Somogyi Hírlap, 2007. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)

2007-09-26 / 225. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP SOMOGYI H[RLAP - 2007. SZEPTEMBER 26., SZERDA Női érzelmek a közéletben képviselet Egyensúlyt kell találni a család és a munka között Oláh Lajosné, Kaposvár alpolgármestere tizenöt éve pedagógus, tapasztalatait hasznosíthatja a közéletben is Szükség van női kvótám? DIANOVSZKY LINDA kaposvá­ri tanuló: - Több nőre van szükség a közéletben. A parlamenti stílus változása, finomodása már eredmény lenne. Feltételezem, a nők nem trágárkodnának az or­szágházban. Egy nő más­ként áll a dolgokhoz, sok­színűbben gondolkodik, mint a férfiak. Nem foga­dom el, hogy egy nőnek otthon van a helye, és csak a háztartás vezetéséhez és a gyerekneveléshez ért. KEREKES ANGÉLA kaposvá­ri tanuló: - Induljunk ki abból, hogy nő nélkül nem tudnak létezni a férfiak. Tehát sokkal több nő kell a közéletbe. Az országnak, a gazdaságnak jót tenne. Másként gondolkodnak, mint a férfiak, egyszerre több dologra tudnak figyel­ni, nagyobb a beleérző ké­pességük. A saját eszköze­ikkel mindent elérnek, csak nem durván és rámenősen, hanem szívós kitartással. KOHULÁK MÓNIKA kaposvári diák: - Nők nélkül nem lé­tezne a világ. Több dologra tudnak figyelni, sokkal job­ban belelátnak a dolgokba, színesebben gondolkodnak. Ahogy egy családot a nő tart össze, ez az erő érvé­nyesülne a politikában is. A férfiak nehezebben fogad­nak el egy női vezetőt, nem az egyenrangú partnert lát­ják benne, hanem a nőt, és ez nem mindig előny. Ahogy a családban, a köz­életben is szükség van a nők közösségteremtő erejé­re. Ezzel a velük együtt dol­gozó férfiak is egyetértenek. Márkus - Nagy - F. Szarka A 28 tagú kaposvári képviselő- testületben öt nő foglal helyet. Ta­valy október óta a város társadal­mi megbízatású alpolgármeste­re is hölgy. Oláh Lajosné pedagó­gus, a rendszerváltás óta Kapos­vár első női alpolgármestere. Azt mondta: egy nőnek nem a köz­életben való részvétel a legfonto­sabb feladata. - Elsősorban a csa­ládot kell összetartania, főként amíg ^ gyerekek kicsik - mond­ta. - Ha egy nő jóval több időt és energiát áldoz a közéleti szerep­lésekre, mint a családjára, azt előbb-utóbb utóbbi megsínyli. Állítja: érdemes volna statisz­tikát készítem arról is, vajon mennyi az egyedülálló az akti- f van politizáló nők között.- Ha képesek vagyunk megta­lálni az egyensúlyt a munka és család között, abból sem első­sorban mi nők profitálhatunk, inkább azok, akikkel foglalko­zunk. Egy nő ugyanis jóval érzé­kenyebb, kevésbé erőszakos, akaratos, mint egy férfi. Ezért aztán másként közelítünk meg egy-egy problémát. Egy nő min­dig megértő, talán ezért is tarto­zik hozzám a népjólét és az okta­tás területe - tette hozzá. Oláh Lajosné úgy véli, az alpol­gármesteri munka elvégzéséhez nem feltétlenül kell a tekintély, inkább az a fontos, hogy a meg­felelő tiszteletet adják meg a hi­vatalban. - Elvárom a kollégák­tól, hogy a munkámról kapjak visszajelzéseket - hangsúlyozta -, ám igyekszem megmaradni az alpolgármesteri székben is a korábbi egyszerűségemben. Az utca embere szerintem nem iga­zán foglalkozik azzal, ki milyen címmel rendelkezik. A nők rész­vételéről a közéletben pedig azt gondolom: ha csupán azért kel­lünk a politikában, mert törvé­nyi előírást kell betartani, abból senki sem profitál túl sokat- Egy férfinak megbocsátják, ha téved, egy nőnek