Somogyi Hírlap, 2007. október (18. évfolyam, 229-254. szám)

2007-10-28 / Vasárnapi Somogyi Hirlap, 43. szám

4 2007. OKTÓBER 28.. VASÁRNAP A HÉT TEMAJA sejtkutatás Egyelőre az őssejtkutatás sem mindenütt elfogadott, ám egy magyar intézmény már gyógyításra szakosodna a köldökzsinórvér segítségével. Az első embrionális őssejtklinika szer­vezői már harmadszor próbálják megszerezni a vitatott eljáráshoz szükséges engedélyeket. ŐSSEJTTERÁPIA: A JÖVŐ ORVOSJÁSA? Nyitásra vár az első euró­pai embrionális őssejtkli­nika. Az eljárás ellen in­kább etikai kifogások me­rülnek fel, bár nem min­den esetben sikeres. Fábos Erika - Farkas Károly - Tibay Gábor * * Európában az első embrionális őssejtklinika nyílhat Kaposvá­rott, amennyiben az Egészség- ügyi Tudományos Tanács jóvá­hagyja a Seffer-Renner Magán- klinika kérelmét. Jelenleg az összes őssejttel kapcsolatos te­rápiás eljárás csak a tanács ku­tatásetikai bizottságának enge­délyével lehetséges. Magyaror­szágon eddig a Debreceni Tudo­mányegyetemnek és a Semmel­weis Egyetemnek van jogosítvá­nya az őssejtterápiás kutatások­ra. A kaposvári intézmény lehet a harmadik a sorban. ■ Szigorúan szabályozzák a köldökzsinórvér levé­telét, és a belőle nyert őssejt felhasználását is, holott maga a levétel nem bonyolult eljárás. Mandl József akadémikus, az Egészségügyi Tudományos Ta­nács titkára lapunknak elmond­ta: ha a Seffer-Renner Magánkli­nika legújabb beadványa megfe­lel a nagyon szigorú szakmai és etikai előírások alapján végzett ellenőrzésnek, úgy a klinika megkaphatja azokat a kutatás- etikai engedélyeket, amelyek nélkül nem működhet. Az az en­gedélykérelem, amely most az etikai bizottság előtt van, már a klinika harmadik beadványa. Az eljárás folyamatban van, és minden eddiginél bonyolultabb, mivel nem egy egyszerű labor­ról, hanem egy olyan kutatási helyről van szó, ahol nemcsak * kísérletek történnének, hanem embereket is kezelnének az ős­sejttel. A részletekről senki sem akar nyilatkozni. Seffer István, a klinika vezető­je megkeresésünkre úgy reagált: november 9-én sajtótájékoztatót tartanak, ahol mindent elmon­danak a klinikáról, amely a leg­magasabb nemzetközi szabvá­nyoknak is megfelel majd és a legmodernebb lesz Európában. Úgy tudjuk, az őssejtkutatás­hoz szükséges előkészületek több éve folynak Kaposvárott annak érdekében, hogy négy szakterületen - köztük dagana­tos, diabéteszes és májbetegek­nél - abortumokból nyert őssejtterápiás beavatkozásokat végezhessenek olyan betegek­nél, akiknél más terápiás eljárá­sok már bizonyítottan hatásta­lanok. Magyarországon a szöveti ős­sejtek kutatása széles körben fo­lyik. A hazai szakemberek a gya­korlati, orvosi alkalmazásig is el­jutottak: a csontvelői őssejtátül­tetés csaknem rutin orvosi fel­adat, míg kísérleti fázisban elin­dultak a szívinfarktus utáni és az érhelyreállító őssejtterápiás beavatkozások is. Az őssejtek tárolása idehaza csaknem öt éve érhető el: a ma­Beláthatatlanok a lehetőségek az őssejtek felhasználásának területén Jelenleg az őssejteket már a gyógyítás legtöbb területén sikeresen alkalmazzák, de a kutatások szerint a lehetőségeik beláthatatlanok hiszen elméletileg bármilyen szövet képzésére képesek lehetnek. Kémiai úton már most befolyásolni lehet az őssejteket, hogy bizonyos szövetekké alakuljanak, így lehetővé