krétakör Színházhoz. A társulat tagjaira írja a próbák alatt formálódó darabjait, vagy otthon ücsörög, és alkotói magányban eszeli ki a műveket?- Úgy tanultam meg írni, hogy társulatoknak dolgoztam, de kedvelem az alkotói magányt is. Gyerekkorom óta költő akartam lenni, az egész színházi vircsaftot lenéztem. A bátyám, Csaba által vezetett gimnáziumi színkörbe csupa lány járt. Lehívott engem, hogy legyen legalább egy fiú. Gyönyörű lányokról volt szó, úgyhogy mentem, vittem néhány barátomat is. Felvettük videóra az előadásokat, így láttam, hogy színésznek csapnivaló vagyok. Nem hord el a személyiségem egy méteren túlra.- Azért élményt jelentett a színház?- Igen. Amikor a bátyámat fölvették az egyetemre, én vittem tovább a színjátszó kört. írni kezdtem neki verses darabokat. Például egy Szophoklész- parafrázist arról, hogy szerintem miként történt meg valójában az Antigoné. Később megnyertem az Egyetemi Színpad drámapályázatát, egy abszurd agymenéssel, Fél nap Ferdi- nánddal volt a címe. Be is mutatták, profi színészekkel. Szép nagy bukás volt, mert rossz volt a darab. Nagyképű, szétzuhant, posztmodern, tűzijáték jellegű szöveg volt.- A Finito is sziporkák tűzijátékszerű halmaza.- Igen, nyelvi szempontból megpróbálok szélsőséges

és játékos lenni, miközben több száz éves komédiákban használt dramaturgiát működtetek. Éppen az egyetemi színpadi előadás volt számomra az első pofon: megtanultam, hogy nem elég, ha az ember elszáll. Mielőtt meg akarjuk szegni a szabályokat, meg kell ismerni őket.- A komikus színészek gyakran az életben nem viccesek. Ön sem szokott a társaság középpontja lenni. A darabjaiban mégis meghatározó a humor. Ez honnan ered?- Nem én vagyok mulatságos, hanem az emberi játszmák, amelyeket megfigyelek és leírok. Általában a peremvidéken, egy olyan megfigyelői helyzetben szeretek lenni, amelyből ráláthatok a különböző karakterekre és szituációkra.- A darabjai látszólag köny- nyedek, szokták is felszínességgel vádolni, miközben van más rétegük is.- Attól függ, melyikről van szó. A Malacbefőtt például abszurdba hajló bohózat, ami nem lehet nagyon mély, mert akkor összeomlik. Más típusú a Hazámhazám vagy a Finito.- A Hazámhazám a szituációhoz, az országhoz kötődő kabaré, mégis megértették külföldön is. Eleve Párizsban volt a bemutatója.

Tasnádi István forgatókönyvírást tanul.

Azt mondja, új utakra vágyik.- A formáját tekintve allegorikus bohóctréfák sorozata. Az első képben jött a medve, a Miki Mouse, megerőszakolták a Lovat, aztán szétfűrészelték. Trianont ezzel a pofátlanul primitív jelképiséggel játszottuk el. Formai szempontból a vásári komédia eszközeit használjuk, miközben a témáink gyakran sokkolók, borzalmasak.- A Krétakörnek valószínűleg jót tett volna, ha ezt a populá- risabb vonulatot is folytatja, nagy létszámú közönségnek is játszik. Miért maradt ez * abba? Miért vonult vissza jobbára értelmiségi közegekbe?- Sok múlt azon, hogy ScWl- ling Árpád, a társulat vezetője, milyen utakat akart kipróbálni. A Hazámhazám és a Feketeország kísérlet volt: képes-e erős hatást elérni sok ember előtt,

úgy, hogy a közéletről beszélünk. Ebből a végére elege lett. Én jobban szerettem a Hazám- hazámot, mint ő. De az együttesen belül sem kezelte ezt a produkciót mindenki valódi értéknek. Néhányan vagyunk, akik szeretjük a plebejusabb színjátszást Ezért csináltunk a Krétakör peremén olyan előadást, mint a Nézőművészeti főiskola. Most fogjuk bemutatni a Magyar a Holdon című produkciót, ezek egyértelműen nem illenek bele abba a vonulatba, amelyet a Krétakör mostanában játszik.- A Nexxtet sokan felszínesnek tartották. Azt mondták, hogy ugyanazokkal az eszközökkel dolgozik, mint amelyeket kritizál.- Ez is kísérlet volt, ami visz- szafelé sült el! Azzal játszottunk, hogyan lehet nagy hírverést kelteni az előadás körül. Egy kitalált show-műsort konferáltunk fel a sajtótájékoztatón, amiben egy gyilkost követnek nyomon élőben a kamerák. Megpróbálniuk úgy felvezetni, mintha ez külföldön már sokfelé létezne,

Mielőtt szegni meg kell ismerni őket

Névjegy

1970-BEN született Budapesten. Költő, drámaíró.

1992-től publikál rendszeresen különböző folyóiratokban.

