Somogyi Hírlap, 2007. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)

2007-09-22 / 222. szám

2007. SZEPTEMBER 22., SZOMBAT GAZDASÁG 7 Bécs békítő gesztusai Gyurcsány kritikus szavaira Csapdában érzik magukat nyugdíjak Százezreket sújthat hátrányosan a 2008. év Nemcsak a bécsi kancellári hiva­tal, hanem több osztrák miniszter is azon fáradozott tegnap, hogy lecsillapítsa a kedélyeket Gyur- csány Ferencnek a Dér Standard­ban közölt interjúja után. A ma­gyar kormányfő a schengeni ha­tárellenőrzést, a Mól megvásárlá­sát és a Rába habzását kérte szá­mon nyugati szomszédainktól. A liberális osztrák lap idézte Alfréd Gusenbauer kancellárt: „meg fogjuk próbálni, hogy még intenzívebbé tegyük az amúgy is szoros és jó kapcsolatot Magyar- országgal és Gyurcsány kor­mányfővel”. Günther Platter bel­ügyminiszter pedig nyugtatóan azt mondta a Dér Standardnak: „a schengeni rendszer kiterjesz­tésének napjától nem lesz több közvetlen határellenőrzés”, ha­nem már az elején átállnak a „határtérségkontrollra”. ■ A Rába-habzás, a Mol-OMV olaj csata és a határkérdések miatt bírálta Gyurcsány az osztrák felet. „Minden nemzetnek megvan a maga büszkesége, öntudata és megvannak az érdekei. Itt olyan dolgok jöttek össze, amelyek, őszintén szólva, mind a hármat sértik... Alapjában véve mindhá­rom konfliktus esetében ugyan­arról van szó, hogy egy osztrák szereplő - legyen az a kormány Schengen esetében, egy bőrgyár a Rába esetében - megpróbálja előzetes megegyezés nélkül, egy­oldalúan érvényesíteni az érde­keit” - nyilatkozta a lapnak a ma­gyar miniszterelnök. Gyurcsány hangsúlyozta: nem kívánatos, hogy a Mól az OMV-n keresztül osztrák állami tulajdon­ba kerüljön. „Ez már nem gazda­ságpolitikai kérdés, hanem nem­zeti szuverenitás kérdése. Ami­kor magánbefektetők jelentek meg a Mol-nál, azt támogattuk, ám egy másik állam részvételét egy stratégiai vállalatban nagyon alaposan meg kell gondolni.” A másik téma: ha Magyar- ország csatlakozik a schengeni rendszerhez, akkor Gyurcsány szerint kizárt dolog, hogy csak másodrangú tagként csatlakoz­zék. „Hogyan magyarázzam meg, hogy noha a schengeni rendszer tagjai vagyunk, osztrák bará­taink továbbra is ellenőriznek bennünket...?” ■ V. G. M. Jövőre száznegyvenezer nyugdíjba vonuló juttatá­sát alacsonyabban állapít­ják meg, a személyi jöve­delemadó változása pedig egymillió nyugdíjast is érinthet hátrányosan. Europress-összeállítás Nem csitul a tiltakozás a nyugdí­jak csökkentése miatt: mint azt megírtuk, több civil szervezet is petíciókkal tiltakozik a jövőre életbe lépő változások ellen. „Csapdahelyzetben vagyunk” - jelentette ki lapunk kérdésére Pajor Gyulai Károly, a Nyugdíjas Polgári Egyesület képviselője. „A nyugdíjak nagyon komo­lyan veszítenek értékükből már az év végéig, és utána csak rosz- szabb lesz a helyzet” - állította. Szerinte ugyanis a magas infláció miatt a nyugdíjak az utólagos kompenzáció ellenére is 4-5 szá­zalékkal kevesebbet érnek, mint egy éve. „Számításaink szerint a nyugdíjasok által igénybe vett közüzemi szolgáltatások és az élelmiszer- és gyógyszerárak emelkedése miatt akár 12 száza­lékkal is nőhetnek a kiadásaink éves szinten - indokolta. - Aki jövőre megy nyugdíjba, még rosszabb helyzetben van: öt vagy akár tizenöt százalékkal is ala­csonyabb összegű nyugdíjat álla­píthatnak meg számukra.” 