Somogyi Hírlap, 2007. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)

2007-09-17 / 217. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2007. SZEPTEMBER 17., HÉTFŐ MEGYEI KORKÉP 5 Lekvárral dédelgetik a vendégeket fesztivál Üstben főzték a szilvaízt, aszalt gyümölccsel bolondították a babgulyást Szóló szőlő, mosolygó al­ma, csengő barack. Gyü­mölcsökből építettek ut­cát Nemesdéden. Vigmond Erika A nemesdédiek már azóta készü­lődtek, mióta az első érett gyü­mölcsöt leszedték a fáról. Ki be­főttnek, más lekvárnak vagy szörpnek készítette, de akadt olyan is, aki az aszalást választot­ta. Festeni való csendélet volt a kis kosarakban is összeállított gyümölcsteríték kökényből, csip­kebogyóból, szelídgesztenyéből, körtéből, almából. Az önkor­mányzat kertjéből kerültek ki a díszítésre felhasznált tökök, de természetesen a lekváré volt a fő­szerep az asztali örömök újabb fesztiválján.- Málna, eper, sárgabarack, szilva - mutatott Halászi Atti- láné polgármester a vendégcsa­logató pultra. - Az idei újdon­ság a szőlőlekvár almával, illet­ve körtével. Összesen hatszáz üveggel főztünk be. - Eddig aki vitt, mindegyikből választott - tette hozzá Szálteleki Margit. - A szőlőlekvárra viszont rácsodál­koztak, kevesen hallottak róla - folytatta Horváth Józsefné.- De továbbra is a szilvalek­vár a legnépszerűbb - vette visz- sza a szót a polgármester. - Ezért azt is bemutatjuk, hogyan kell üstben főzni. A tűz felett To­tyogó szilvát Duics Lászlóné és Nébli lenőné felügyelte. Elmon­dásuk szerint bár a legutóbbi nagy viharban megverte a gyü­mölcsöt a jég, nem volt baj a ter­méssel. Édes is, alig kellett más­fél kilónyi cukrot tenni a négy- ládányi gyümölcs felfőzéséhez. Nemesdéd már harmadik éve népszerűsíti magát a gyümölcs­fesztivállal. - Nagyon jó volt a fo­gadtatása, és később is vissza­tértek a vendégek a nemesdédi körtéért vagy lekvárért - mond­ta Halászi Attiláné. - Természe­tesen más vásárokon is megjele­nünk. A cél, hogy az itt megter­melt gyümölcsöknek akár fris­sen, akár hagyományosan, tartó­sítószer nélküli, háziasán feldol­gozott formában piacot talál­junk. A fesztiválhangulat nem­csak ezt erősíti, hanem a falu- közösség összetartó erejét is. Míg a gyümölcsutcában mo­solyogtak az almák, szóltak a A népviseletbe öltözött szőkedencsiek ügyes kézzel nyújtották a rétest, aminek tésztáját több rétegben is finom gyümölcsökkel töltötték meg. szőlők és csengtek a barackok a betérőkre, a környező települé­sek abban versengtek, ki tudja a legfinomabb gyümölcsös ételt vagy italt elkészíteni. Tizenegy csapat vállalkozott arra, hogy el­kápráztassa a zsűrit az ízek har­móniájával. A szőkedencsi Ke- mencés Laci és népviseletbe öl­tözött lányai ügyes kézzel nyúj­tották a rétest, rengő csípővel dagasztották a teknőben a ke­nyértésztát lángállónak, pizzá­nak, majd forró kemencébe dugták. - A lényeg, hogy jól ki kell dagasztani a tésztát - árul­ta el a titkot Varga László. A véseiek gyümölcstöltelékre vá­ró, nyársra húzott emut sütöget­tek, a gadányiak rutinosan röp­tették a magasba és forgatták a palacsintát. - Rakott palacsinta vár kóstolásra, de karajt is sü­tünk gyümölcságyon - mondta Birkás Ferencné. - Általában a férfiak nem rajonganak a gyü­mölcsös ételekért, de ha hús is van mellette, úgy már elmegy.