1996- től a Bárka Színház, majd a Krétakör Színház dramaturgja.

1997- ben Szép Ernődíjjal és a magyar drá ma napja alkalmából kiírt drámaíróverseny szakmai és közönségdíjával jutalmazták.

1998- ban Örkény István-ösztöndíjat kapott. fontosabb művei: Egon válogatott búcsúlevelei, Kokainfutár, Bábelna, Titanic vízirevü, Közellenség, Nexxt, Világjobbítók, Hazámhazám, Nézőművészeti főiskola, Finito.

és amellyel Schilling kizárólagos szerződést kötött volna. Vinnai András barátunkat pedig beültettük az újságírók közé, és onnan kérdezte a darab főszereplőjét, Udvaros Dorottyát, igaz-e, hogy elválik Széles Lacitól meg ilyenek, mire két biztonsági ember, akik játszottak a Nexxtben, kirángatták őt az újságírók közül, és megcsapkodták. Odáig fajult a dolog, hogy egy kereskedelmi rádióval közösen hecckampányt folytattunk, hogy egy város keresse a gyilkost. Bodó Viktor plüssmalaccal és láncfűrésszel sétált a Liszt Ferenc téren. Voltak is valóságos, kétségbeesett női betelefonálok. Még ekkor sem mondtuk azt, hogy ez vicc. Olyannal játszottunk, amihez nem értettünk. Meg akartuk mutatni, hogy manipulációval szinte bárki bevihető az erdőbe, és végül már annak tapsol, hogy a sorozatgyilkos megnyerte a zsákfutóversenyt. Minden, amit látunk, ezen a manipuláción alapszik.- A Finito is erről szól.- A szándékaim szerint nem, de az előadásban ez az értelmezés lett a legerősebb. A médiát csak egy színfoltnak szántam ahhoz, hogy az öngyilkosságról beszéljek. Arról, hogyan kezdenek azon gondolkodni az emberek, miként tudnák ezt a tragédiát kihasználni.- Ember embernek farkasa?- Legalábbis próbál úgy tenni. Arra vagyunk kondicionálva, hogy gyengeségnek érezzük a szolidaritást, a részvétet- Egressy Zoltán, Spiró György, Hamvai Kornél és az ön műveit is gyakran játsz- szák, míg mások panaszkodni szoktak, hogy sanyarú nálunk a drámaírók sorsa. Miért alakult ez így?- Nem szégyelljük kimondani, hogy ez egy szakma, meg kell tanulni, mint a szobafestést.- Vagyis, ha kéthetes határidőre darabot kérnek öntől, leszállítja?- A műfaját is megmondhatja. Abból nem élnék meg, hogy megírom az évi egy darabomat. Nemrég például a Budapesti Kamaraszínházból odaadtak egy Berlin blues című regényt, és nyolcszereplős darabot kértek belőle. Megoldottam. A zenés színházat is kedvelem, szeretek librettót írni.- Ez teljesen kitölti az életét?- Igen, de most tanulok forgatókönyvet írni. Ez eddig kimaradt. A drámaírás területén is szeretnék olyan utakat találni, amelyeken még nem jártam.

Mucsi Zoltánnak adták a Jászai-gyűrűt

mucsi Zoltán vehette át a tatabányai Jászai Mari Színház elismerését, a Jászai- gyűrűt. A díjat minden évad elején annak a színésznek adják, aki a közönség megítélése szerint a legemlékezetesebb alakítást nyújtotta az előző évadban. Az elismerést eddig többek közt Tóth Ildikó, Margitai Ági és Honti György kapta meg.

Az egri színház vezetője kapta a Bezerédj-díjat

csizmadia tibor, az egri Gárdonyi Géza Színház igazgató-főrendezője kapta az idén a Bezerédj-díjat. Az indoklás szerint az elismerést - amelyet kedden adtak át - az elmúlt évek színházi tevékenységéért, az alkotó közösség kialakításáért, a színházban folyó műhelymunka elismeréséért ítélte oda az alapítvány kuratóriuma.

Csizmadia Tibort díjazták

Tizenhárom koreográfus Muszorgszkij zenéjére

a Budapest balett november 6-án mutatja be Muszorgszkij Egy kiállítás képei című zeneművére készített előadását a Nemzeti Táncszínházban. A darabnak 13 koreográfusa van, minden egyes „képet” más művész álmodott színpadra.

Román vendégjáték a Katonában

A MIHAIL BULGAKOV Kutya- szív című kisregényéből készülő előadást adja elő a Román Nemzeti Színház november 3-án és 4-én a budapesti Katona József Színházban. A darabot az orosz Jurij Kordonszkij rendezte, aki visszatérő vendég a teátrumban: korábban a Ványa bácsit és Háztűzné- zőt állította színpadra.

Chaplin-darabot mutat be a Győri Balett

Chaplint idézi meg a Győri Balett a Keep Smiling (Mosolyogj!) című produkciójában. A táncjáték két világhírű táncművész, Ben van Cauwenbergh és Dmitrij Simkin koreográfiája; a bemutatót tegnap este tartották a vizek városában.