1 2008 januárjától ugyanis a § nyugdíjak kiszámításánál ügye- 1 lembe vett kereseteket, jövedel- 1 meket nemcsak azok személyi | jövedelemadó-tartalmával kell f csökkenteni, hanem a keresetek- § bői levont járulékok összegével | is, ideértve az egyéni nyugdíj- | járulékot, a magán-nyugdíjpénz- I tári tagdíjat, az egyéni egészség- Akárhogy számolja, mégsem lesz több. 2008-ra sokan ráfizetnek, biztosítási járulékot és a Munkaerő-piaci Alapba fizeten­dő munkavállalói járulékot. A személyi jövedelemadó válto­zásai még hozzáadódnak a ter- hekhez: akinek a nyugdíj mellet­ti jövedelme évente meghaladja a minimálbér 12-szeresét, azaz je­lenleg a 786 ezer, jövőre valószí­nűleg a 834 ezer forintot, annak nem folyósítják tovább a nyug­díját. Ha ezt a keretet december­ben lépi át, a decemberi nyugdíjat vissza kell fizetnie. „Becsléseink szerint ez legalább egymillió nyugdíjast érint hátrányosan” - jelentette ki Pajor Gyulai Károly. Szekeres: a rendvédelmisek választhatnak majd a jövőben kedvezőbb nyug­díjat választhatnak azok a rendvédelmi szerveknél, illet­ve fegyveres testületeknél dol­gozók, akik legalább 20 évet szolgáltak. A kormány dönté­sét ismertető Szekeres Imre elmondta: idén december 31- én rögzítik a nyugdíjak aktuá­lis összegét, amelyet a tényle­ges nyugdíjba vonulásig min­den évben az adott évre előre meghatározott összeggel nö­velnek. így az érintetteknek választási lehetőségük lesz a hatályos szabályok szerint já­ró ellátás, illetve a nyugdíj évenkénti emelésekkel növelt összege között. A honvédelmi miniszter hangsúlyozta: azt sze­retnék elérni, hogy sokan ne menjenek csak azért nyugdíj­ba, mert később hátrány érné őket a nyugdíjszámítás miatt. Ez a szabályozás a nyugdíjtör­vény 2006-os módosításával ke­rült a jogszabályokba, de csak a 2008 januárjától nyugdíjazottak­nál lép életbe. 2009-től további szigorítások várhatók: a szabályo­zás kiterjed minden 62 év alatti nyugdíjasra, az előrehozott öreg­ségi nyugdíjkorhatár pedig egy­ségesen 59 év lesz a férfiaknak és a nőknek is. „Ha nem teszünk semmit, egy­szerűen össze fog omlani a nyug­díjrendszer” - mondta Korózs ■ A nyugdíjkassza hiányos, a magasabb járulék meg lassítja a gazdaságot. Lajos szocialista országgyűlési képviselő a Standart&Poor brit hitelminősítő intézet legfrissebb jelentésére hivatkozva a köztévé Este című műsorában. A jelentés ugyanis kiemeli: több európai or­szágban, így hazánkban is, olyan alacsony a születések száma, hogy néhány évtizeden belül a nyugdíjak finanszírozását már csak hitelekből tudná megoldani a költségvetés. „Vészharangot nem kell kon­gatni, de rendkívül súlyos a hely­zet - mondta Iván László fideszes országgyűlési képviselő. - Annál is inkább, mert a magyar népes­ség egyidejűleg fogyatkozik és egyszerre idősödik. Ezért az után­pótlással gondok vannak, a nyug­díjkasszát évente már most is a költségvetésből kell kipótolni.” A poütikus szerint azonban nem a járulékok növelésével kell feltölte­ni a nyugdíjkasszát, hanem éppen egy egyszerűbb, alacsonyabb járu­lékrendszerrel kellene segíteni a gazdasági növekedést, és szélesíte­ni a járulékfizetők körét Hasonlóan vélekedik Holtzer Péter, a Magyarország Holnap Nyugdíj- és Időskori Kerékasz­talának elnöke. Szerinte egyelőre a fiskális kényszer hatására szü­lető rövid távú módosításokkal találkozunk. „A járulékkulcsok megemelése - bár már az idén is javítja a Nyugdíj-biztosítási Alap egyenlegét - fékezi a gazdaság bővülését, ráadásul hosszú távon még a magas elvonás sem elég az egyensúlyhoz. Az élőmunka- teher tovább nem növelhető, sőt a versenyképesség megőrzése azok csökkentését követelné meg, a kiutat a kiadások lefara­gása jelenti” - mondta a szakem­ber a Világgazdaságnak. HÍRSÁV 32 milliárdot követelnek az autópálya-építőktől AZ AUTÓPÁLYA-ÉPÍTÉSEK során bizonyítottan kartel- lező cégektől - Betonút Rt., Strabag Rt., Hídépítő Rt., Egút Rt., Debmút Rt. - 32 milliárd forint kártérítést követel a Nemzeti In­frastruktúra Fejlesztő Zrt. Az értesítést tegnap postázták az érintetteknek, akik novemberig kaptak határidőt. Megállapodás hiányában polgári peres eljárást indul. Új vagyongazdálkodás akár kisebb létszámmal januártól az ÁPV Zrt. el­lenőrző bizottságához ha­sonlatosan működő testü­let, a Nemzeti Vagyongaz­dálkodási Tanács veszi át az eddigi vagyongazdálko­dási szervezetek szerepét - közölte Tátrai Miklós pénzügyi szakállamtitkár. Hogy a hivatal élére kit jelöl a miniszterelnök, arról csak a vagyontörvény