Somogyi Hírlap, 2007. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)

2007-09-21 / 221. szám

2 Mit tenne a bűnözőkkel? GELENCSÉR FERENC kaposvá­ri ügyvezető: - Szemet sze­mért, fogat fogért Ha rajtam múlna, én visszaállítanám a halálbüntetést Szerintem annak nagyobb visszatartó ereje lenne, még ha az eset­leges bírói tévedéseket figye­lembe is vesszük, bár ezek­ből talán egyre kevesebb van. A mostanihoz hasonló brutális bűncselekményeket nem lehet megtorlás nélkül hagyni, kapja meg minden elkövető a méltó büntetését Kiss Klaudia kaposvári tanu­ló: - Szerintem az olyan em­berek, akik üyesmit elkövet­nek, a legsúlyosabb bünte­tést érdemlik. S ez az én el­képzelésem szerint az, ha va­laki élete végéig börtönben marad. Tehát nem szabadul­hat mondjuk 20-25 év múl­va, hanem amíg él, a börtön falait nézheti csak. Egyébként az ország vezetésének a dol­ga lenne, hogy jobban figyel­jen arra, mi minden történik ebben az országban. vajda Gábor kaposvári egye­temi hallgató: - Jó, hogy nem rajtam múlik, melyik bűnö­ző milyen büntetést kap. Azt hiszem, nem tudnék megfe­lelő döntést hozni, de előfor­dul, hogy így van ezzel az igazságszolgáltatás is. Egy ember számára szerintem a legnagyobb büntetés az éle­te végéig tartó teljes elszige­telés egy igazi ingerszegény környezetben, ahol senkivel sem kommunikálhat MEGYEI KÖRKÉP somogyi hírlap - 2007. szeptember 21.. péntek Mezítláb nem jár iskolába oktatás Félszáz cigány kisgyerekkel ismerkednek Darányban Iskola a pad alatt; mindent elkövetnek, hogy a gyerekek figyelmét ébren tartsák, s az eredmény őket igazolja Félszáz roma kisgyerekkel ismerkednek ezekben a he­tekben Darányban. A szom­széd Istvándiban bezárták a cigányiskolát, és az ösz- szes diák ide került. Nagy László- Nagy volt a félelem, de közel sem akkora a gond, mint sokan gondolták - összegzi az eltelt há­rom hét tapasztalatait Breszkovics József megbízott vezető. - Tartot­tunk a közhangulattól. Féltünk, hogy a cigány iskola érkezése mi­att a magyar szülők elviszik a gye­rekeiket Szerencsére nem így tör­tént Még jobban tartottunk az is­kolakerüléstől, de egyelőre nin­csenek notórius hiányzók. Volt, akit azért fogtak otthon, mert nem volt cipője. Aggódtunk amiatt is: hogyan sikerül nekik a beilleszke­dés. Ezek a gyerekek ugyanis ed­dig még nem voltak a falujuk ha­tárain kívül. Egy kicsi, családias iskolában tanultak. Meglepően gyorsan sikerült nekik. A bezárt iskolából 37 alsó ta­gozatos diák, az istvándi óvodá­ból pedig 14 elsős érkezett. így most 242 gyerek tanul Darány­ban. Közel százan halmozottan hátrányos helyzetűek. A tantes­tület erőn felül teljesít. A félszáz kisgyerek elhelye­zése nem okozott gondot, mert sikerült beépíteni az iskola te­tőterét. Létszámgondja eddig sem volt az iskolának, most pe­dig ideális a kihasználtsága. Nem-csak gazdaságilag kedve­ző a változás, hanem szakmai­lag is. - Tavaly egy átlagos osz­tályba 27-28 gyerek járt, most A kitelepített és kényszermun­kára ítélt svábok emlékére he­lyeztek el szoborkompozíciót az ecsenyi evangélikus temp­lom oldalán. Az Ecsenyi svá­bokért elnevezésű emlékmű­vet Gera Katalin szobrászmű­vész készítette, és vasárnap avatják majd fel. Ecsenyből hatvanhárom svá­bot küldtek kényszermunkára