Somogyi Hírlap, 2007. október (18. évfolyam, 229-254. szám)

2007-10-27 / 251. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2007. OKTÓBER 27., SZOMBAT 2 MEGYEI KÖRKÉP mmmmm Felajánlaná egyik szervét? Tóth Adrienn igali tanuló: - - Gondolkodás nélkül fel­ajánlanám bármelyik szer­vemet. Teljesen mindegy számomra, hogy kin kelle­ne segíteni, családtagon, rokonon, ismerősön vagy egy idegenen, amit csak tudnék, megtenném. Ha fordított esetben rajtam se­gítenének, biztosan szeret­ném tudni utólag, hogy ki­től kaptam a szervet. Én vi­szont szívesebben marad­nék anonim. prépost Nóra kaposszer- dahelyi fodrász: - A család­tagjaimnak biztosan. Ab­ban már nem vagyok biz­tos, hogy idegen embernek is adnám valamelyik szer­vemet. Példaértékű, hogy képesek összefogni az em­berek a bajban. Egy isme­rősömtől hallottam, hogy egy kisfiúnak csontvelőre volt szüksége, és rengete­gen jelentkeztek az inter­neten keresztül. Végül si­került is találni donort. $ somogyvári Krisztián ka­posvári raktáros: - Bárkinek bármikor, ismerősnek, isme­retlennek felajánlanám, ha az élete múlna ezen. A neve­met azonban nem adnám hozzá. Szerintem ez így van jól. Fordított helyzetben sem szeretném tudni. A felesé­gem látta a tévében a babó- csai kisfiú esetét, olyankor még nehezebb lehet egy csa­ládnak, amikor egy kis gyer­mek ilyen súlyos beteg. Négylábú folyószabályzók telepítés A bajor hódnak ötcsillagos szálloda lehet a Dráva Két tucat eurázsiai hód költözött tegnap a Dráva somogyi holtágaiba. Nagy László Utoljára a XIX. században látták itt Európa legnagyobb testű rág­csálóját. Az állatok Bajorország­ból érkeztek, telepítésüket a leg­nagyobb természetvédelmi vi­lágszervezet kezdeményezte.- Az állat egykor jellemző la­kója volt ennek a vidéknek, azonban az élőhelyek megválto­zása és a vadászat tökéletesen kipusztította innét is, mint egész Magyarországról - mond­ta Márkus Ferenc, a WWF ma­gyarországi igazgatója. - Tíz éve indítottuk el egy barkács- áruház-lánccal a hódprogra- mot, s ma már félezer állat él az ország területén. Gemenc, a Hanság és a Tisza vidékére tele­pítettünk hódokat eddig, s vala­mennyi telepítésünk sikeres volt. Az állomány szaporodás­nak indult, s a határ közeli fo­lyóink mentén - elsősorban a Dunán - a hódok vándorlása is megkezdődött. Somogyba idén értünk el. A hód nem eszik ha­lat, nem bántja az embert - ezt főleg a helybeliek megnyugta­tására szeretném hangsúlyozni -, viszont növeli környezetünk stabilitását. Jelzőfaj; ha az élő­hely képes eltartani egy ilyen nagy testű, nagy térigényű álla­tot, akkor ott ökológiai szem­pontból minden rendben. A természetvédők bíznak benne, hogy a bajor hódok szá­mára ötcsillagos szálloda lesz a Dráva vidék. Tudatosan olyan mellékvi­Három óriás rágcsálót engedtek szabadon tegnap Vízváron zekre esett a választás, amelyek távol vannak mindenfajta mű­veléstől. Zömmel állami kezelé­sű, nem hasznosított területek­re költöztek az állatok, hogy semmilyen kárt ne okozzanak a Dráva mentén élőknek. Nem lesznek nagy gátak, és ezen a szakaszon töltések sincsenek, amelyeket megfúrhatnának. Tegnap több helyszínen hó­dokat telepítettek a természet- védők a Dráva mellékágaiba. Vízvár közelében három óriás rágcsálót engedtek szabadon. A szakemberek elmondták: ke­vésbé hajlamosak a gátépítésre, mint kanadai rokonaik, tevé­kenységük azonban így is ha­tással van a környezetükre. Építményeik fontos szerepet játszanak a folyómeder formá­lásában. A hódgátak stabilizál­ják a kisebb vízfolyások vízjárá­sát, mérsékelik az árhullámok lökésszerűségét, száraz idő­szakban