Somogyi Hírlap, 2007. október (18. évfolyam, 229-254. szám)

2007-10-21 / Vasárnapi Somogyi Hirlap, 42. szám

6 2007. OKTÓBER 21, VASARNAP Aki nyilasokról beszél, elferdíti a tényeket 1956 A történészek szerint voltak incidensek, de a forradalom fősodra mindvégig tiszta maradt Börtönből szabaduló nyi­laskeresztesek, zsidókra vadászó géppisztolyosok, 1956 nem volt forradalom - ezeket mondta nemrég Havas Szófia szocialista parlamenti képviselő, ko­moly indulatokat keltve. A történészek szerint az el­szigetelt jelenségek ellené­re a forradalom tiszta volt. Éber Sándor 1956. október 26-án, Miskolcon a rendőrség előtt gyülekező tömeg arról akart meggyőződni, hogy vannak-e az épületben politikai foglyok. A rendőrök és az ávósok pánikba estek, figyelmeztetés nélkül a tömegbe lőttek, és kézi­gránátot dobtak rájuk. A felhá­borodott tömeg több embert csáklyával, bányászlámpával, dorongokkal agyonvert. Egy zsi­dónak vélt férfit, Freimann Lajos pesti gombügynököt, aki próbál­ta megfékezni az indulatokat, a megrongált szovjet világháborús emlékműhöz hurcolták, és egy ÁVH-s ezredes, a szintén zsidó Gáti Gyula mellé akasztották. Hajdúnánáson valaki a cső­cselékből kiadta a jelszót a zsidó­verésre, majd az utcájukban sú­lyosan bántalmazták a vallási közösség vezetőit. A nemzetőr­ség rendet teremtett, és a testü­letből kizárták a pogromokban részt vevőket. Néhány zsidót vi­szont arra szólítottak fel, hogy hagyják el a települést, de ezt az­zal indokolták, hogy a védel­mükben tették. Ezek a példák a lapunk által megszólított történészek szerint semmi esetre sem jellemzők a forradalomra. Sőt az ilyen kivé­telek csak erősítik a szabályt: a forradalom fősodra tiszta volt. „Azt, hogy valaki 1956-ban az adott pillanatban, milyen hülye­séget mondott, nem jellemezhe­ti az akkori gondolkodást és kor­szakot, sem a forradalmat” - mondta M. Kiss Sándor törté­nész. Angyal István vagy Gáli Jó­zsef például zsidó forradalmá­rok voltak, és nincs arra adat, hogy származásuk miatt meg­szólták volna őket. A nyilasoknak 1944-ben még a megszállt Magyarországon sem volt tömegbázisa, csak egy kivételes történelmi szituáció­Falábú Jancsi börtönből szabadult, és a Corvin köziek tüzérparancsnoka volt. Köztörvényes bűnökkel vádolták. Horn Gyula testvérét valószínűleg halálra gázolták, lincselésre nincs adat M. Kiss Sándor történész sze­rint Havas Szófia kijelentései­re nincs bizonyíték. Édesapja halálának idején, december 12-én ugyanis már nem volt le­hetőség arra, hogy felfegyver­zett forradalmárok teherautó­val mászkáljanak, főként nem az Ajtósi Dürer sori szovjet fő­hadiszállás közelében. „Törté nelmi nonszensz, hogy az ő édesapját nyilasok ölték meg” - hangoztatta a történész. Korábban Germuska Pál, az 1956-os Intézet titkára úgy nyilatkozott lapunknak Horn Géza haláláról, hogy valószí­nűleg közlekedési baleset áldozata lett, holttestének megcsonkítására pedig nin­csenek adatok. Germuska szerint Horn Gyula már novemberben csatlakozott a karhatalmi szervekhez, pedig a „pufajkásokhoz” való kerü­lését testvére halálával indo­kolta. bán kerülhettek hatalomra. „Aki azt mondja, hogy markáns sze­repe volt a nyilasoknak 1956- ban, az elferdíti a tényeket” - je­lentette ki Szerencsés Károly, az ELTE docense. Az esetleg kisza­baduló nyilasok inkább elmene­kültek az országból, nehogy visszakerüljenek a börtönökbe. „Az, hogy melyik városban kiket engedtek ki a