húszas létszámú osztályaink vannak - mondja Breszkovics József. Kisebb csoportokban ta­nulhatnak a diákok magyart és matematikát. Ennek a haszna pedig nyilvánvaló: több idő ma­rad a gyerekekre, alaposabb, el­mélyültebb lehet a tanítás. Persze pontosan tudják, hogy ezekkel a gyerekekkel még így sem lehet csodákat elérni, hiszen nyomorúságos körülmények kö­1945 és 1955 között, kétszáz­nyolcvan családot pedig kitele­pítettek 1948-49 között. Máj Pétertől, az Ecsenyi Né­met Kisebbségi Önkormányzat elnökétől megtudtuk, hogy a márványszobor egy angyalt áb­rázol, amely a svábok őrangya­lát szimbolizálja. A település látképe is helyet kapott a kom­pozícióban. ■ Meiszterics E. zül érkeztek. Elsősorban az értő olvasást kívánják fejleszteni. - Ezek a családok nem olvasnak, csak tévét néznek - magyarázza Radics József. - Ha nem figye­lünk erre, akkor felnőtt korukra funkcionális analfabéták lesz­nek. Persze az is fontos, hogy mi­kor született Arany János, de mégis fontosabb, hogy a körülöt­tünk lévő világot értse a gyerek, és képes legyen élni benne. Korszerűsíti a villamosenergia­hálózatát Andocson az E.ON Dél­dunántúli Áramszolgáltató Zrt. A munkák végzésébe a társaság alvállalkozókat is bevont. A közelmúltban kezdett háló­zatfelújítás során a Rákóczi, a Táncsics, a Dózsa György és a Szabadság utcákban mintegy hatvan régi és elavult faoszlo­pot cserélnek le korszerű vasbe­Tanulás a pad alatt A DARÁNYI ÁLTALÁNOS ISKOLA mindig az új utak kereséséről volt ismert. Mindent megtesz­nek azért, hogy ébren tartsák a gyerekek figyelmét. Ha kell, a pad alá bújnak velük ta­nulni. Azt tartják: ma már kevés, hogy a tanár a kated­ráról osztja az észt és a diák némán figyel. tón tartóoszlopokra. A rekonst­rukció alkalmával lecserélik az eddigi kis keresztmetszetű ve­zetékeket is szigetelt légveze­tékre. A tervszerű beavatkozás biztonságos elvégzése érdeké­ben napi hét-nyolc óra hosszat az adott utcákban áramszünet van. A hálózat-korszerűsítés­sel a tervek szerint e hónap­ban végeznek. ■ K. J. Barcs pécs 2010 - európa KULTURÁLIS FŐVÁROSA (EKF) címmel szervezett találko­zót a helyi liberális klub. Az érdeklődők kérdéseire Bretter Zoltán, a pécsi ön- kormányzat tanácsnoka, a gazdasági minisztérium EKF-megbízottja válaszolt. Beszámolt a projekt legfon­tosabb elemeiről és az elő­készítés helyzetéről. .Arról is szó esett: hogyan kapcso­lódhatnak a régió települé­sei a pécsi programhoz, (ni) Barcs PARKGONDOZÓKAT képzett Barcson a pécsi re­gionális képzőközpont és a barcsi munkaügyi központ; a 22 résztvevő sikeres vizs­gát tett. A nyolcszáz órás tanfolyam után valameny- nyien OKJ-s képesítést kap­tak. Az elméleti és a gya­korlati képzésnek a barcsi városgazdálkodási igazga­tóság adott helyet, (ni) Ecseny-Nyíregyháza sikere­sen szerepeltek az ecsenyi sváb hagyományőrzők a Kóstold meg Magyarorszá­got! elnevezésű rendezvé­nyen Nyíregyháza-Sóstón. Rajtuk kívül Miklósiból és Nagyszakácsiból indultak somogyi csapatok a kétna­pos gasztronómiai feszti­válon. Az ecsenyiek sváb siilvás lepénye mellett a szakácsiak házi parasztré­tese aratott nagy sikert, to­vábbá a miklósiak újítása, a kürtös lángos nyerte el az ínyencek tetszését. A be­vételt a sóstói falumúzeum­ra fordítják, (me) Kaposvár