nagyobb mennyiségű vizet tartanak vissza. Emellett idegenforgalmi haszna is lehet a hódtelepítés- nek. S ha életben maradnak az állatok, az azt is bizonyítja, hogy a vidék természeti álla­pota megfelelő. A hódok új lakhelyét - a Duna-Dráva Nemzeti Par­kot - Závoczky Szabolcs igazgató mutatta be, majd Reiter László, az OBI képviselője beszélt arról: eddig több tízmil­lió forinttal támogatták a prog­ramot. Nemrég Skóciában is hódtelepítések kezdődtek. Az első vízvári hódnak a kanadai nagykövet nevet is adott, az is­mert áruházláncról keresztelve el a jámbor jószágot. Ságvári harc a szemetelők ellen limlom Kétmillió forintba kerül a takarítás az önkormányzatnak Harcot indított a külterületi utak mellett szemetelők ellen a ságvári önkormányzat. Kecskés Gábor polgármester elmondta: több lakost is megbírságoltak.- A településnek huszonkét kilométeres külterületi fóldes- útja van, ami mellé rendszere­sen lerakják a szemetet - há­borgott a polgármester. - Káro­sítják a természetet: reklám- szatyrokat, nejlontasakokat, műanyag flakonokat, sörös­dobozokat, faanyagot, régi bú­torokat, rossz hűtőszekrényt is találtunk már. A borzasztó az, hogy évente lomtalanítási akci­ót is szervezünk a faluban, ami­kor a feleslegessé vált holmi­kat, egyéb szemetet kirakhat­nák. Ez a limlom-akció több mint kétmillió forintjába kerül az önkormányzatnak. A képviselő-testület döntése alapján csapatot állítottak föl, hogy rendszeresen járják a kül­területi utakat. A polgárőrség tagjai, a mezőőr és a közterü­let-felügyelők együtt járőröz- nek. Megvizsgálják a kirakott szemetet, fényképet készítenek, de kamerával ellátott területe is van az önkormányzatnak. Ságváron az idén tizenöt sze­mély összesen 350 ezer forint bírságot fizetett ki. A legna­gyobb bírság ötvenezer forint volt, de a helyi rendelet szerint lehetne százezer forint is. ■ Krutek lózsef Barcs a barcsi szociális központba is ellátogatott Lamperth Mónika szociális és munkaügyi miniszter pénteken. Nemrég zárult le Dél-Somogyban egy három­éves szociális felzárkóztató program, ennek eredmé­nyeiről tájékoztatták a mi­nisztert. Nagyatádon a Rinyamenti Szociális Szol­gáltató Központ példaérté­kű tevékenységével ismer­kedett Lamperth Mónika, Drávatamásiban pedig a fa­lugondnoki szolgálat napi problémáiról beszélgetett a szakemberekkel, (me) Kadarkút huszadik évfordu­lóját ünnepli az Evangéliu­mi Pünkösdi Közösség Sze­retetotthona. A közösség 1987-ben nyitotta meg a Somssich-kastélyban szere­tetotthonát, amely előbb az időseknek, majd más rá­szorulóknak is támogatást nyújtott. Az intézmény 57 f jhelyen 27 dolgozóval látja el feladatát, (me) Kaposvár a dél-dunántúli régió városi jegyzői talál­koztak pénteken a városhá­zán. Az értekezlet célja az volt, hogy a régió települé­sein egységes joggyakorla­tot alakítsanak ki. A meg­beszélésen szó esett a szo­ciális ellátások megszerve­zéséről, a mozgóboltok mű­ködéséről, a hulladékgaz­dálkodásról és közoktatási törvények rendeletéiből adódó változásokról is. (me) Kaposvár-Mostar szita károly pénteken egynapos látoga­tásra Bosznia-Hercegoviná­ba, Mostarba utazott Ljubo Beslic polgármester meg­hívására. A Mostarral való kapcsolatfelvétel lehetősé­ge korábban egy kaposvá­ri rendezvényen vetődött föl először. Az első hivata­los tárgyalásra azonban a mostani látogatás alkal­mával került sor. Ezen szó volt többek között a váro­sok közötti együttműkö­désről. (mk) Somogyudvarhely kétszer többen mentek el vért ad­ni, mint amennyire számí­tott a vöröskereszt csurgói irodája. Ötvenkilencen ad­tak ugyanis vért a terve­zett 30 