- Nálunk mindenki imádja a gyümölcsös változatokat, leves szinte mindig van a hűtőben - tette hozzá a nemesdédi Kovács Lajosné. - A versenyre egy Győr-Sopron megyei receptet hoztunk: a tejfölös, aszalt gyü­mölcsös bablevest. Ezenkívül mazsolás rizs, töltött alma, fű­szeres csirkecomb almaágyon és körtés fahéjas rétes kerül még az asztalra. ▲ Nem csak az ételfőző csapatok, a madárijesztők is versenyeztek Déden A szilvás batyu győzött a fesztiválon o gyümölcsö­sök őrzői, védelmezői is meg­jelentek. Szalmával kitömött, felöltöztetett, madárijesztőket is felsorakoztattak a csapa­tok, persze nem a vendégek ijesztegetésére. Versenyen in­dították a csapatok az ember­nagyságú bábukat Ebben a zsűri értékelése szerint a so­miak remekeltek a legjobban. Látnivalóként gobelinkiál­lítással is várták a vendége­ket, ahol Antics János vállal­ta a tárlatvezetést; a nemes­dédi asszonyok természetesen nem csak gyümölcsöket ábrá­zoló munkáikat mutatták be. Kitüntették virággal. A madárijesztő a gyümölcstermesztők barátja. A NAGYSZAKÁCSIÉRT-SOMO­gyért egyesület szilvás ba­tyujáról Kövér István, a zsű­ri elnöke elmondta: olyan fenséges érzés volt megkós­tolni, mintha a nagymama konyhájába mentek volna be. Ez volt a legfinomabb. Szintén első helyezett lett a nemesdédi Kiskukták piskótás körtés rétese bor­habbal, valamint a varász- lói Aranycsapat tálalta ser­tésjava, sötétedés után a szomszéd fájáról szedett birsalmával, sajttal töltött diós bundával, pikáns gyü­mölcsmártással. Büntetés a diák zsebpénzéből BÁRMENNYIRE FURCSÁLL­TÁM, harmadik osztályos gimnazista gyermekem várta az iskolakezdést. Időben beszerezte a táská- bavalót, egyeztetett a di­áktársakkal, még az idei bérletet is megvette. Tény­leg jó gyerek! örömmel ment az évnyitó­ra, majd onnan haza. Pén­tek volt. A buszon utazott, és a suliról fantáziáit es­te hat előtt néhány perc­cel. Jegyellenőrzés. A ka­masz felmutatja a bérletét, ahogy szokta. Ám az csak éjféltől, azaz szeptember elsejétől érvényes. És ak­kor jön a valóság. Ötezer- háromszázötven forintos csekk! A gyerek hallgat. Na, ez a tanév is jól kezdő­dik! Az ellenőr mosolyog, kiderül, hogy még látás­ból ismeri is! Földi! két nap múlva egy esti beszélgetéskor megtudom, mi történt. Bűnbánóan a zsebpénzesdobozból ke­zembe kapok ötezer-há- romszázötven forintot. - Anya, nagyon sajnálom! - így a gyerek. én is. Csak én a gyereke­met sajnálom! Hogy ki van téve a felnőttek ennyi­re méltánytalan, könyörte­len világának. Igaz, az is­kolakezdésre vett bérlete csak hat óra múlva lépett volna hatályba. BEFIZETTEM A BÜNTETÉST. Két hét eltelt, ideje lenne továbblépni. De rossz ér­zést őrzök az ellenőrökről, és áttételesen a cégükről is. Ez amolyan imázsféle. Mindenkié olyan, amilyet szerez magának! KAPOSVÁRI ÉDESANYA mmsm Közérdekű kérdéseiket hét­főtől péntekig 12-14 óra kö­zött a 82/528-156-os telefon­számon