Somogyi Hírlap, 2007. október (18. évfolyam, 229-254. szám)

2007-10-09 / 236. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2007. OKTÓBER 9., KEDD PRÍMA-DÍJ 13 Somogyi Príma-díj Az idén Somogy is meghirdeti a Príma Primissima-díj helyi je­lölését. A vállalkozók által alapí­tott elismerést, a Somogyi Prí­ma-díjat október 19-én, pénte­ken a Dorottya Hotel tükörter- mében gálaműsor keretében ad­ják át. A tudomány, a kultúra és a sport területein jelentősei al­kotó 23 jelöltből szakmai zsűri választja ki a három díjazottat, míg a közönség díját az olvasók által legtöbb szavazatot elnyert személyiség kapja. Kérjük, sza­vazzon Ön is október 17-én, szer­dán 12.00 óráig e-mailben vagy levélben az alábbi címekre: E-mail: vosz.somogy@t-online.hu Levél: VOSZ 7400 Kaposvár, Bajcsy-Zs. u. 50. Babarczy László 1973- tól tagja, 1974- től főren­dezője, 1978-tól pedig 2007 nya­ráig az igazgató­ja volt a nem­zetközi hírű ka­posvári Csiky Gergely Színháznak. Jelenleg a Kaposvári Egyetem Színházi tan­székének élén áll. Színházi rende­zéseit, több évtizedes művészeti és művészetpedagógiai munkáját, sikeres társulatépítő tevékenysé­gét ismerték el a Kossuth-díjjal. Egy időben a Színház- és Film- művészeti Egyetem rektorhe­lyettese, majd megbízott rektora is volt. Kaposvár díszpolgára. Ne­véhez fűződik a Kaposvári Egye­tem színházi tanszéké-nek létre­hozása, ahol már a második szí­nészosztály végzett. Jelenleg Bu­dapesten és Kaposváron tanít és rendez. Baktay Patrícia Képzőművész és tanár; rajzpe­dagógiai mun­kája mellett az 1980-as évek eleje óta állít ki. Egyéni hangvé­telű plasztikái, vegyes technikával applikált sík munkái természetes anyagokból, elsősorban nemezből és papírból készülnek. Műveiből mesélő ked­vű, színes világ bontakozik ki, melyre nagy hatással volt a folklór, a pogány mítoszvilág, továbbá a neoprimitív és szürrealista művé­szet. Az ezredvégi ember múlthoz fűződő viszonyát vizsgálja, amely a humor és az irónia mellett nem nélkülözi a drámai mélységet sem. Munkásságát számos hazai és nemzetközi művészeti kiállítá­son ismerték el díjakkal. A kapos­vári Zichy Mihály Művészeti Szak- középiskola tanára. Dr. Csapó János Okleveles ve­gyész, az MTA doktora, 1974-től dolgozik a Ka­posvári Egyete­men: 1996-tól egyetemi tanár, 1997-2000 kö­zött tudományos dékánhelyettes, tanszékvezető és laboratóriumigaz­gató. Az Acta Agraria Kaposvárien- sis alapító főszerkesztője, és a Tu­dományos Életért Alapítvány elnö­ke. Az Élelmiszer-tudományi tan­szék alapítója és vezetője a Sapien- tia EMTE Csíkszeredái Campusán, és kinevezett egyetemi tanár a Deb­receni Egyetemen is. 26 egyetemi jegyzet és tankönyv, valamint több mint 700 tudományos publikáció szerzője. 1997-ben a Széchenyi Professzori Ösztöndíjat, 2005-ben a Szent-Györgyi Albert díjat, 2006- ban pedig a Charles Simonyi kuta­tói ösztöndíjat nyerte el. Csepinszky Mária Kaposváron szü­letett, iskoláit Tabon végezte, j A szülői házban ismerte és sze­rette meg a nép­művészetet. I ________ ____ Több mint egy évtizeden át a Szennai Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény vezetőjeként dolgozott. Nagy szerepe volt abban, hogy a nemzetközi hírű, valóban élő falumúzeum Európa Nostra-díjat kapott. Szennai munkálkodása ide­jén a látogatók betekintést nyerhet­tek a népi életforma hétköznapjai­ba és ünnepeibe, megismerhették a somogyi falu eszkövilágát, ételeit, hagyományait. Több mint ezer dara­bos gyűjteményét Tabnak adomá­nyozta, ahol állandó kiállításon mu­tatják be a népművészeti kollekciót. Szenna és Tab díszpolgára; számos kitüntetés - köztük a Kós Károly-díj - tulajdonosa. Jelenleg Kötésén él. Csíkvár József A somogyi nép- művészeti moz­galom kiemel­kedő alakja. 