börtönből, politikai foglyokat, köztörvé­nyeseket, nem központilag dön­tötték el. Mivel összeomlott a pártállam, az események spon­tán alakultak” - hangoztatta Eörsi László, az 1956-os Intézet munkatársa. Egy oroszlányi bá­nyában például, ahol rabokat dolgoztattak, a tömeg ledöntöt­te a kerítést, így mindenki meg­pattant. ■ 1956 nem volt zsidópog­rom, és nem arról szólt, hogy a nyilas vagy a Horthy-rendszert akar­ták volna visszaállítani. M. Kiss Sándor szerint Falábú Jancsit, alias Mész Jánost, a Corvin köziek tüzérparancsnokát sem le­het köztörvényes bűnözőnek titu­lálni csak azért, mert börtönből szabadult. A Rákosi-rendszerben ugyanis a feketevágásért vagy a zsizsikes magért is éveket lehetett kapni. Falábú Jancsit Mező Imré­nek, a Köztársaság téri székház védőjének meggyilkolásával is gyanúsították. M. Kiss szerint Me­ző Imréék lelövését nem lehet egy­értelműen az ő számlájára írni, mivel Mező kórlapja azt bizonyít­ja, hogy hátulról lőtték le. Tény, hogy november 4. után történtek lopások, fosztogatások is. Ezt azzal indokolták, hogy in­kább ők vigyék el a holmikat, mint a ruszkik. A Divatcsarno­kon egy belövés miatt például jó­kora bejárat keletkezett, és az emberek elhurcolták az áru­cikkeket. Előfordult az is, hogy a Nemzetőrségbe jelentkezők is fosztogattak, mint például a Rá­kosi- vagy a Gerő-villát, többsé­gében azonban sikerrel védték a tulajdont. Ez volt jellemző. A Nemzetőrség feladata volt az is, hogy az elfogott ÁVH- sokat megvédjék a népharagtól. „A Széna téren mintegy 150 fog­lyot őriztek, mint például Maro­sán Györgyöt, és nekik a hajuk szála sem görbült meg” - han­goztatta Eörsi László. „A Köztársaság téri, csepeli vagy pesterzsébeti lincselések ellenére a forradalom tiszta volt, nem lehet abszolutizálni a kivé­teles eseteket, el kell határolód­ni ezektől az eseményektől” - mondta a történész. M. Kiss Sándor azt hangsú­lyozta, hogy október 23-án mo­solygó emberek fegyverek nél­kül vonultak fel a terrortól való szabadulásért. A karhatalom lőtt rájuk, kényszerítette a tömeget a védekezésre, és nem lehet meg­kérdőjelezni a forradalmárok el­lenállási jogát. „A forradalomhoz indulat kell, különben nem tör ki, és ilyenkor fölborul az úgynevezett törvényes rend - hangsúlyozta Szerencsés Károly. - Amikor egy folyó árad, felül van a mo­csok, de a folyó mélysége szab­ja meg az áradatot” - mondta a történész. Az ELTE docense sze­rint 1956 nem volt zsidópogrom, és nem is arról szólt, hogy a nyi­las vagy a Horthy-rendszert akarták volna visszaállítani, ha­nem a demokratikus Magyaror­szágot megteremteni. Füst Mi­lán szavaival élve: „Egyetlen ön­ző vagy fasiszta hang nem hal­latszott.” „Milyen szándék kér­dőjelezi ezt meg?” - kérdezi Sze­rencsés Károly. A történészek értetlenül áll­nak Havas Szófia legutóbbi kije­lentései előtt. Szerencsés Károly arra emlékeztetett, hogy az első törvény, amit elfogadott a ma­gyar parlament 1990-ben, az volt, hogy forradalomnak minő­sítették 1956-ot. „Aki ezt meg­kérdőjelezi, az alkotmányt kér­dőjelezi meg. A Kádár-rendszer­ben az ávósok megölése volt a címlapon, és ezek a propagan­daanyagok vagy a személyes családi élmények ma is hathat­nak. Havas Szófia véleménye 1956-ról ezek alapján torz, de 1990 után egy rendszerváltó de­mokratikus pártban nem lehet ilyen vélekedésnek helye” - mondta az ELTE docense. Eörsi László szerint Havas Szófia nyi­latkozata magánemberként még érthető lenne, de