élet­be lépése után lehet beszél­ni. Az új szervezet létszáma harmadával csökken. Gráf József jobb évet ígér jövőre az állattartóknak az idei évet túl kell élni az állattenyésztésben, de a jö­vő évtől a fejlesztési forrá­soknak köszönhetően az ágazat versenypozíciója javulásnak indulhat, állítja Gráf József. A földművelés- ügyi és vidékfejlesztési miniszter elmondta: a baj­ba került állattenyésztők­nek az állam nem tud a ta­karmányárak mérséklésé­vel segíteni, mert az Euró­pai Unió semmiképp nem engedi a közvetlen állami beavatkozást az ágazatba. Gráf: túlélni az idei évet! Pelczné nem tágít, szerinte felemelik a vizitdíjat Csak 660 millió forint a plusz olimpia A sportszövetségek többet kértek, de nincs több Nyolcmilliós bírságot kapott a Hankook gyár „A kormány hibájából jövőre duplájára nőhetnek a családok megélhetési költségei” - jelentet­te ki tegnap Pelczné Gáli Ildikó. A Fidesz alelnöke szerint 2008- ban tovább mélyül a szociális vál­ság, mert duplájára emelkedhet a vízdíj (a pénzügyminiszter sze­rint nincs üyen javaslat), 30 szá­zalékkal nőhet a villamos áram ára a szektor privatizációja miatt és 10 százalékkal a gáz ára, vala­mint tovább drágulnak az élelmi­szerek is. „Ennek nem valamiféle külső törvényszerűség, hanem a kormány alkalmatlansága az oka” - szögezte le. A gazdasági és a pénzügyi tárca korábban cáfolta a draszti­kus áremelkedéseket. ■ M. V. „Az idei és a jövő évre összesen 660 millió forintos pluszforrás áll rendelkezésre a sportegész­ségügyre, illetve 14 sportági szö­vetségnek az olimpiai felkészü­léssel összefüggésben” - jelen­tette be tegnap Gyurcsány Fe­renc azután, hogy mintegy egy­órás megbeszélést folytatott a 2008-as pekingi olimpiára való magyar felkészülésről a sport- szövetségek vezetőivel a buda­pesti Magyar Sportok Házában. A kormányfő jelezte, hogy az összeg kisebbik részét az idei költségvetés tartalékából utalják át, nagyobbik részét pedig a jö­vő évi költségvetés tervezett keretszámain felül biztosítják. Az egyeztetésen jelen volt a Újhelyi: hamarabb utalják a pénzt Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) vezetősége: Schmitt Pál elnök, Molnár Zoltán ügyvezető igazgató és Kamuti Jenő főtitkár is, valamint a sportot felügyelő Önkormányzati és Terület- fejlesztési Minisztérium kép­viseletében Újhelyi István állam­titkár és Elbert Gábor sport- szakállamtitkár. „A szövetségek összesen több mint 700 millió forintot kértek - az úszók 90 milliót, a kajak-ke­nusok 47 milliót -, a költségvetés helyzete miatt ebből 660 millió forintos igény kielégítésére van lehetőség. ígéret van rá, hogy gyorsított eljárásban átutaljuk az összegeket” - mondta lapunk­nak Újhelyi István. ■ Vég M. A dunaújvárosi Hankook gumi­gyárat 8 millió forintra bírságol­ta meg az Országos Munkavédel­mi és Munkaügyi Felügyelőség regionális felügyelősége a mun­karend előírásainak súlyos meg­sértése miatt. Jankó Zoltán igazgató el­mondta: a munka­ügyi vizsgálatok megállapították, hogy több alkalmazott 12 órát meghaladóan, 15-16-18 órát is dolgozott folyamatosan, ami el­lentétes az előírásokkal. Emellett a Hankook több esetben nem biz­tosított 11 óra pihenési időt két munkanap között a dolgozóknak. A felügyelőség megállapította azt is, hogy augusztus 20-án több olyan alkalmazottal is munkát vé­geztettek, akiket munkaszüneti napon erre nem kötelezhettek volna. Az igazgató hozzátette: a bírság nem jogerős, a munkálta­tó jogorvoslattal élhet A Fidesz egyből közleményben rea­gált: a kormány által sok milliárd forint közpénzzel támoga­tott cég körüli botrányok jelzik, nincs minden rendben a kor­mányzat által Magyarországra szabadított multicégek körül. A dél-koreai miniszterelnök budapesti látogatásán kijelentet­te: a cég be fogja tartani a magyar törvényeket. Hasonló ígéretet tett előzőleg a Hankook is. ■ V. M. ■ A dunaújvárosi Hankook jogor­voslattal élhet.

Next

/
Thumbnails
Contents