Somogyi Hírlap, 2007. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)

2007-09-16 / Vasárnapi Somogyi Hirlap, 37. szám

18 SZTORI 2007. SZEPTEMBER 16., VASARNAP A mosóporos kólától a szívatócéduláig gólyatáborok Volt olyan elsőéves lány, akit nimfomániásnak kinevezve nyílt színi vetkőzésre ítéltek Itt van az ősz, s mint minden évben, idén is a szokásosnál előbb haza­ment néhány gólya. Már­mint a gólyatáborból. Dián Tamás Nem új dolog, hogy az elsőéve­seknek különböző beavatási szertartásokon kell átesniük. Ezek többnyire humoros és ötle­tes feladatok, ám időről időre elő­fordulnak megalázó, gusztus­talan vagy épp szexista túlkapá­sok is. Néhány hete például Szanazugon a Corvinus Egyetem társadalomtudományi karának elsőéveseivel azt játszatták el, hogy ők valamennyien egy sza­natórium lakói, úgy kellett visel­Majláthpuszta minden más várost megelőz Egy mély lélegzet a Baranya me­gyei Majláthpusztán jóval egész­ségesebb, mint például Komlón, Várpalotán vagy Budapesten. Ez derül ki a Környezetvédelmi Mi­nisztérium egyik tanulmányá­ból, amely szerint Magyarorszá­gon egyedül a déli határszélen fekvő település levegője kapott kiváló minősítést. Az összesített adatokból kiderül, hogy a fő­város mellett még Dorog, Eger, Komló, Szeged, Salgótarján és Várpalota levegője számít szen­nyezettnek, bár a levegőszennye­zettség a 2006-os adatok szerint Putnokon lépte át legtöbbször az egészségügyi határértéket. Még ez a település sem kapott „erő­sen szennyezett” minősítést. ■ A gyorsan fejlődő Kína és India nagyvárosai­nak levegője a leg­szennyezettebb. Szerencsére a magyar városok levegőszennyezettsége meg sem közelíti az erdélyi Kiskapus tele­pülését, amely egész Európa leg­egészségtelenebb levegőjű váro­sának számít, olyan komoly vetélytársakat megelőzve, mint Moszkva, Róma vagy az egyik örök befutó: Csernobil. A város­ka levegőjének por-, benzol- és kéntartalma többszörösen meg­haladja az egészségügyi határ­értéket - derül ki az amerikai Blacksmith Institute és a Nem­zetközi Zöld Kereszt környezet- védelmi szervezet közös kutatá­sából. A vizsgált háromszáz em­berek lakta település között az öt legrosszabb között nincs euró­pai város: ázsiai vetélytársaikkal nem vehetik fel a versenyt, a gyorsan fejlődő India és Kína városai vezeük a listát. A világ legegészségtelenebb helye az azerbajdzsáni Sum- qayit városa. A sors iróniája, hogy a város levegőjét - és kör­nyezetét - még mindig a szovjet korszak nagyüzemei szennye­zik. A város ugyanis a Kaukázus acélgyártásának, cement-, mű­trágya- és gyomirtógyártásának egyik közponja volt. A civil szer­vezetek becslése szerint még mindig évente 100 ezer tonna erősen szennyező anyag terheli a település lakosságát. ■ kedniük, ahogy azt a szervezők által rájuk osztott szerepek meg­kívánták. Akiket kleptomániás- ként „diagnosztizáltak”, viszony­lag jól jártak, mivel nekik csak zoknikat kellett lopniuk, de vol­tak ott „pedofilok” is, sőt akadt, akit nimfomániásként nyílt színi vetkőzésre ítéltek. Megpróbáltuk elérni a táborszervezőket, hogy megkérdezzük őket, milyen megfontolásból választották a kö­zösségteremtésnek ezt a sajátos formáját, ám az Öntevékeny Csoportok Irodáját (ÖCSI) vezető Réti Ádám először visszahívást kért, később már fel sem vette a telefont. Ez csupán egy a visszhang nél­küli gólyatáborok közül, miköz­ben előfordulnak ennél durvább esetek is. Egy évvel ezelőtt Szege­den például az elsőéveseknek a piszoárban állva kellett síelést imitálniuk, majd romlott ételek­kel teli szemetesvödröt húztak a fejükre. Ebből már rendőrségi ügy lett, akárcsak abból a hevesi