Somogyi Hírlap, 2007. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)
2007-09-19 / 219. szám
6 EURÓPAI UNIÓ 2007. SZEPTEMBER 19., SZERDA Nagyberuházások indulhatnak a régióban i r ■ ■ I 1 l 7 f ■ milliárdok A Dél-Dunántúl fejlesztésére közel kétszázmilliárd forint juthat j§3ZS3§0S30D 0kt3t3S6rt Dr. Wekler Ferenc, a Déldunántúli Regionális Tanács elnöke szerint az Új Magyarország Fejlesztési Terv részeként a Dél-Dunántúlon is jelentős beruházások, fejlesztések indulhatnak el. Máté Balázs- 2013-ig hétezermilliárd forint támogatást kaphat Magyarország. Mennyi juthat ebből a dél-dunántúli megyékbe? Dr. Wekler Ferenc: - Az Új Magyarország Fejlesztési Terv alapján a régióba közel kétszázmilliárd forint érkezhet a következő hét év során. Ehhez még hozzá kell számítani a pályázók önrészét is, amivel együtt há- rom-négyszázmilliárdos összértékű beruházások valósulhatnak meg a Dél-Dunántúlon, vagyis talán soha nem látott fejlődésnek indulhat ez a térség is.- Az egyik legégetőbb kérdés az úthálózat fejlesztése a Dél- Dunántúlon. Több mint 45 milliárd forintból 2008-ig megépül az M7-es gyorsforgalmú út hiányzó láncszeme Balatonkeresztúr és Nagykanizsa között. A 61-es főút 73 kilométeres, Somogy megyei szakaszának burkolaterősítése 6,3 milliárd forintba kerül. A Pécs és a pogányi repülőtér közötti szakasz négysávosítása 3,3 Wekler Ferenc: „Soha nem látott fejlődésnek indulhat ez a térség is” milliárd forintos beruházást jelent 2010 márciusára megépül az Mó-os Dunaújváros-Szek- szárd-Bóly-Pécs szakasza is.- A pénzek lehívását lehetővé tevő pályázatok egy részét már kiírták. Melyek ezek?- Már nyitott a tízmilliárd- kétszáznyolcvanötmillió forintos pályázati alap az oktatási intézmények előtt. A programban felújításokra, bővítésekre, eszközök beszerzésére igényelhetnek támogatást.- Ugyancsak lehet pályázni kerékpárutak építésére is.- Ez volt a dél-dunántúli megyék számára kidolgozott első pályázati kiírás. 1,2 milliárd forint áll rendelkezésre erre a célra.- A városias környezet kialakítását, az ipar megtelepedését segítő alapok is rendelkezésre állnak?- A napokban hirdettük meg az ipari parkoknak, a kezdő vállalkozásoknak otthont adó inkubátorházak fejlesztésére, valamint a felhagyott ipari telephelyek újraélesztésére kiírt pályázatot. Mintegy ötmilliárd forint áll rendelkezésre.- Milyen további területek juthatnak támogatáshoz?- A következő hónapokban a szociális szférát érintő területeken írunk ki pályázatokat. Kis iskola tizenhétmilliója oktatás Eszközökre és képzésekre, új módszertanra fordították Kompetenciaalapú oktatáshoz nyert támogatást Háromfa kicsiny általános iskolája. A térségben egyedülálló, de még a régióban is kuriózumnak számít a háromfai Móricz Zsigmond Általános Iskola nyertes pályázata, mely során az intézmény uniós forrásból, HEFOP pályázaton, 17,5 millió forintot nyert a kompetenciaalapú oktatás feltételeinek megteremtésére. A pályázat részleteiről, az összeg felhasználásáról és tapasztalatokról a projekt véghezvivője, az iskola igazgatója, Horváth Attila beszélt.- Mit jelent a kompetenciaalapú oktatás?- A készségfejlesztő, a gyerekek képességeit előtérbe helyező és azon keresztül tanító módszert. Ez az oktatási forma eltér a hagyományostól, főként a vi- zualitásra és a gyakorlati tapasztalatokon alapuló megértésre épít.- Mikor indulhatott el ez a képzési forma a háromfai iskolában, és miért pályáztak?- Bár az integrált oktatás, vagyis a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek együtt- nevelése a normál háttérrel rendelkezőkével és a Hollandiából származó MAG-program már sikeresen működött az intézményben, úgy éreztük, meg kell újulnunk, változtatni kell az oktatás addigi szerkezetén. Ezért olyan pályázatot kerestünk, amely képzési lehetőséget is biztosít és eszközvásárlást is lehetővé tesz. Az ilyen irányú fejlesztésekre, modern berendezések megvásárlására saját erőből, a költségvetési forrásból nem volt módunk.- Aztán végül mégis pénzhez jutottak... Számítottak rá, hogy nyernek a pályázaton?