Somogyi Hírlap, 2007. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)
2007-09-23 / Vasárnapi Somogyi Hirlap, 38. szám
A HÉT TEMAJA 2007. SZEPTEMBER 23., VASARNAP bilincsben A gyanú a parlamenti mandátumáról a holokauszt áldozatain való viccelődésért lemondott Zuschlaggal szemben különösen nagy kárt okozó, folytatólagosan, üzletszerűen, bűnszövetségben elkövetett csalás. KIT NYEL MÉG EL A ZUSGHLAG-ÜGY? Alig több, mint egy hét alatt a Köztársaság térről a kecskeméti börtönbe, a szocialista pártszékházból előzetes letartóztatásba vezetett Zuschlag János szocialista politikus útja. Tibay Gábor - Éber Sándor A kiskunhalasi MSZP-s nem sokkal ezelőtt még pártja vezetőinek és az újságíróknak a pártszékházból jövet egyaránt azt bizonygatta, ügye nem is létezik, a folyamatban lévő ügyészségi nyomozás pedig nem több egyszerű APEH-vizsgálatnál. Másként gondolta ezt a Bács-Kiskun megyei ügyészség: a politikust szerdai kihallgatásáról már nem engedték el, az ügyében eljáró Szegedi Városi Bíróság pedig pénteken harminc napra előzetes letartóztatásba helyezte Zuschlagot. A bíróságra pénteken bilincsben és vezetőszíjon kísérték a rendőrök. A gyanú a parlamenti mandátumáról a holokauszt áldozatain való viccelődésért lemondott Zuschlaggal szemben különösen nagy kárt okozó, folytatólagosan, üzletszerűen, bűnszövetségben elkövetett csalás. Az ügyészség szerint Zuschlag és társai egyesületeken és alapítványokon keresztül úgy vettek igénybe állami támogatásokat, hogy a pénzt nem a célnak megfelelően használták fel. A nyomozók közel nyolcvanmillió forintot keresnek a csoporton. Ha bebizonyosodik az ötletgazdának tekintett Zuschlag bűnössége, a fiatal szocialista politikusnak öttől húsz évig tartó börtönnel kell szembenéznie - részben ezért is helyezték előzetesbe. A gyanúsított mostanáig nem tett vallomást, ám hangsúlyozta: nem követett el bűncselekményt. Előzetes letartóztatása ellen pedig fellebbezett: napokon belül az is kiderül, eredményesen-e. Zuschlagék sajtóértesülések szerint lényegében a Fiatal Baloldalhoz köthető rendezvényeket finanszírozták abból a pénzből, amelyet az általuk létrehozott civil szervezetek táboroztatásra nyertek el a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium Z Amikor még ment minden, mint a karikacsapás. Zuschlag János (középen) Gyurcsány Ferenccel, az akkori ifjúsági és sportminiszterrel egy ünnepségen (GYISM) keretéből. A költséges tréningeket, az aktivisták táboroztatását túlnyomórészt fiktív számlákkal fedezték - a pénzszerzés ezen gyakorlatára 2004- től a párttagság figyelmét is felhívták, a civil szervezetek alapításának elősegítésére pedig kitöltetlen alapító okiratokat, jegyzőkönyvmintákat végeredményben használati utasítást juttattak el a tagokhoz. Az ügyészségnek végül azért lett gyanús a nyolc egyesületből és egy alapítványból álló hálózat, mert hasonló fiktív számlákat találtak könyveléseikben - a nyomozás során több, a Fiatal Baloldalhoz és az MSZP-hez köthető politikushoz is elértek. így gyanúsítottként szerepel az ügyben Marsovszky Balázs, a Fiatal Baloldal volt fővárosi elnöke, Krausz Csaba újbudai MSZP-s önkormányzati képviselő, Katus Ferenc Bács-Kiskun megyei szocialista közgyűlési tag és Kullai Tamás volt kecskeméti MSZP-s önkormányzati képviselő is. A szocialisták számára az ügy kimenetele két szempontból jelentős: egyfelől kérdés, mit is tegyenek a gyanúba keveredett pártemberekkel. Akár azonnal kizárják őket, akár kivárnak, a helyzet mindenképpen kínos: Lendvai Ildikó, az MSZP parlamenti frakcióvezetője éppen erről beszélt a köztelevízió reggeli műsorában. Kijelentette: valódi dilemma ez, és nem biztos, hogy jól