sosem. Ezért annak a képviselőnek, aki szoknyát visel, mindig felké­szültnek, naprakésznek kell len­nie - mondta Szemere Márta, aki kilencedik éve erősíti a bar­csi képviselő-testületet. - Sosem mentem felkészületlenül egyet­len ülésre sem, ez a titka annak, hogy engem elfogadtak. Meg­győződésem, hogy a nőknek ott a helyük a döntések megszüle­tésénél: a férfiaknak szükségük van az empátiánkra. A barcsi képviselő-testület tizennyolc tagja közül négy nő. Feigli Ferenc polgármester sze­rint gondolkodásmódjukkal so­kat segítenek a férfiaknak. - Ahogy a családban is meghatá­rozó, úgy egy nagyobb közösség­ben is megkerülhetetlenek a nők, akik sosem a konfliktuso­kat, hanem mindig a megoldáso­kat keresik - mondta. - Higgad­tak, mély empátiával rendelkez­nek, ráadásul a barcsi testület hölgyei a maguk területén jó szak­emberek, akiknek szakmai tu­dására támaszkodhatunk. Az, hogy egy testületbe meny­nyi nő kerül be, sok mindenen múlik. A választók a jelölt egyé­nisége és az általa képviselt vé­lemény alapján szavaznak, nem érdekli őket, hogy férfi vagy nő. Azt gondolnánk, ha asszony is van egy testületben, akkor a fér­fi képviselők valamelyest udvari­asabbá válnak. Ez azonban csak a nőknek szánt mondataikra igaz. Egymással szemben a mo­doruk nem változik akkor sem, ha nők is ülnek a körükben. BALlá:ááA.i.!.!.ááilB Barcs-Kölked kikerics-túrát szerveznek a baranyai és somogyi kirándulóknak a Duna-Dráva Nemzeti Park­ban. A túra Kölkeden, a Fehér Gólya Múzeumban indul az első októberi hét­végén, s szakvezetéssel is­merkednek meg a gólyák táplálkozási és fészkelési szokásaival, vonulási út­vonalukkal. Végigjárják a Nagypartosi Tanösvényt, megfigyelik az ott legelő szürkemarha-gulyát és a túra névadóját, az ilyenkor tömegesen virágzó őszi ki­kericset is. (ni) Barcs-Orávaszabolcs közle kedési ellenőrzéseket tar­tott az elmúlt héten a bar­csi és a drávaszabolcsi közúti határátkelőhelye­ken a határőrség és a Nem­zeti Közlekedési Hatóság. Drávaszabolcson az ellen­őrzés során egy bosznia- hercegovinai állampolgár esetében 400 000 Ft köz­lekedési bírság kiszabásá­ra került sor. (ni) Csurgó beatles-kiállítás nyílt a Csokonai Közössé­gi Házban. Fehér Attila mernyei gyűjtő gyűjtemé­nyének darabjait tekinthe­tik meg az érdeklődők az emeleti bemutatóterem­ben. A kiállítás nyitánya­ként a gyűjtemény tulajdo­nosa előadást is tartott a népszerű együttesről, (va) Kaposvár az elfelejtett fa­lu címmel tartott nagy si­kerű előadást Kopátsy Sándor közgazdász, pub­licista tegnap Kaposváron a Hotel Dorottya Márvány- termében. Az előadást a Közkincs Kaposvárért Egyesület szervezte, (szá) Kaposvár október elején szerveznek legközelebb lomtalanítási akciót Ka­posváron. Bár egyre több lakó helyezi a szeméttáro­ló mellé feleslegessé vált kacatjait, a városgondnok­ságnak jelenleg nincs le­hetősége a gyakoribb el­szállításra. Ezért arra ké­rik a városlakókat, hogy várják meg a lomtalaní­tással az akciót. A város egyébként húszmillió fo­rintot költ a limlom-akció­ra, amely a lakók számá­ra ingyenes, (me) Nagybajomban olyan otthont teremt, ahova jó az embereknek hazamenni nagybajom történetében az első női vezető Czeferner Józsefné polgármester. Azt mondta: egy nő sokkal érzéke­nyebben reagál az apró rezze­nésekre is, mint egy férfi.