Somogyi Hírlap, 2007. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)
2007-09-30 / Vasárnapi Somogyi Hirlap, 39. szám
2007. SZEPTEMBER 30., VASÁRNAP 7 INTERJÚ wmi m mm ombudsman A tüntetések újraszabályozását sürgeti az új ombudsman, aki szerint a gyülekezési jogról szóló törvény elavult, a rendőrség pedig tavaly nem volt képes kezelni a feladatot. „AZ ELNYOMÓ SZEREPEK TOVÁBB É1NEK” Szabó Máté, az állampolgári jogok új országgyűlési biztosa szerint a mostani gazdasági-szociális átalakulás már a polgárjogokat is sértheti. Takács Zoltán - Újvári Miklós- Ön jobb- vagy baloldali?- Nekem nehéz saját politikai irányultságot kialakítani. Nem azért, mert hétfőn ombudsman- ná választottak, hanem mert eddigi munkám során, amikor jobb- és baloldali szervezetekkel egyaránt foglalkoztam kutatóként, arra a következtetésre jutottam, hogy mindkettőre és a köztük lévő együttműködésre is szükség van. Mindkettőben van fontos, és mindkettő ad valamit a világ normális működéséhez. A demokrácia pedig a két oldal együttműködését követeli meg, ami most hiányzik Magyarországon.- Ön megválasztásakor legfontosabb feladatként jelölte ki a gyülekezési jog megváltoztatását. Miért?- Ezt mint ötletet dobtam be. Olyan változásokra volna szükség, amelyek kezelhetővé teszik a rendőrség számára a tüntetéseket, azok különböző típusait. A jelenlegi szabályozás az 1990-es évek elejének feltételezéseiből indul ki. A most kialakult tüntetési kultúrát akkor még nem láthatták. Léteznek nagy és közepes létszámú spontán gyülekezések, vannak gépjárműves blokádok, ültakozás és ellentiltakozás egy helyen, ráadásul agresz- szív hangulatban. Olyan szabályozás kell, amely differenciál, és világossá teszi ezeknek a gyülekezéseknek a jellegét. ,A terror elleni háború miatt az állampolgári jogok visszaszorulása zajlik. Az egész szabad világ csapdában van.- Sólyom László mostani beszédében bírálta a rendőrséget a tavalyi zavargásokkal kapcsolatban. Ön hogyan látja a rendőrök akkori szerepét?- A rendőrök akkori akciója egy meglehetősen nagy és hirtelen kihívásra adott válasz volt. A rendszerváltástól 2002-ig, leszámítva a taxisblokádot és egy radikálisabb agrártüntetést, a rendőrség úgy érezte, hogy kezében és zsebében tartja a tüntetőket. Magabiztosan viselkedett. Amikor 2002-ben, majd 2006- ban az erőszakos tüntetők megjelentek, nagyfokú elbizonytalanodás történt. 2006-ban a belügyminiszter nem volt képes önállóan eljárni, és nagymértékben a politikai vezetés reakcióira hagyatkozott. Amikor az keményebb fellépést sürgetett, ez be is következett. De a jogi garanciákat komoly sérelem érte. A köztársasági elnök úr egyébként az utólagos adatkiadás akadozását kifogásolta.- Ön ki akarja vizsgálni a titkosszolgálatok akkori szerepét is. Mire terjed ki majd ez a vizsgálat?- Sok törvényi korlát van ugyan, de vizsgálódhatok, igaz, nem korlátlanul. De arra figyelmeztettek, hogy akármilyen eredményre is jutok, egyáltalán ne számítsak arra, hogy a jelentésemet nyilvánossá tehetem.- Általában nézve mi Magyar- országon mennyire vagyunk kiszolgáltatva a titkosszolgálatoknak?- Konkrétan nagyon nehéz erre válaszolni, mert a kérdéskör igen széles. A 2001. szeptemberi terrortámadások után, a terror elleni háború miatt az állam- polgári jogok visszaszorulása zajlik. Nemcsak az Egyesült Államok, hanem az egész szabad világ csapdában van. A gyakorlatot nemcsak a sajtóban vagy a civil szférában, hanem például a belügyi szerveken belül is sok kritika éri idehaza is, külföldön is, de a tendencia mégis látható. A meglévő garanciák egyre gyengülnek. Ez kihat a tüntetések és gyülekezések kezelésére is. A tendencia nálunk is érezhető, ráadásul itt találkozik a hosszú kommunista hagyománnyal, a rendőrség korábbi elnyomó szerepének egyfajta továbbélésével. De az, hogy sok stabil demokráciában ez a tendencia, az még nem ment fel minket idehaza.- Ön az emberek szociális jogaiért is küzdeni akar. Hogyan? A tavalyi ombudsmani jelentésben az olvasható, hogy az emberek gyakran csak végső kétségbeesésükben fordulnak ide egy kis segélyért.- Újraelosztó funkciója nincs az ombudsmani hivatalnak, de a polgárjogokat ért visszásság feltárásában segíthet. A jelenleg Magyarországon zajló folyamatok a többség számára is negatív hatásokat eredményez. Nyilvánvaló, hogy akik hendikeppel indulnak, azoknak a mostani változásokat átélni még nehezebb. Gondolok itt mindazokra, akiknek eredendő, induló állapotukban veszélyben vannak a jogaik. A rokkantaktól a vakokon át a nőkig, melegekig, a kistelepüléseken élőkig széles lehet ez a kategória. Az egészséghez, környezethez, munkához való jog létezik, ugyanakkor alkotmányos alapérték a szociális piacgazdaság is. Az egyének életminőségének romlása nem feltétlenül jelenti azt, hogy sérülnek az emberi jogai. De a szociális problémák tömegessé válhatnak.