teszik, hogy megvárják: hogyan dönt Zuschlaggal kapcsolatban a bíróság. A másik, hasonlóan fontos kérdés pedig az: meddig érnek el az ügy szálai? A GYISM-ből folyósított támogatásokkal kapcsolatosan tanúként több mai MSZP-s államtitkárt kihallgattak, így Újhelyi Istvánt, Mesterházy Attilát és Arató Gergelyt - az ügyészek többek között a támogatások odaítélésének menetére voltak kíváncsiak. Mindannyian azt hangsúlyozták, nincs közük az ügyhöz. A 2002-2004 közötti „pályázati ■ Az ellenzék szerint az új Tocsik-ügy szálai a legmagasabb körökig vezetnek. Zuschlag-bábu a szégyenpadon csúcsidőszakban” ugyanakkor Jánosi Györgyöt követően maga a miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc vezette a tárcát. Ocsovai Tamás, a minisztérium akkori helyettes államtitkára pedig tanúkihallgatásán a jegyzőkönyv tanúsága szerint arról beszélt, hogy legtöbbször miniszteri utasításra cselekedtek a támogatások odaítélésekor. Gyurcsány erre így reagált: Ocsovai vallomása „egy gyáva ember menekülése”. A kormányfő pénteken a nyomozásban való segítség felajánlásával is igyekezett elhatárolódását hangsúlyozni. „A miniszterelnök tiszta vizet kíván önteni a pohárba. Volt szak- miniszterként minden segítséget megad a nyomozóhatóságoknak az ifjúsági szervezetek állami támogatásával kapcsolatos ügyekben” - közölte Daró- czi Dávid kormányszóvivőn keresztül. A dolgok jelenlegi állása szerint bizakodásra adhat okot MSZP-körökben az, hogy az ügyészség - noha a nyomozás kapcsán több száz tanút kihallgatott és több szervezetet vizsgált - nem bővítette a gyanúsítottak körét. A Zuschlag-ügyben meg kell történnie a szükséges felelősség- revonásnak - jelentette ki Szijjár- tó Péter. Az ellenzéki párt szóvivője új Tocsik-ügynek nevezte a történteket, amely során „ állami pénzek váltak bizonytalan módon pártfinanszírozásra alkalmassá”. A szálak Gyurcsány Ferenc dolgozószobájáig vezetnek - mondta Szíj jártó. A csaknem tízmilliárdos ifjúsági vagyon útvesztői A RENDSZERVÁLTÁS idején lett a Demisz az MSZMP ifjúsági szervezetének, a KISZ-nek az utódszervezete. Az előd vagyonával kapcsolatban ekkoriban eltérő álláspontok születtek: egyfelől többen politikai privilégiumnak tekintették a KISZ vagyonát (így például Kiss Péter), más vélemény szerint azonban a vagyonnak az újonnan alakuló társadalmi szervezetek tőkéjévé kellett volna alakulnia (ez volt Gyurcsány álláspontja). A vagyon - amelyet akkori áron tízmilliárdosra becsültek - nagy része azonban nyom nélkül tűnt el az évek folyamán. az ifjúsági szövetség ingatlanjai mellett az Ezermester vállalat, az Express Utazási Iroda és az Országos Rendezvény- szervező Iroda tulajdonosa is volt. A vagyonkezelésre jellemző, hogy az utódszervezet például 1989-ben néhány nap leforgása alatt adta el a KISZ KB Duna-parti székházát 950 millió forintért egy banknak, és több más ingatlannal is nagyvonalúan bánt. DE NEM csak a KISZ, az úttörők köreiben is voltak kétes hátterű ügyletek. így többéves hercehurca után. idén a bíróság Rácz Pétert, a Magyar Úttör& szövetség elnökét hűtlen kezelés miatt másfél év felfüggesztett szabadságvesztésre és egymillió forint pénzbüntetésre ítélte. A vád szerint Rácz 1999-ben 14,2 millió forintért adta el a csillebérci úttörőtábor területén fekvő több mint 90 millió forint értékű vadászházat. Az ingatlant megvásárló kft. egyik tulajdonosa egy időközben elhunyt kínai állampolgár volt, másik tulajdonosa pedig az adásvétel után hetekkel Rácz Péter unokatestvére lett. a kilencvenes évek vitatott ügye a Schmuck Andor volt szocialista honatya nevével fémjelzett Xénia-láz-botrány. Az 1995-től induló Űrgammák sorozatot és a köré szerveződő