megtartotta so­ron következő ülését a Munkácsy gimnáziumban tevékenykedő iskolaszék. Az intézményi, a szülői és a tanulói oldal képviselői megtárgyalták az idei tan­év programjának terveze­tét és a tanévkezdés ta­pasztalatait. (mk) Kaposvár a cigány és a hor- vát kisebbségi önkormány­zat is ülésezett csütörtökön. A tagok előterjesztést hall­hattak egyebek közt a Nem­zetiségek Napjára tervezett elismerések odaítéléséről, valamint előbbiek a köz­hasznú munkások foglal­koztatásáról, utóbbiak pe­dig az általuk benyújtott pá­lyázatok elbírálásáról, (mk) Szoborra került a svábok őrangyala is Ecsenyben Andocson korszerűsítik a villamosenergia-hálózatot Vasárnapra túlórapénzt követelnek a kereskedők Több tízmilliós adomány Somogynak segítség A kórházban és a szociális intézményekben használják az eszközöket A vasárnap legyen általános pi­henőnap - fogalmazódott meg az igény tegnap Kaposváron, a me­gyei kereskedelmi alkalmazottak szakszervezeti titká­rainak fórumán.- Ez nem azt je­lenti, hogy be kell zárni vasárnap az üzleteket - mondta Sáling Jó­zsef, a szakszervezet elnöke, ha­nem azt, hogy aki dolgozik va­sárnap, az kapjon 100 százalék túlórapénzt és egy szabadna­pot. Ennek érdekében az alkot­mánybírósághoz fordulunk, hogy A munka törvénykönyvé­ben leírtakat a gyakorlatban is érvényesíteni lehessen. Sáling József szerint az ága­zatban bruttó 9-10 százalékos béremelés szükséges ahhoz, hogy a kialkudott bér tartható legyen. - A szakvégzettséghez kötött minimálbér jövőre 86 ezer fo­rint lesz. A kereske­delemben dolgozók 98 százaléka szak- képesített, így náluk komolyabb béremelés várható - mondta. A találkozón elhangzott, hogy a kereskedők túl sokat, eseten­ként 43M4 órát dolgoznak heten­te. - Zéró tolerancia szükséges a munkaidő betartásában - tette hozzá Sáling József. - A kormány megerősítette az ellenőrző szer­veket, de a büntetési gyakorlat nem egységes. ■ F. Szarka Á. ■ Az Alkotmány- bírósághoz fordulnak. Több tízmillió forint értékű adományt kapott Somogy me­gye a németországi Rhein- Neckar járástól. A jórészt kór­házi felszerelésekből, eszkö­zökből álló segélyszállítmányt csütörtökön adta át hivatalosan Klaus Eiermann, a sinsheimi egészségügyi központ igazga­tója Gelencsér Attilának, a me­gyei közgyűlés elnökének Ka­posváron, a megyei kórházban. Az elnök pedig rögtön tovább­adta az eszközöket a kórház vezetésének. ^- Tudjuk, hogy néhány intéz- § mény hiányt szenved bizonyos | eszközökből, s ezt emberi erővel | próbálják pótolni - mondta az § Ünnepélyes átadáson Klaus Eier- Az adományt Gelencsér Attila elnök (balról) vette át Klaus Eiermanntól mann. - Ezen a helyzeten igyek­szünk az adománnyal javítani.- Háromnapos hivatalos lá­togatáson jártunk az elmúlt hé­ten Rhein-Neckar járásban - mondta Gelencsér Attila -, s ak­kor értesültünk róla, hogy ismét adományt kap megyénk. A megye és a járás közti kap­csolat több mint tíz évre nyú­lik vissza, s négyszer kapott Somogy segélyszállítmányt Rhein-Neckartól. A mostani adományt német tűzoltók szál­lították két autóval Kaposvárra. A tervek szerint azokat az esz­közöket, amelyeket a kórház nem tud használni, szétosztják a megye számos szociális intéz­ménye között. ■ Márkus K. L > *

Next

/
Thumbnails
Contents