1932-ben szü­letett Vízváron. Együd Árpádtól tanulta a nép­táncot. 1955-ben szerzett tánc­pedagógusi diplomát. Somogy­bán évtizedekig ő vezette a nép­táncoktatók és művészeti csopor­tok vezetőinek képzését, számos népismereti oktatóanyagot készí­tett. Ő alapította meg a Balaton- földvári Folklórfesztivált, a So­mogyi Dudaiskolát, az'Együd Ár­pád Néptáncversenyt, a „Hajlik a meggyfa" gyermek népdalének­lési versenyt. Alapító tagja a Zse- lic, a Boróka és a Somogy Tánc- együttesnek. Pályafutása alatt összesen huszonkét népi együt­test segített önálló színpadi pro­dukciók létrehozásában. Deák Varga József Dr. Egyed Miklós Fésűs Éva Dr. Gál József Grátz Antal Falusi Béla és Falusiné Térjék Éva Alapvégzettsége földmérő, ám cí­mergrafikusként, helytörténeti ku­tatóként vált is­mertté. Számos somogyi telepü­lés címerét ter­vezte és festette, s még ma is ku­tatja az erdélyi települések címerét. Nagybajom meghatározó egyénisé­ge, a Bajomi Helikon tovább éltető­je. Az elmúlt évtizedekben sokat tett azért, hogy Nagybajom történe­tét megismertesse a városba érke­zőkkel. A Sárközy-kúria tárlatveze­tője, aki folyamatosan gyűjti és dol­gozza fel a helytörténeti anyagot. Az önkormányzat turisztikai program­jának kidolgozásában is tevékeny szerepet vállalt. Szabadidejében ke­leti szőnyegeket sző feleségével. Nagybajom kulturális díjasa jövőre lesz nyolcvanéves. |­--------------------- 1980-tól a Ka­po si Mór Okta­tó Kórház Bel­gyógyászati Osz­tályának főorvo­sa. 1986-ban belgyógyászat-, 1995-ben hema­tológia-szakvizsgát tett. 2003-ban a Pécsi Tudományegyetemen sze­rezte PhD tudományos minősítését. Több külföldi (USA, Svédország, Németország) klinikán vett részt szakmai képzéseken. Tagja szá­mos tekintélyes európai és ameri­kai rákkutató, hematológus társa­ságnak, intézetnek. Nagyszámú nemzetközi tanulmányban vett részt, több mint 100 beteggel. Köz­leményei rangos hazai és nemzet­közi folyóiratokban jelentek meg. 100 feletti a hazai és nemzetközi kongresszusokon elhangzott tudo­mányos előadásainak száma. ■ Kaposvár mese­író díszpolgára, a Magyar Köztársa- j sági Érdemrend I Tiszti keresztjé- I nek tulajdonosa, < [ akit a Gyermek­‘rwoK — m könyvek Nemzet­közi Tanácsa (IBBY) életműdíjjal tüntetett ki. Aktív rádiós éveiben több száz műsora és huszonnyolc mesejátéka került adásba, ame­lyekből később meseregények szü­lettek. Műveiből válogatás jelent meg Hamupipőke cipőjében cím­mel. Verseskötete: Szeretném el­mondani még. Meseregénye: Aj- nácska és az aligvári cselszövők. Egyik’legnépszerűbb meséjéből, A palacsintás királyból most készített gyermekdarabot a Csiky Gergely Színház. Humánummal, hittel, sze­retettel átszőtt meséin generációk nevelkedtek. Kassai Lajos Dr. Horváth Gyula Kántor Sándor Közel ötven éve kezdte tanári pá­lyáját Marcaliban. Pedagógiai mun­kája mellett a honismereti moz­galom, a helytör­téneti kutatás el­kötelezett híve lett. Közreműködésé­vel nyílott meg a megye első önálló helytörténeti múzeuma, s megjelen­hetett az első honismereti periodika is. Az 1970-es évektől alapító tagja a Somogyi Honismeret szerkesztő- bizottságának. Számos önálló köte­te jelent meg. Marcali és környéké­nek történetéről eddig 30 kiadványt gondozott. 