iskolai klubhálózatot a Magyar Televízió több száz millió forinttal támogatta, a vállalkozás kormányzati pénzből is milliókhoz jutott. Politikuskarrierek végállomásai: hűtlen kezelés, hivatali visszaélés, kenőpénz elfogadása, adócsalás, magánokirat-hamisítás, vesztegetés és csődbűntett szabadi Bélát csaknem kétmilliárdos károkozással és hűtlen kezeléssel vádolták: a kisgazda földművelésügyi államtitkárt hatéves eljárás után nem jogerősen a Fővárosi Bíróság 2006 októberében két év felfüggesztett börtönre ítélte. A bíróság egy rendbeli hűtlen kezelést és 19 rendbeli hivatali visszaélést rótt Szabadi terhére. A volt államtitkárnak többek között költséges külföldi utazásai, az agrártárcának az FTC-vel kötött reklámszerződései és szabálytalan pénzátutalásai, fiktív szerződéskötések miatt kellett bíróság elé állnia. Szabadi majdnem négy hónapig volt előzetes letartóztatásban, majd egy évig háziőrizetben, azt hangoztatta, hogy ártatlan, és a kisgazdapárt elleni támadások áldozata. székely Zoltán kisgazda képviselőt 2000. október 12-én érték tetten, amikor 20 millió forint kenőpénzt fogadott el egy építési vállalkozótól Budapesten, a Szent Gellért téren egy személygépkocsiban. Bállá Dániel a bíróságon azt mondta: a honatya előbb 30, majd 20 millió forintot követelt tőle. Cserébe azt ígérte, hogy befolyásos politikusként munkát szerez számára. Székelyt a pártjából kizárták, előzetes letartóztatásba került, majd a Legfelsőbb Bíróság hat év börtönnel és kilencmillió forint pénzbüntetéssel sújtotta a volt kisgazda, majd független képviselőt. KÁBÁI KÁROLY Volt MSZP-S politikust tegnap vették őrizetbe, miután a Hír TV munkatársa megtalálta egy budapesti pszichiátrián. Kábái ellen csütörtökön adtak ki elfogatóparancsot. Veres János pénzügyminiszter egykori üzletfelét, színesfém-kereskedőt adócsalásért, csalásért és magánokirat-hamisításért három és fél év börtönbüntetésre ítélték. A bíróság elutasította Kábái felülvizsgálati kérelmét. Noha büntetését augusztusban meg kellett volna kezdenie, nem vonult be a börtönbe. Jelenleg nincs kihallgatható állapotban, rendőrök őrzik. Várhegyit hűtlen kezelésért ítélték el VÁRHEGYI ATTILA fideszes or- szággyűlési képviselőt egyéves, két évre felfüggesztett börtön- büntetésre ítélte jogerősen a Pest Megyei Bíróság 2002. október 7-én hűtlen kezelés miatt. Mellékbüntetésként félmillió forintot is kellett fizetnie a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma volt politikai államtitkárának. A vád szerint Várhegyi még szolnoki polgármesterként vagyonkezelői kötelezettségét megszegve 154 millió forintos kárt okozott a város ön- kormányzatának különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel, vezető beosztású hivatalos személy által elkövetett vesztegetéssel és magánokirat-hamisítással. A vádakat tagadó Várhegyi az ítélet után lemondott képviselői mandátumáról, de sokáig pártigazgató maradt. sümeghy csaba fideszes honatyát 250 millió forintos csődbűntettel vádolta meg a Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatal 2005 októberében. A nyomozók szerint Sümeghy az 1997 óta tulajdonában lévő BCB Egyesült Textil Művek Rt. céget 2000 márciusában átruházta egy magánszemélyre, akit tulajdonosként be is jegyeztek a cégbíróságon. A társaság másfél milliárdos adóssága azonban ekkor már jelentősen meghaladta a vagyonát. Ugyanakkora tulajdonosi jogokat valójában két másik magánszemélygyakorolta, akikkel a képviselő megállapodott, hogy a működés során a felszabaduló pénzeszközöket egymás között elosztják. Sümeghy alaptalannak tartotta a vádakat és saját maga kérte mentelmi jogának felfüggesztését, ítélet még nincs az ügyben. i