- Egyáltalán nem. Még 2005 végén jelent meg a pályázat, 2006 elején kezdtük el a benyújtandó anyagot összeállítani és még abban az évben, tavasszal kiderült, hogy nyertünk. Őszintén bevallom, egyáltalán nem számítottunk arra, hogy egy ilyen kis iskola, mint a miénk, elnyerheti ezt az ösz- szeget és az ezzel járó lehetőségeket, de talán a korábbi szakmai munka, az új iránü fogékonyság miatt választottak minket. Ennek roppant mód örültünk, büszkék vagyunk rá és ahol csak lehet, lehetett, propagáljuk, hirdetjük ezt a tényt. Azt, hogy lám-lám, aki mer, az nyer. S nem kell nagyváros nagy iskolájának lenni ehhez.- Hozzájutottak-e azóta a pénzhez? Tavaly júliusban már a pályázati szerződést is aláírtuk, majd megkezdtük a program kivitelezését. Közel ötmillió forint előleget kaptunk, és lényegében ezt az összeget forgattuk, hiszen mindig a számlák alapján kaptuk meg a pénzt.- Mi volt az első, amit megvásároltak és mennyire volt kötött a pénz felhasználása?- A felhasználás formáját, összegszerűségét a pályázati szerződés rögzítette, mindenről költségvetési táblázatban kell számot adnunk. Lényegében az első ötmillió forintot az eszközbeszerzésekre fordítottuk. Öt aktívtáblát - számítógép-képernyőhöz hasonló több- funkciós oktatótáblát - vásároltunk, melyek közül kettő mobil, vagyis bármikor bárhová áthelyezhető.- S milyen hasznát veszi ennek az intézmény?- Ennek most igazán jó hasznát vesszük, hiszen mióta társultunk a taranyi és a bakházai iskolával és nálunk, valamint Taranyban is folyik oktatás, bármikor át tudjuk vinni a táblát, s ugyanolyan színvonalon tanulhatnak a gyerekek. Ezenkívül számítógépeket, projek- torokat, laptopokat és kisebb oktatási felszereléseket vettünk.- Mire költöttek még?- A fennmaradó összegből 2,8 millió forintot a pedagógusok képzésére, a további pénzt- az előírás szerint - az eszközök üzemeltetésére, valamint a programban részt vevő tanáraink bérének kiegészítésére fordítottuk, illetve fordítjuk még most is, hiszen jövő év tavaszán ér véget a pályázati periódus. Hét tanárunk kezdte el megtanulni a kompetenciaalapú nevelést,, ők négyszer 30 órás - többször 2-3 napon át tartó, kreditpontot is adó - képzésen vettek részt.- Mely osztályokban használják az új, huszonegyedik századi módszertant?- Az iskolában most több tantárgy tanításánál, a negyedik évfolyam kivételével minden osztályban használjuk az új módszertant, mely ugyanarra a követelményrendszerre épül, mint a hagyományos oktatás, csak az oktatás formája, hatékonysága más. Itt a tananyag tudása, alkalmazása és a tudni akarás egyaránt fontos, s ezekhez minden segítséget megad a program.- Tervezik-e újabb pályázat benyújtását, a megkezdett munka folytatását?- Mondhatom, hogy lendületet, erőt, bátorítást kapott kicsiny intézményünk lelkes pedagógusi közössége ezzel a pályázati támogatással. Egy pályázati anyag elkészítése persze nagy munka, melyet részben magam vállaltam felkért kollégám segítségével. Ennek ellenére természetesen újra pályázunk, ha látjuk értelmét, ha olyasmire lehet lehetőséget nyerni, amivel többet tudunk adni a nálunk tanuló több mint száz gyereknek. Soha ennyi pénz nem jutott még Magyarországon az óvodák, iskolák, egyetemek fejlesztésére. Több száz iskola legalább 30 ezer kisdiákját érintik azok a most megjelent európai uniós pályázatok, amelyek célja a közoktatásban az elmúlt években elindított változások véghezvitele, az oktatási rendszer egészének korszerűsítése, eredményesebbé, és ami talán még fontosabb: igazságosabbá tétele. A közoktatás ma még újra és újra szüli a társadalmi igazságtalanságokat. Gyakran nem teremt esélyt és nem ad lehetőséget a kitörésre, a tehetségek kibontakoztatására. Nem ad olyan tudást és még inkább olyan képességeket, készségeket, amelyek segítenének a fiatalnak munkát találni és sikeresen megállni helyét az életben. Nemzetközi felmérések szerint mind szövegértésben, mind pedig a matematikai és természettudományos műveltség tekintetében a 15 éves magyar diákok teljesítménye messze elmarad még a velünk azonos fejlettségű országok tanulóiétól is. Ami még ennél is szomorúbb, hogy a háromezer főnél kevesebb lakosú községekben, illetve a nagyvárosban élő diákok teljesítménye közötti különbség négyszer-ötször nagyobb, mint a nemzetközi átlag. Ezért egyrészt okolhatók a vidéki, kistelepülési iskolák felszereltségének komoly hiányosságai. De nem ez az egyetlen ok! A felmérések szerint ugyanis a 29 vizsgált ország közül a magyar oktatásban függ a leginkább a diákok teljesítménye, tanulmányi eredménye attól, hogy milyen anyagi, társadalmi és kulturális körülmények között élnek. Ez pedig nagyon igazságtalan. Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv részeként 2004 és 2006 között európai uniós támogatással 914 oktatási témájú program valósult, illetve valósul meg több mint 71 milliárd forint értékben. Ezen belül a regionális programok csaknem 17 milliárd forintos támogatásával 92 iskola és 61 óvoda újult, illetve újul meg egészen, kétharmaduk az ország leghátrányosabb helyzetű kistérségeiben. E fejlesztések 24 ezer általános iskolás és 5 ezer óvodás mindennapjait tették és teszik barátságosabbá. A hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének megteremtésére csaknem 8 milli- árdot fordíthattunk, és uniós támogatással több száz iskolában vezettük be a „kompetenciaalapú oktatáshoz” kapcsolódó, korszerű tananyagokat Fontos terület volt a felsőoktatás is, ahol az intézmények korszerűsítésére az elmúlt három évben fordított 13,7 milliárd forintos támogatás csaknem 170 ezer hallgató és 9500 oktató számára teremtett és teremt korszerű képzési feltételeket. Az elkezdett munkát folytatni kell. Az iskolákat képessé kell tennünk arra, hogy európai színvonalú körülmények között európai színvonalú tudást nyújtsanak. Ezeket a célokat - az oktatás megkezdett megújítását - szolgálják az új tanévvel párhuzamosan elindított európai uniós pályázatok. A következő hét évben az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében az oktatás fejlesztésére csaknem 650 milliárd forintot fordíthatunk, nagyobbrészt uniós támogatással. Ebből 130 milliárd forintra még ebben a tanévben megjelennek a pályázatok - jó részük már szeptember elejétől benyújtható. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv egyik legfontosabb célja a területi különbségek csökkentése, az egyenlő esélyek megteremtése mindenki számára - természetesen az oktatásban is. Éppen ezért a közoktatási infrastruktúra fejlesztésére minden régióban megjelenő pályázatok legfőbb célja a mindenki számára hozzáférhető, esélyegyenlőséget biztosító, szakmai tartalmában a kulcskompetenciák fejlesztésére alapozott, integrált intézményi hálózat létrehozása. Az iskolafenntartók összesen több mint 50 milliárd forintos keretre pályázhatnak korszerű közoktatási intézmények kialakítására. Ez magában foglalja a meglévő intézmények felújítását, akadálymentesítését, bővítését, az óvoda- és iskolaudvarok felújítását, biztonságosabbá tételét, valamint többek között a mellékhelyiségek, konyhák, szerverszobák, tornatermek, orvosi szobák akadálymentes kialakítását, a tanuszodák, medencék korszerűsítését Az infrastrukturális fejlesztések mellett természetesen az oktatás eredményességének és hatékonyságának javulását elősegítő tartalmi, módszertani fejlesztések is indulnak. Külön kiemelt program keretében pedagógusképzési csomagok fejlesztésére és bevezetésére is jelentős uniós források jutnak az Új Magyarország Fejlesztési Terv részeként. A fejlesztések egyik alapvető célja a minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférés. Ezt segíti elő a kompetenciaalapú oktatás elterjesztése, a közoktatási rendszer hatékonyságának javítása és újszerű megoldások bevezetése, valamint a térségi iskola- és óvodafejlesztő központok regionális hálózatának együttműködése is, amelyekre a Társadalmi Megújulás Operatív Program most megjelenő pályázatai nyújtanak támogatást. Mindez hozzájárul a halmozottan hátrányos helyzetű és a roma tanulók szegregációjának csökkentéséhez is. A közoktatás-fejlesztési pályázatok mellett több mint 5,3 milliárd forint uniós forrásból folytatódik a munkaerő-piaci keresletre rugalmasan reagálni képes, a gazdaság igényeihez igazodó szakképző intézményrendszer kialakítása is. A most megjelent oktatási pályázati csomagot októberben és novemberben további, az esély- egyenlőséget, informatikai fejlesztéseket, pedagógiai együttműködéseket és átfogó minőségfejlesztést támogató pályázatok meghirdetése követi - csaknem 50 milliárd forintos kerettel. AZ OLDAL AZ EURÓPAI UNIÓ TÁMOGATÁSÁVAL A NEMZETI FEJLESZTÉSI ÜGYNÖKSÉG MEGBÍZÁSÁBÓL KÉSZÜLT. 4