- CSAK ELŐNYE VAN ANNAK, ha nő a polgármester. Egy várost vezetni nagyban olyan, mint egy családot irányítani - mondta. - Csak itt sokkal több embernek kell az ügyes-bajos dolgait figyelembe venni, de érzelmileg nehezebben dolgo­zok fel bizonyos történéseket. A családon belül az édesanya amellett, hogy megoldja, segí­ti megoldani a problémákat, ő babusgatja, óvja, védi a csa­ládtagokat. Otthont teremt, ahová jó hazamenni. Olyan vá­rost szeretnék, ahová hazaér­kezik az ember. Ehhez szebb­nek, barátságosabbnak, élhe­tőbbnek kell lennie. Egy nő fi­gyelme szerteágazóbb, míg egy férfi általában egyszerre csak egy dologra figyel. Ám az igaz, hogy a teremtés koronái racio­nálisabban gondolkodnak. CZEFERNER JÓZSEFNÉ szerint még egy jó kö­zösségben is többet kell bizonyítania egy nőnek.- A mai napig fenntartással fogadják a női vezetőket, ép­pen ezért többet kell tenniük- mondta. Czeferner Józsefné: kellenek a nők a közéletbe Gazdasági sivatag a Dráva vidék, de modell lehet belőle európai unió Semmit sem tud kezdeni a leszakadó térségekkel. A szakemberek új lehetőségeket keresnek Önellátással, cserekereskede­lemmel hoznák helyzetbe a leg­szegényebb térségeket. Modell lesz Dél-Somogy. A leszakadó, önellátásra al­kalmatlan térségeket célozta meg az Inno-Agraria területfej­lesztő programja. Patosfától Ri- nyaújlakig hét dél-somogyi falu csatlakozott a kezdeményezé­sűkhez; vezetőik együttműkö­dési megállapodást kötöttek a szervezettel.- Uniós elv, hogy mindenki éljen meg a lakhelyén, s ehhez megfelelő támogatási rendszert is létrehoztak. A legszegényebb térségeink azonban annyira le­maradtak már, hogy nem képe­sek élni az állam és az EU nyúj­totta lehetőségekkel - mondta Osváth László programgazda. - A Dráva vidékhez hasonló tér­ségeket gazdasági sivatagnak nevezzük. Ide hiába érkezne tő­ke, meg sem látszana a hatása. Az EU ma nem tud mit kezdeni ezekkel a térségekkel, s a kü­lönbségek egyre mélyülnek. Olyan vidékfejlesztési modellre van szükség, amit támogathat az Európai Unió. Ehhez most néhány mintatérséget kell lét­rehoznunk, ez nélkülözhetetlen ahhoz, hogy egyáltalán foglal­kozzon a javaslatainkkal Brüsz- szel. Ilyen modell lesz szándé­kunk szerint ez a hét somogyi falu is. A gödöllői, szegedi, csik­Mintamajorok, mintagazdaságok születhetnek a Dráva menti falvakban szeredai és nyitrai egyetemek munkatársai dolgoznak a leg­szegényebb térségek fejleszté­sén. A programban a somogyi falvak mellett szlovákok, romá­nok is részt vesznek. - Senki ne gondoljon nagy dolgokra: a gaz­daság megerősítéséhez az önel­látáson, cserekereskedelmen át vezet majd az út. A somogyi kis­termelő kiajánlhatja majd az áruját a másik térségbe, s a kis mennyiségű és jó minőségű ter­mékével ismét piaci helyzetbe kerülhet. Nem ebből fognak megélni az emberek, de ha va­laki az ötvenezer forintos fize­tése mellé még húszezer forin­tos jövedelemhez jut, az már ko­moly segítség. Emellett igyek­szünk a térségek meghatározó vállalkozásait is bevonni. Az ő megerősítésük ugyanis létkér­dés környezetük számára. A program felkarolja a térségben élők terveit is; mintamajorok, bemutatógazdaságok szület­hetnek, ahol esély van az ide­genforgalomra. Nem szabad el­szállni; tudomásul kell venni, hogy szegény térség csak kis pénzekre számíthat az EU-tól, s azt kell okosan felhasználnia. Nemcsak a térségek gazda­ságát vizsgálják meg a szakem­berek, hanem az oktatását, egészségügyét, közigazgatását... Minden olyan területet, ahol ér­telme lehet az összefogásnak. ■ Nagy László

Next

/
Thumbnails
Contents