politikusként nagyobb megalapozottsággal kellene nyilatkoznia. M. Kiss Sándor pedig úgy fogalmaz: na­gyon szerencsétlen, hogy az ok­tóber 23-i ünnep előtt ilyen kije­lentések hangzottak el, amikor 1956-ot atrocitások nélkül kelle­ne ünnepelni. A zászlósoknak és a filmeseknek jó üzlet október 23. profitünnep A filmek támogatásánál nem szerepel a szempontok között a várható nézőszám Október 23-a ünnepnap a zász­lókészítőknek is: a hétköznapi forgalom másfélszeresét köny­velhetik el. A Zászló Kft. egyik fővárosi üzletének eladója la­punknak elmondta: a legtöbben a 70 x 100 centis címeres nem­zeti lobogót keresik. „Tavaly töb­ben is dobozszámra vitték a zászlókat - mondta á kereskedő. - Persze főleg üzérek. Nálunk egy szitanyomott poliészter ala­pú lobogó címer nélkül 1500, cí­merrel pedig 3000 forint. Ugyan­ezeket a zászlókat október 23-án már 4000-6000 forintért kínál­ják az utcán, persze csak kéz alatt, számla nélkül.” Az eladó szerint az idei csendesebb han­gulatot jelzi, hogy a tavalyi vá­sárlói roham egyelőre elmaradt, az árpádsávos lobogók iránt pe­dig szinte alig van kereslet. A filmek piacán sem ment bi­zonytalanra az, aki 1956-ot vá­lasztotta témának. A tavalyi ötve­nedik évfordulóra több mint fél­tucatnyi alkotás került a mozik­ba különböző mértékű állami tá­mogatással. Az, hogy hány néző volt kíváncsi rájuk, már más lap­ra tartozik. Egyedül a Goda Krisztina által rendezett és Andy Vájná nevével fémjelzett Szabad­ság, szerelem című film lett való­di siker: a 150 milliós vissza nem térítendő támogatással készült produkciót 506 802 néző látta. Csak összehasonlításképp: a for­galmazók 80 ezer eladott jegy után könyvelnek el jónak egy fil­met. Ebből a szempontból megfe­lelően teljesített még az 50 mil­liós támogatásban részesülő Mansfeld című film is, hiszen 82 ezren váltottak rá jegyet. Ám az ugyanekkora állami invesztíció­val készült Budakeszi srácokra már csak 18 ezren voltak kíván­csiak. Az ugyancsak ’ 5 6-os témá­jú Herminamező kísérleti film­ként pályázott, ám az idáig re­gisztrált 701 nézője két telt házas előadást sem feltételez. Vág­A könyvpiacon Charles Gáti volt a nyerő szerző a könyvpiacon nem kíséri pénzeső az ’5ó-tal foglalkozó kiadványokat. Ezek fölött ugyanis valóban az olvasók mondanak ítéletet Matyi De­zső, az Alexandra üzlethálózat tulajdonosa szerint a „forra­dalmi” művek példányszáma alig haladta meg a 2500-at. „Ettől függetlenül persze egy ilyen könyv is lehet sikeres, ha pont ennyit hoztak ki belőle, és elfogyott - mondta. - Persze itt is volt egy nagyon keresett kö­tet: Charles Gáti Vesztett illúzi­ók című könyvéből tízezer pél­dány körül fogyott, ami már- már bestseller. ” völgyi B. András A hatodik ko­porsó című, 60 milliós támoga­tást elnyert filmje még nem ké­szült el. A Nap utcai fiúk című al­kotást most mutatják be, ez 80 milliót kapott. Oláh Katalin, a Magyar Mozgókép Alapítvány sajtófőnöke lapunknak elmond­ta: az 1956-tal foglalkozó filmek támogatásának jogosultságát so­hasem hozzák összefüggésbe a későbbi nézőszámmal. „Nem a megtérülés a cél, hanem az, hogy az alkotók különböző megközelí­tésből dolgozzák fel a történelmi témát - jelentette ki. - Lehet, hogy egy filmet kevesen látnak, de az idők során sok ember szá­mára fontossá válhat ez a doku­mentáció.” ■ Dián Tamás Dobó Kata a Szabad­ság, szere­lem című filmben. Az alkotást félmillióan látták. ÉVFORDULÓ

Next

/
Thumbnails
Contents