válhat különböző szervek növesztése is. Daganatos betegségek A daganatoknál alkalmazott sugár- és kemoterápia káros mellékhatásait csökkenthetik vagy meg is szüntethetik az őssejtekkel történő kezeléssel. Csontvelőbetegségek Őssejtekkel mára nyolcvanas évektől sikeresen gyógyítható vagy visszanöveszthe­tő a beteg, illetve sérült csontvelő. Meddőség Várhatóan gyógyíthatóvá válik a jövőben a férfiak meddősége, méghozzá a herébe ültetett őssejtek segítségével. Genetikai rendellenességek A sérült gének okozta betegségek, elvál­tozások kezelhetőek lesznek az őssejtek­ben tárolt örökítőanyag segítségével. Baleseti és egyéb sérülések Gyógyítható az infarktusban sérült szívizom, regenerálható lesz a balesetben megsérült gerinc, ami milliók gyógyulását jelentheti világszerte. Szövetnövesztés Az őssejtekből növeszthető szervektől remélik az orvosok a legnagyobb áttörést a gyógyászatban: a betegnek nem kell donorra várni egy károsodott szerv transzplantációjánál. gyarországi nyitást korábban vi­harok - többek között engedé­lyezési és elismerési problémák- is kísérték. Jelenleg szigorúan szabályozzák mind a levételi, mind az esetleges későbbi fel­használási feltételeket. Holott az őssejt - azaz a köldökzsinórvér- levétele sebészorvosi szinten nem igényel különösebb szaktu­dást, azt valamennyi szülész ké­pes elvégezni: az őssejtek tárolá­sára szakosodott cégek általában előre eljuttatják a velük szerző­désben állóknak az ehhez szük­séges készletet. Az őssejteket az­tán a levett köldökzsinórvérből nyerik ki, amelyeket a magyar gyakorlatban egyelőre külföl­dön, a biztonság kedvéért jellem­zően legalább két különböző la­boratóriumban tárolják. Az ős- sejtlevételt megelőzően a szülő vizsgálatokon esik át, az ered­FORRÁS: EUROPRESS-GYÖJTÉS EUROPRESS-GRAFIKA ményeket és a gyermek adatait adatbankban őrzik, innen férhe- tők hozzá a kinyert őssejtek mel­lett az esetleges későbbi kezelé­sekhez szükséges információk valamennyi szakosodott gyógyí­tó számára. A kinyert sejteket folyékony nitrogénben, mínusz 196 fokon tárolják, elvileg Európán belül bárhol felhasználhatók. Nem árt azonban tudni, hogy az eljárás nem hiba nélküli: az esetek elég magas számában, 8-10 száza­lékban, előfordulhat, hogy a mintavétel sikertelen. Ennek okát a szakemberek elsősorban a születési körülményekkel - így a köldökzsinór vagy a méhle­pény minőségével - magyaráz­zák: ebben az esetben vagy a ki­nyerhető sejtszám, vagy a köl­dökzsinórvér mennyisége kevés az adott mintában. A katolikus egyház határozottan tiltja, de az országok törvénykezései sem mindenütt támogatják EGY átlagos ember teste hoz­závetőlegesen 60 milliárd sejt­ből áll, többől, mint ahány csil­lag a galaxisunkban található. Legtöbb élő sejtünk előre meg­határozott feladatni „szakoso­dott”, például a vörösvérsejtek szállítják testünkben az oxi­gént, a bőrsejtek fedik testünk külső felületét. Az őssejtek ez­zel szemben úgynevezett anya­sejtek, mert belőlük fejlődik ki az emberi test minden más sejtje. Képesek különböző funkciójú sejtekké átalakulni, és beépülve új, egészséges nö­vekedésre stimulálni a szövete­ket alkotó sejteket. AZ őssejtek minden szöve­tünkben jelen vannak, és fele­lősek azért, hogy a szervezet kismértékű károsodásait hely­reállítsák. Elegendő számban állnak rendelkezésre