helyett, s közülük négyen most először, (va) Több százezer forintot ér a korlát és az öv hiánya Kukoricán úszott el a gazdálkodó vagyona csalás Kétszáz forinttal többet ígértek mázsánként, de semmit sem fizettek Több százezer forint bírságra szá­míthat szabálytalan munkavég­zés miatt az a munkáltató, ame­lyik jelenleg Tabon, a Kossuth ut­cai társasházi épít­kezésen dolgozik. Itt tartott ugyanis el­lenőrzést a minap az Országos Munka- védelmi és Munkaügyi Főfelügye­lőség Dél-dunántúli Munkavédel­mi Felügyelősége. Busa József, az ellenőrzést végző munkaka- védelmi felügyelő elmondta: az építési területen az ellenőrzés során szabálytalanságokat ta­pasztalt, ami közvetlen baleset- veszélyt jelentett...- A Kalmár Kft. beruházásá­ban a munkaterületen alvállal­kozók bevonásával társasházi la­kás épül - mondta Busa lózsef. - Balesetveszélyt jelentett, hogy egy munkás nyolc és fél méter magasságban a te­tőn leesés elleni vé­delmet szolgáló kötelező felszere­lés nélkül dolgo­zott. Vagyis nem használta a biz­tonsági övét, amelyet a munkál­tató a számára biztosított. Más­részt a fódém-szinten is két dol­gozó úgy végzett munkát, hogy nem volt sem védőkorlát, sem biztonsági öv zuhanásgátlóval. Kalmár Tibor, a kivitelező cég tulajdonosa azt mondta: az ő emberei még nem vonultak fel az építkezésre. ■ Krutek I. A végrehajtónak előre kell fizet­ni, nekem pedig nincs pénzem - mondta Czekmeiszter Csaba. - Most éppen azért küzdők, hogy tudjak enni adni a gyerekeimnek, nem tudok tehát hatvan­ezer forintot előre kifizetni a végrehaj­tónak, pláne hogy pontosan tu­dom: nincs semmi a cég vezető­inek a nevén, amit le lehetne fog­lalni. Nekem persze be kellene fizetnem az APEH-nak annak a pénznek az áfáját, amit a mai na­pig nem kaptam meg. Egy bábol­nai cég felé pedig hatmilliós tar­tozásom van még a tavalyi vető­magért, műtrágyáért. Összesen kilencmillióval tartozom. Most ott tartunk, hogy a karácsonyt nagy valószínűséggel már nem tölthetjük a három gyerekem­mel és a feleségemmel a házunk­ban. A bank felbon­totta velem a mező- gazdasági gépre vo­natkozó hitelszer­ződésemet, mert nem tudtam fizetni. Vélhetően elárverezik a házunkat. Czekmeiszter Csaba azért en­nek a cégnek adta el a kukoricá­ját, mert 200 forinttal többet ígértek érte mázsánként. - Úgy gondoltam, a többletből meglesz a tervezett építkezésünkhöz a tégla ára. Egy éve húzódik az ügy, s mostanra úgy látom: ma Magyarországon a törvényekkel a zsiványokat védik. Ha ez nem csalás, akkor nem tudom, mi az? A megyében csak én tudok még legalább öt mezőgazdasági vál­lalkozóról, akiknek összesen legalább hatvanmillióval tarto­zik a cég. Egyikük rendőrségi feljelentést is tett ellenük, ám ed­dig érdemi előrelépés nem tör­tént az ügyben. Magánnyomozót is fogadtam, de ő is megmondta: nem sok esélyt lát arra, hogy hozzájuthatok a pénzemhez. Rá­adásul a társadalomra veszélyes bűnöző lettem. A gázolaj utáni jövedékiadó-visszaigénylésnél bejelöltük, hogy nincs köztarto­zásom. Az ügyészség megírta: ez magánokirat-hamisítás... ■ Márkus Kata Nem találtuk a céget a táp-takarmány bt. tavaly decemberben és idén janu­árban is küldött levelet Czekmeiszter Csabának. Ezekben arról biztosítják a gazdálkodót, hogy nem fe­ledkeztek meg tartozásuk­ról. Igyekeztünk utolérni a cég vezetőit, de sem Szom­bathelyen, sem a későbbi telephelyükön, Sopronban nincs ilyen néven előfizető­jük. Sajtoskálon és Söptén van ilyen cég nevén telefon, ám nem sikerült senkit el­érnünk. ■ A felügyelő felfüggesztette a munkát. ■ Mihez kezdjen három gyer­mekkel, kérdi

Next

/
Thumbnails
Contents