- A melegeket említette. Az SZDSZ most arra kérte önt, hogy álljon ki a melegek házassága mellett. Mit tesz?- A probléma Európában régóta napirenden van, és sokféle megoldás látható. A nagy katolikus országok e tekintetben viszonylag zártabbak, a protestáns jóléti demokráciák toleránsab- bak, és vannak kombinációk is. A házasság vagy akár az örökbeadás, örökbefogadás ügyében Magyarország még nem lépett, de holnap, azt hiszem, lépnie kell. Én változásra számítok, de nem biztos, hogy rögtön házasságról beszélhetünk majd.- Azt írta egy tudományos értekezésben, hogy a civil szervezetek megjelenése azt jelzi, hol fáj a társadalom teste. Most hol van fájdalom?- Mindenképpen a gazdaságiszociális átalakulás konfliktusait említeném, de ezek nem generálnak civil mozgalmakat. Azokhoz ugyanis szabad idő és pénz is kellene. Emiatt erősebbek a középosztálybelieket megmozgató zöldmozgalmak vagy a melegjogi szerveződések például. A jobboldali civil szerveződések "pedig inkább a legnagyobb ellenzéki párt környékén alakulnak meg, inkább félpolitikainak nevezhetjük őket. Á Magyar Gárda is sok problémát jelez, a tekintélyvesztést, az alapvető bizalmatlanságot a politikai intézmények felé, és az igényt egy ellenhatalomra. Szabó Máté 1956.június 13-án született Budapesten. 1980-ban szerezte diplomáját az ELTE Állomás Jogtudományi Karán. 1984-től az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának politológia csoportjánál, illetve tanszékén tudományos munkatárs, 1987- től főmunkatárs. 1988- ban Erdei Ferenc-díjat kapott. 1990-től egyetemi docens, 1995 óta egyetemi tanár. tagja a Magyar Tudományos Akadémia Politikatudományi Szakbizottságának. nős, két gyermeke van. hobbija az úszás, a kerékpár és mindenfele kultúra. Népesedés: egyre gyorsabban leszünk egyre kevesebben demográfus A fiatalok elnapolják a gyermekvállalást, mert nincs biztos állásuk, lakásuk, törékeny a párkapcsolatuk Egész Európában lassult a népességgyarapodás, de Magyar- országon ennél is rosszabb a helyzet. Az első hét hónapban mintegy 1550 újszülöttel (2,7 százalékkal) kevesebb gyermek jött világra, mint egy évvel korábban - közölte a Központ; Statisztikai Hivatal. A KSH Népességtudományi Kutatóintézetének igazgatója, Spéder Zsolt demográfus úgy látja, ennek oka a bizonytalanság és a párkapcsolatok törékenysége.- Minden előrejelzés azt mutatta, hogy 1995 után a termékeny korba érkező, nagy létszámú korosztály miatt babyboom várható, ehelyett ekkor esett százezer alá a születések száma. Miért?- 1990-hez képest harmincezerrel kevesebb gyermek születik évente, holott akkor alacsonyabb volt a szülőképes korban lévő nők száma, mint ma. Ennek egyik oka - ami ma már közhely -, hogy az első gyermek vállalásának időpontja évekkel későbbre tolódott, ma a legtöbb nő a húszas évei végén vállalja első gyermekét. Míg egy évtizede 30 éves korukban csupán a nők 10-12 százaléka maradt gyermektelen, ma a harmincadik születésnapjukat betöltött nők negyedének nincs gyermeke. A népességfogyás lassításához az is szükséges, hogy a második, harmadik „Második gyerekre nem marad idő” gyermek vállalására maradjon idő. Harmincéves kor után sokan már nem is vállalnak kisbabát.- Mi az oka a halogatásnak?- A bizonytalanság. A fiatalok elsősorban azzal indokolják a gyermekvállalás elnapolását, hogy nincs biztos állásuk, lakásuk, félnek, ha szülési szabadságra mennek, később nem tudnak visszatérni a munkaerő- piacra. A főiskolai, egyetemi évek átlagosan négy évvel tolják ki a gyermekvállalás idejét. Másrészt a párkapcsolatok is törékenyebbé váltak.- Mekkora a nők vágyai és a realitás közötti különbség?- Szakadéknyi. A nők átlagosan 2,1 gyermeket szeretnének, holott már lassan egy évtizede 1,3 az átlagos gyermekszám családonként.- A munkaerőpiac hogyan befolyásolja a gyermekvállalást?- A régióban nálunk a legalacsonyabb a részmunkaidős foglalkoztatás, holott ez nagyon kedvező lenne a kismamáknak. Pedig lojálisabb lehet egy céghez egy kétgyermekes családanya, mint egy látszólag éjjelnappal dolgoztatható szingli, aki lehet, hogy az első jobb állás- ajánlat hallatán felmond. A közszférában sem jelenik meg a rugalmasság.- A családpolitika befolyásolhatja a gyermekvállalást?- Bizonyos mértékben igen. A politikai viták kereszttüzében álló családpolitika gyakran változott, amit az érintettek a kiszámíthatatlanság jelének tartottak. Az ember pedig gyereket nem egy kormányzati ciklusra vállal. Ma szerencsére kevesebb a vita. Kedvező lenne, ha a kiszámíthatóság megmaradna.- Mennyi gyermekszülés lenne elegendő a népességfogyás megállításához?- Átlagosan 2,05 gyermeket kellene vállalniuk a családoknak, a jelenleginél 60 százalékkal többet. ■ Bánky Bea