ahhoz, hogy egy vágott seb begyógyul­jon, ám túl kevés van belőlük egy igazán komoly károsodás, például egy csonkolt végtag, vagy az infarktus miatt káro­sodott szívizmok helyreállítá­sához. Ehhez több megfelelően előkészített őssejtet kell ültetni a károsodott területre. Egy kaposvári magánklinika az első európai őssejtklinika lehet Magyarországon jelenleg há­rom forrásból nyerhetők kü­lönbözőfajtájú őssejtek: a csontvelőből, ám ez az eljárás műtéti beavatkozást igényel, a keringő (perifériás) vérből, il­letve a születés pillanatában a csecsemő köldökzsinórjából vett vérből. Ez utóbbi eljárás a legelfogadottabb, mivel a leg­kevesebb költséggel jár, és gya­korlatilag kockázatmentes mind a babára, mind az édes­anyára nézve, ráadásul az így kinyert köldökzsinórvér tartal­mazza a legtöbb őssejtet. Ős­sejteket nyerhetnek néhány na­pos embriókból is, de ezt az el­járást az Európai Unió nagy részén - mint etikailag elfo- gadhatatlant - a jogi szabá­lyozás lehetetlenné teszi. az 1997-ES egészségügyi tör­vény szerint kutatási célból embrionális őssejtet Magyar- országon nem szabad létre­hozni. Vagyis kutatni csak külföldről behozott őssejtek­kel lehet ugyan, de nem til­tott. Hazánk ezzel liberális szemléletet képvisel. Az uniós államok közül ugyanis Auszt­riában, Máltán, Lengyelor­szágban vagy Litvániában minden őssejttel kapcsolatos kutatás tiltott. Három tagál­lamban teljesen szabad az út. Belgiumban, Nagy-Britanniá- ban és Svédországban még a terápiás célú klónozás is meg­engedett. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN George W. Bush elnök megvé­tózta azt a törvényjavaslatot, amely megszüntette volna az őssejtkutatásra vonatkozó korlátozásokat. A Vatikán ál­láspontja is elutasító. Ez ab­ból ered, hogy az őssejtku­tatás egyik „alapanyagát” a mesterséges megtermékenyí­tés során visszamaradó lét­szám feletti embriók adják. A katolikus felfogás szerint ezek emberi lények. A szívbillentyű pótlásától az újranövö fogakig az agyba kerülve az őssejtek fo­lyamatosan osztódnak és diffe­renciálódnak, miközben regene­rálják a károsodott idegszövetet, így olyan betegségek gyógyítása válik valószínűvé, mint az Alzheimer-kór, a korai agyvérzés vagy az embólia. Biztató ered­mények utalnak a gerincvelősé rülés őssejtekkel történő kezeié sére is. kémiai úton már befolyásolni le hét az őssejteket, hogy bizonyos szövetekké alakuljanak, így le hetővé válhat különböző szervek növesztése. Sikerült előállítani szívbillentyűt, és néhány év vagy évtized múlva az elvesztett fo­gaktól kezdve a bonyolultabb belső szervekig testünk minden alkatrésze cserélhetővé válhat az igazi áttörést az jelenti, ha megtanítjuk kémiai úton ösztö nözni az őssejteket, hogy maguk osztódjanak, állítsák helyre és fiatalítsák meg a sérült, elörege­dettszöveteket. Költséges terápia a szolgáltatás teljes díja 342-360 ezer forint. Ez tartal­mazza az őssejtminta 20 éves tárolásának díját is. ebből belépési díj: 52000 fo­rint, amellyel biztosítják a köl­dökzsinórvér gyűjtéséhez szük­séges mintavételi készletet. LABORATÓRIUMI FELDOLGOZÁS ÉS tárolás DÍJA: 195 000forint a minta laboratóriumi feldolgo­zásának díja és 95 000 forint a minta 20 éves tárolására. IKERTERHESSÉG ESETÉN a máso­dik minta feleannyiba kerül FORRÁS: SEJTBANK KFT.

Next

/
Thumbnails
Contents