esetből, amikor a gólyáknak a lekváros-sós zsíros kenyérre mosószeres kólát kellett inniuk - emiatt egy lány kórházba is került. Mindez persze nem azt jelen­ti, hogy a gólyatáborok célja ki­zárólag az újonnan érkezők meg­A megalázó beavatás eléri célját: sikerül közösséggé kovácsolni az egymást nem ismerő fiatalokat A gólyatáborok beavatásai egyszerre szolgálják a közös­ségteremtést és az erő de­monstrálását - véli Bilkei Pál pszichológus. „A próbatételek során sohasem egyének, ha­nem végrehajtó és elszenvedő csoportok állnak szemben ­mondta. - A módszer egyéb­ként működik, mivel a közös megpróbáltatások képesek csapattá kovácsolni az egy­más számára ismeretlen fiatalokat. ” ÜGETI GYÖRGY szociológus ki­jelentette: a felsőoktatásban a szexuális jellegű beavatások a jellemzők, míg a durva meg­aláztatások inkább a közép­iskolákban gyakoriak. „Van néhány iskola, ahol a pedagó­gusok a tekintélyteremtés esz­közét látják a diákok egymás közti kiszúrásaiban. Magam is tudok olyan intézményről, ahol létezik úgynevezett szecskalista, amelyre azok kerülnek fel, akiket bántani lehet. Ott a tanárok számára az az egyik fegyelmezési eszköz, hogy felíratják erre a gyereket. ” alázása. Az ELTE informatikai karának gólyatáborában például a szervezők úgy kerülték ki a próbatételek jellegéből adódó alá-fólérendeltség csapdáját, hogy minden elsőévesnek adtak öt „szívatócetlit”. Ezeken külön­böző feladatok szerepeltek a fél lá­bon állástól a hold megugatásáig, s akinek ezt a fecnit az illető később odaadta, annak végre kellett hajta­nia az instrukciót Tüske azonban senkiben sem maradhatott, mivel a cédula ezután a „szenvedő” fél bir­tokába került, aki szintén tovább­adhatta azt valaki másnak. Ráadá­sul Nagy Levente táborvezető szerint arra külön figyeltek, hogy pozitív tartalmú feladatok is keve­redjenek a többi közé: ilyen volt pél­dául az ágyba kérhető reggeli vagy a sörre beváltható cetli. Közéleti rajzfilmet készít az Oscarra jelölt rendező Már idén télen láthatók lesznek egyes részek a Magyar Televízió új animációs sorozatából, a 80 részes Modern képmesékből, amelyet a Maestroval Oscar-díj- ra jelölt M. Tóth Géza és az álta­la verbuvált fiatalokból álló csapat készít. A közszolgálati csatorna régi tervét valósítja meg, Rudi Zoltán elnöksége óta ugyanis a köztévénél animációs- film-gyártásra nem jutott pénz. Az animációs alkotások gyár­tása sokkal drágább a hagyomá­nyos filménél, a sorozat előállítá­si költsége meghaladja a két­százmillió forintot. Ezért az MTV külső forrásokat keresett: a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 73 milliót adott európai uniós, a Miniszterelnöki Hivatal 90 mil­lió forintot adott hazai forrásból az utóbbi évek legnagyobb ma­gyar animációs vállalkozására. A Fidesz tiltakozott: szerintük a kormány kampányfilmet ké­szíttet, ezzel akarja elmagyaráz­ni az embereknek, hogy miért kell vizitdíjat fizetni. Cser- Palkovics András, a párt helyet­tes szóvivője szerint a 163 millió forint több mint 500 ezer vizitdíj összegének felel meg. Az MTV szerint erről szó sincs, M. Tóth Géza elmondta: a sorozat a 21. századi formanyel­vet alkalmazva, szórakoztató for­mában dolgoz fel közéleti témá­kat. Olyanokat, mint a korrup­ció, az önkormányzatiság vagy a nyugdíj. „A cél, hogy állásfog­lalásra késztessen, mindenek­előtt pedig szórakoztasson” - mondta egy interjúban. Szerinte az új sorozat alapvető ismerete­ket ad majd át, társadalmi párbe­szédre ösztönöz és ha kell, provokál. ■ Mézes G. M. Tóth Géza fiatal tehetségek­kel látott neki a film­sorozat ké­szítésének

Next

/
Thumbnails
Contents