1990-től nyugdíjazásáig a Marcali Helytörténeti Múzeum igazgatója volt Munkássága nyo­mán nemzedékeken keresztül ha- gyományozódott a honismereti-hely­történeti munka. Életművét Bél Má­tyás-díjjal ismerték el. Mohácsi János Építészmérnök, aki leginkább somogyi falvak­ban dolgozik az élhető település megteremtésé­ért. Az organikus építészet híve, aki a tervezőmunkát egyfajta gyó­gyításként fogja fel. Munkájában meggyőződéssel vallja, hogy a ma­gyar népi építészet az emberi haj­lékkészítésnek ma is érvényesít­hető módja. Épületei arról tanús­kodnak, hogy a ránk örökített épí­tési elvek örökzöldek: mindig hat­ni tudnak és használhatók lesz­nek - legyen szó családi házról, társasházról vagy akár városi köz­épületről. A Bárdudvarnoki Közös­ségi Ház tervezője. Kaposváron ti­zedik éve az Örökség Egyesület keretében népfőiskolái előadáso­kat szervez. Németh Ágnes Hazánk legtehetségesebb habán fazekasai közé tartoznak, akik Kaposszerdahelyen élnek és alkot­nak. A férj a Népművészet Meste­re, a feleség népi iparművész. Alko­tásaikból az elmúlt években szá­mos önálló kiállítás nyílott; fazekas­munkáik bejárták a világot; több helyről díjjal érkeztek haza. 2000- ben az Országos Népművészeti Pá­lyázaton Gránátalma-díjat kaptak. A Somogy Megyei Népművészeti Egyesület alapító tagjai, de tudá­sukra az országban is számítanak; részt vesznek a fazekas szakmai bizottság munkájában. Kiing József és Várnagy Márta 1977-1982 kö­zött az esztergo­mi kórházban szerzett urológus, majd radiológus szakképesítést. Ezt követően több mint tíz évig a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Szív- és Érsebészeti Klini­kájának orvosa. 1989-ben a New York-i Albert Einstein Egyetem kuta­tó ösztöndíjasa. 1993-96 között a Kaposvári Egyetem Diagnosztikai Centrum és a Pécsi Orvostudomá­nyi Egyetem Radiológiai Klinika munkatársa. 1997-től a Kaposi Mór Oktató Kórház Radiológiai Osztályá­nak vezetője. 1994-ben az orvostu­dományok kandidátusa címet szer­zett. Három szakkönyv társszerkesz­tője, illetve társszerzője. Huszon­nyolc tudományos közleménye je­lent meg. Dr. Ozsváth Ferenc Az utóbbi másfél évtized legjobb magyar röplab- dázója, világ- klasszis sporto­ló. Magyar és né­met bajnok, ku­pagyőztes, olasz bajnoki ezüstérmes, Bajnokok Ligá­ja- és Európai Szuper Kupa-máso­dik, CEV Kupa-győztes, japán baj­noki és kupa-harmadik, Ázsia Ku­pa-győztes, katari bajnok és kupa­győztes. Sokszoros ifjúsági és fel­nőtt válogatott. Számos elismerés­ben részesült: „A német bajnokság legjobb nyitója" (1996.), „Aranylab­da az olasz bajnokság legjobbjá­nak" (2001.), „Az Évtized Röplab- dázója Magyarországon" (2001.), „Japán bajnokság legjobb ütőjáté­kosa" (2004.) stb. Jelenleg újra itt­hon játszik, hatalmas tapasztalatá­val segíti kaposvári klubját. Dr. Rosta István Őseinket kutató munkája során rekonstruálta