feltehetik! A somogyi családok vasárnap kirándulni az áruházba mennek kereskedelem A hétköznapot elviszi a munka, könnyebbség, hogy az elfelejtett tejfölt is meg lehet venni hétvégén Hat éve működtet vegyesboltot Farkas József a nyolcszáz lelkes Ordacsehiben. - Vasárnap csak 11-ig fogadjuk a vevőket, de ab­ban a pár órában nagyobb a for­galom, mint egy sima hétközna­pon - mondta a bolt tulajdonosa. Nyíri Zoltán bogiári lakos hét­éves kislányával félig rakott bevásárlókocsit tolt az autójá­hoz vasárnap Balatonlellén. Ás­ványvíz, tej, üdítők és napi élel­miszerek kerültek át a csomag­tartóba. - Általában vasárnap megyek vásárolni, mert a hét többi napján dolgozom - mond­ta. - Előnyben részesítem a na­gyobb üzleteket, ahol szinte mindent megkapunk. Ha nem élelmiszer-vásárlásról van szó, akkor általában Székesfehér­várra megyünk családostul, mert ott nagyobb a kínálat. Egyébként én is kereskedő va­gyok, úgy gondolom, hogy az üzletek nyitva tartását a vásár­lói igényekhez kell alakítani. Ha az emberek szeretnek va­sárnap vásárolni, akkor nyitva kell tartani. A balatonlellei Farkas Anita rendszeres vasárnapi vásárló­nak vallja magát. - Egyszerű a magyarázat - mondja -, egész héten dolgozom és a párom is. Nincs a családban olyan, aki rá­érne boltba menni.- Én általában hétköznap megveszem az apróbb dolgokat - mondja a kezében két tejföllel Vasárnap 11 óráig nagyobb a for­galom, mint egy sima hétköznap Százezren munkában A CBA-HÁLÓZAT8AN dolgozó harmincezer munkatárs vé­leménye szerint a korláto­zás bevezetése egyáltalán nem lehetetlenítené el az élelmiszer-kereskedelem helyzetét, miközben a mun­kavállalók és a vásárlók számára jelentős előnyöket hordozna. Magyarországon százezer főre becsülik a ke­reskedelemben vasárnap dolgozó munkavállalók számát. A jelenlegi gyakor­lat feleslegesen húzza szét egész hétre a bevásárlást. az üzletből kilépő fonyódi Ré­vész Zoltánná. - A tejföl kima­radt. Jó, hogy vasárnap is van lehetőség beszerezni az elfelej­tett dolgokat. A nagyobb bevá­sárlásokat Budapesten oldjuk meg, mert ott bővebb a válasz­ték, s ráadásul olcsóbban is le­het vásárolni. Ott élnek a gyere­keink, így a látogatást összeköt­jük egy bevásárlással, ami szin­te mindig vasárnapra esik. A kaposvári Tesco sajátos helyzetben van, már ami a va­sárnapi forgalmát illeti. Az áru­háztól ugyanis csupán pár száz méterre kapott helyet a vásár. Oda pedig sokan érkeznek vi­dékről, s ha már úgyis itt jár­nak, egyben megejtik a heti vagy havi nagybevásárlást is. Nem csoda hát, ha vasárnap délelőtt egy cseppet sem emlé­keztet pihenőnapra a forgalom a bevásárlóközpont bejáratá­nál. Délután negyed kettőre aztán már némileg megcsap­pan az autók száma a par­kolóban, ám még a vasárnapi ebéd idején is több mint száz gépkocsi várja türelmesen a gazdáját, hogy aztán megtömje a csomagtartóját a mindenna­pi betevővel. Az áruház har­mincnégy pénztárából tizen­négy ebben az amúgy sziesz­tára való időben is működik, átlagosan két-három vásárló várakozik egy-egy kassza előtt. ■ Márkus K.-Márton L-Varga A.

Next

/
Thumbnails
Contents