a honfoglalás kori magyar íjat, és a világon elsőként annak gyártásá­hoz fogott. Az 1988-ban alakult Terep- és Vadász­íjász Egyesület somogyi titkáraként kidolgozta a lovasíjászat verseny­szabályrendszerét, és a '90-es évek elejétől az új sportág népszerűsíté­séhez látott. Európa több országá­ban, majd az USA-ban és Kanadá­ban is megismertette az ősmagyar harci eszközt. Minden versenyen le- győzhetetlennek bizonyult, felállított három Guiness-rekordot. Megírta a „Lovasíjászat" című könyvét, amely angol és német fordításban is meg­jelent. 2003-ban a „Magyar Köztár­sasági Érdemrend Tiszti Keresztje" elismerésben részesült. Sárkány Zsolt A kaposvári Csiky Gergely Színház Jászai-díjas ve­zető rendezője. Csaknem hu­szonöt éve tag­ja a társulatnak. Színháza totális színház, ahol a mozgás, a zene, a díszlet, a jelmez, a vizualitás, a hangzás mind arról szól, amiben élünk, és ami a körülöttünk lévő vi­lágban van. Rendezései provokatí­vak, erőteljesek, elsöprő erejűek. Előadásai minden esetben dialógus­kezdemények a nézőkkel, a világ­gal. A Poszt-találkozókról a Legjobb előadás díját, a Legjobb társulat dí­ját, a Legjobb rendező díját is elhoz­ták a Mohácsi rendezte előadások. Színészmesterséget tanít a Kapos­vári Egyetemen, s nemcsak Kapos­váron, hanem a főváros több teátru­mában is rendez. Szabados János Németh Ágnes a kaposvári Ko­dály Zoltán Ének-zenei Ál­talános Iskola tanítója, a So­mogyi Aprók mű­vészeti vezetője, aki 1979 óta áll az országos hírű gyermektáncegyüttes élén. Az el­múlt évtizedek alatt számos me­gyei és hazai néptáncversenyen vettek részt növendékei. Több ko­reográfiát készített; tanítványai közül többen hivatásos művészek lettek. Elsősorban autentikus folklórból építkező művek alkot­ják a hat-tizennégy éves gyere­kekből álló együttes gazdag reper­toárját, így a csaknem harminc év alatt diákok ezreivel ismertet­te meg a magyar, köztük a somo­gyi népművészetet és a néptánc alapjait. Szikra János A Kaposfüreden élő művész házas­pár a modern képzőművészet meg­ismertetéséért és elfogadtatásáért végzett munkájuk révén meghatáro­zó alakjai a régió kulturális életének. Várnagy Márta a Kaposfüredi Galé­riában a kortárs hazai képzőművé­szet legjelentősebb alakjait ismertet­te meg széles körű befogadó közön­séggel. Kiing József szobrászművész monumentális plasztikái Kaposvá­ron, Csurgón, Barcson és Budapes­ten láthatók. Dolgozott a Villányi és a Nagyatádi Alkotótelepeken. 1980- ban Megyei Művészeti Díjas; több­szörös Somogyi Tárlat díjas. Znamenák István 1953-ban került Kaposvárra, a Tanítóképző Fő­iskolán tanszék- vezető főiskolai tanárként taní­tott. 1981-ben egyetemi doktori vizsgát tett. 1990-95-ig a Kapos­vári Katolikus Gimnázium igazga­tója. Rendkívül gazdag közéleti te­vékenységeként 1994-től városi önkormányzati képviselő, 2002-ig Kaposvár alpolgármestere. Kapos­váron vívószakosztályt alakított. A testneveléstudomány országosan elismert művelőjeként dolgozott, fő kutatási területe a 4-12 éves gyerekek élettani és lélektani ké­pességfejlesztése volt. A testneve­lés tantárgy-pedagógia oktatásá­val a testi nevelés szeretetét ültet­te el, alapozta meg több ezer pe­dagógusban. ;s\ 1972-től dolgozik a felsőoktatás­ban. 2005-ben *■;] egyetemi tanár lett a Kaposvári Egyetemen. Tu­dományos fő­munkatárs a Pé­csi Tudományegyetemen és óraadó professzor a Veszprémi Érseki Hittu­dományi Főiskolán. Öt könyve és 350 publikációja jelent meg. 1989 után kapott vezetői megbízatáso­kat: intézetigazgató, főigazgató-he­lyettes és főigazgató is volt. Tagja az MTA Köztestületének és az aka­démiai Tudománytörténeti Komplex Bizottságnak. A Pécsi Akadémiai Tudománytörténeti Munkabizottság és a Somogyi Tudósklub elnöke. Fő tudományos kutatási témái: egye­temes és magyar tudománytörté­net, hit és tudomány összhangja tu­dósi életutakban. Sárkány Zsolt 16 éve a Marcali Ze­neiskola tanára. Korábban az Amadinda ütő­együttes alapító tagja volt, s az ütőskultúra, a ka­marazene művelésében végzett munkájáért Liszt-díjban részesült Kiváló zenész és zenetanár, nevé­hez fűződik Somogy első ütőtansza­kának létrehozása. Növendékei a hazai főiskolák mellett eljutottak a Bázeli Zeneművészeti Főiskolára is. A vezetésével működő Marcato Ütő­együttes többszörös Helikon-díjas, elnyerték az ország legkiválóbb ka­marazenei együttesének címét, Hollandiában fesztiváldíjat kaptak. Nyugat-Európa szinte valamennyi országában felléptek. Marcali vá­ros Alkotói Díjasa, az együttes a So­mogy Polgáraiért-díj kitüntetettje. Az Iparművészeti Főiskola elvégzé­se után vissza­tért Kaposvárra, I és a korszerű, modern művé- j szetet képvisel­I ______________I ve hozzájárult a rég ió művészeti életének megúju­lásához. Munkásságát 1980-ban Munkácsy-díjjal és számos további elismeréssel jutalmazták. 1975- 82-ig a Fonyódi Iskola művészcso­port tagja, 1973-89 között a Fo­nyódi Alkotóház vezetője. Kiállítá­saival eljutott több kelet- és nyu­gat-európai országba, megfordult több magyarországi és jugoszláviai művésztelepen. Köztéri mozaikjai és pannói megtekinthetők Buda­pesten, Kaposváron és Nagyatá­don, Festészetének középpontjá­ban a mindenkori idők változásai­nak kitett ember áll. Fonyód 86 éves festőművésze. 1951-1969 kö­zött Marcaliban, majd 1984-ig Fonyódon taní­tott. 1960-ban a Fényes Adolf Teremben balatoni képeivel szere­pelt. Festészetének a tájélmény adja a legfőbb inspirációt. Képein az impresszionisztikus tájleírás után heves, összefoglaló gesztu­sok veszik át a fő kompozíciószer­vező erőt. Hazai kiállítások mel­lett Rómában és Regensburgban is bemutatkozott. Képei a ‘80-as évekre érzékeny pátosszal telítőd­nek, amely nem csupán a balato­ni táj dicséretéről, hanem a tájví­zióban történő feloldódás vallo­másáról is szól. Somogy művésze­ti díjasa, Marcali és Fonyód Pro Űrbe díjasa. 1991-ben végez­te a Színház és Filmművészeti Főiskolát, s ezt követően azon­nal a kaposvári Csiky Gergely Színházhoz szer­ződött. A társulat elismeréseként 1994-ben megkapta a Komor Ist­ván Emlékgyűrűt, 1999-ben pedig Jászai Mari-díjban részesült. Szí­nészként számos főszerep és ka­rakterszerep fűződik alakjához (pl. Kosztolányi D.: Néró, Eörsi I.: Ki­hallgatás főszerepe). Játszott fil­mekben (Gothár P.: Megáll az idő főszerepe), de maga is készített is­meretterjesztő és portréfilmeket. Rendezései közül kiemelkedő da­rabok Örkény I.: Tóték, melyet kül­földön is játszottak. A színház ve­zető rendezője, 2007. július 1-je óta pedig igazgatója.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents