Somogyi Hírlap, 2007. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)
2007-09-02 / Vasárnapi Somogyi Hirlap, 35. szám
2007. SZEPTEMBER 2., VASÁRNAP 7 INTERJÚ közbizalom Sokak szerint forró ősz várhat ránk, s ebben a helyzetben újra a figyelem középpontjába kerülhet a rendőrség tevékenysége. Takács Albert igazságügyi és rendészeti miniszter szerint egyetlen egyenruhás sem feltételezheti senkiről a rendzavarás szándékát. „FELKELI HAGYNI A SZEMÉRMESSÉGGEL” A rendőri hibák a felkészületlenségből adódnak - állítja az igazságügyi és rendészeti tárca vezetője. Takács Albert ezért úgy véli, fel kell hagyni azzal a szemlélettel, hogy a magyar rendőrnek nincs szüksége kiképzésre. Dián Tamás- A Nemzeti Nyomozó Irodától kiszivárogtatott államtitkok állítólag a rendőrségen belüli hatalmi harcokat jelzik. Ön is így látja?- Azt, hogy az ügy mögött milyen szándékok állnak, nehéz megmondani. Ezért most arra sem tudok válaszolni, hogy az iratok nyilvánosságra hozatala kinek az érdekét szolgálhatta. Egy biztos: az illető bűncselekményt követett el, és ezzel kapcsolatban el is indult egy vizsgálat. Ha kiderül, hogy a titokvédelmi rendszer hiányos, annak is lesznek következményei. Az én felelősségem, hogy képben legyek a fejleményeket illetően, illetve hogy ne simítsák el indokolatlanul az ügyet, hanem derüljön ki az igazság.- Az ORFK helyettes szóvivőjének indoklás nélküli menesztése állítólag összefügg az iratlopási üggyel. Igaz ez?- Nehéz helyzetbe hoz. A személyi döntéseknél az indoklás nélküli felmentés lehetőségét éppen azért találta ki a jogalkotó, hogy megakadályozható legyen a bizalmas jellegű információk kiszivárgása. Ha elmondanám, hogy mi állt a menesztés hátterében, abból messzemenő következtetéseket lehetne levonni.- Jövő évtől csatlakozunk a schengeni határrendészeti rendszerhez, s emiatt most zajlik a rendőrség és a határőrség összevonása. A rendőrségnek lesz határőrsége vagy a határőrségnek rendőrsége?- Egyik definíció sem pontos. Egy olyan új, 45 ezer embert számláló testület jön létre, amelynek talán jobb lett volna egy nyelvész bevonásával teljesen új nevet adni. Azzal ugyanis, hogy hazánk és a schengeni térség többi országa közötti határok január elsejétől nem szorulnak ellenőrzésre, rengeteg rendészeti feladat megszűnik és egy csomó új keletkezik. Nem arról van szó, hogy a két szervezet integrációjával a határőrség másodlagos szerepbe kényszerül. Ahogy a rendőrségen belül most is vannak specializálódott részlegek, úgy jönnek majd létre a határrendészeti feladatokat ellátó belső egységek. Ezek pedig az állomány teljes jogú tagjai lesznek. Ha lesz is rivalizálás, az legfeljebb szakmai lehet, és mint ilyen, valamennyiünk érdekét fogja szolgálni.- Mi a jelentősége Schengen- nek azonkívül, hogy nem kell lassítanunk sem az osztrák vagy a szlovák határon?- Rengeteg gyakorlati hasznát fogjuk érezni, főként a biztonságunkkal összefüggésben. Bekapcsolódunk ugyanis egy olyan egyTakács Albert azt ígéri: a schengeni csatlakozás miatt senkitől nem kell megválni a rendőrségnél és a határőrségnél, sőt hatalmi rivalizálás sem várható az összevonandó szervek között séges információs rendszerbe, amely nagymértékben növeli a felderítőmunka hatékonyságát. Mondok egy példát: sokkal köny- nyebb lesz megtalálni egy ellopott gépjárművet, hiszen az európai adatbázis gyakorlatilag minden rendészeti feladatot ellátó munkatársunk számára elérhetővé válik.- Sokak szerint forró, tüntetésekkel tarkított őszünk lesz. A rendvédelmi szervek hogyan készülnek?- Ma már világos, hogy nem helytálló az a fajta szemérmesség, amely szerint a rendőrségnek nincs szüksége sem csapaterős kiképzésre, sem pedig az ehhez szükséges eszközökre. A múltbeli problémák éppen ebből a helytelen szemléletből adódtak. Ha ugyanis az állomány nincs felkészülve egy esetleges zavargás kezelésére, akkor óhatatlanul történnek hibák. Mára ezen túlléptünk: a feladatok egyértelműek, és az is világos, hogy ezek végrehajtásához milyen eszközök állnak rendelkezésünkre. Mindehhez számonkérhető intézkedési és cselekvési terv is hozzátartozik, mint ahogy az irányítási szintek és az ezzel összefüggő felelősség kérdése is előre tisztázott. Aki Pfnbert aki embert kirekeszt, az az alkotmányos demokráciára emel kezet, és arcul csapja mindazokat, akik magukat demokratának vallják.- Ez így elmondva jól hangzik, de az embernek néha az az érzése, mintha a rendbontók egy lépéssel mindig a rendőrök előtt járnának.- Ez a benyomás azért alakulhat ki, mert a rendőrség alapvetően reagáló szervezet. Mi előre senkiről sem feltételezhetjük, hogy törvényellenes akcióra készül. Sejtések, homályos gyanakvások, megérzések nem irányíthatják a munkánkat. Amíg egy engedélyezett demonstráció jogszerű keretek között szerveződik, illetve zajlik, mi legfeljebb biztosíthatjuk a terepet és ügyelünk a rend betartására.- A miniszterelnök kérésére ön kidolgozott egy javaslat- csomagot arra, hogy miként lehet hatékonyan fellépni a kuruc.info, illetve a hasonló portálok ellen. Változnak a jogszabályok?- Nincs jogalkotói szándék arra, hogy újabb magatartásformákat kriminalizáljunk, de a törvény előírásainak minden eddiginél következetesebben érvényt kívánunk szerezni. Az alkotmány ugyanis egyértelműen fogalmaz: „az egyesülési jog alapján mindenkinek joga van a törvény által nem tiltott célra szervezeteket létrehozni, illetőleg azokhoz csatlakozni”. Ugyanakkor leszögezi, hogy „politikai célt szolgáló fegyveres szervezet (...) nem hozható létre”. Az egyesülési jog gyakorlása nem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy kizárólagos birtoklására, nem valósíthat meg bűncselekményt, és nem járhat mások jogainak, szabadságának sérelmével.- A Magyar Gárda kapcsán kérdezem: lehet-e törvények által számonkérni, hogy egy szervezet deklarált céljai egy- beesnek-e a valóságosakkal?- Egy alkotmányos demokráciában az ember méltósága, az emberek egyenlősége szent dolog. Aki embert megaláz, aki embert kirekeszt, az az alkotmányos demokráciára emel kezet, és arcul csapja mindazokat, akik magukat demokratának vallják. Biztos vagyok abban, hogy ennek az alkotmányos demokráciának az ereje, a higgadtsága ennél sokkal nagyobb megpróbáltatásokat is ki fog bírni, túl fog élni. Ugyanakkor érdemes ezekre a jelenségekre figyelni, érdemes észbe kapni, mert minden csöndben kezdődik. Mi pedig nem lehetünk csöndben.- Az utóbbi hónapokban több ügy is volt, amelynek kapcsán sokan az állampolgári bizalom megingásáról beszéltek. Ez legalább olyan veszélyes, mint a szélsőségek randalírozása. Ennek a helyzetnek a kezelésére van valamilyen elképzelésük?- A rendőrség munkájában rengeteg pozitív elem van, csak erről keveset beszélünk. Tudom, hogy a közvéleményt leginkább a zaftos botrányok érdeklik, de úgy vélem, a jövőben azt is láthatóvá kell majd tennünk, ami a rendvédelem munkájában szerethető.- Ez azonban nem csak kommunikáció kérdése, tenni is kell érte. Ráadásul a rendőri hozzáállás olykor nem is csupán az egyéni hozzáálláson múlik. Nyugaton csak akkor állít meg egy egyenruhás, ha konkrét oka van rá. Nálunk ezt a rendőr bárkivel megteheti. Ezen nem kellene változtatni?- Azt, hogy ki miért válhat gyanússá, jogilag nehéz meghatározni. Utólag lehet látni, hogy megalapozott volt-e az intézkedés vagy csak rendőri „szívatás” zajlott, de ugye akkor már késő. A döntő momentum szerintem ebben az esetben mindig a parancsnokok hozzáállása. Egy járőr ugyanis soha nem elszigetelten intézkedik, arról az elöljáróinak mindig tudniuk kell. Márpedig megfelelően kontrollált körülmények között azért csak feltűnik, ha valaki kizárólag szőke és miniszoknyás autósokat állít meg...- A rendőrségről mégis az a benyomás alakult ki, hogy kívülről védett, belülről öntörvényű.- Ezt magam is érzékelem, de nem ez a helyzet Ezért ezen a képen változtatni kell, mégpedig sürgősen.- A jelenlegi rendőri fizetéseket tekintve reális cél a minőségibb munka követelménye?- Igen. A fizetés ugyanis csak az egyik eleme a rendőri hivatás vonzóvá tételének. A pedagógusok és a nővérek sem a meggazdagodás miatt maradnak a pályán. Persze fontos, hogy mennyi van a borítékban, de az értelmes munka ígérete is csábító lehet. Milánóban, a Dóm téren büszkén feszítenek a carabinierik. Ez nem csak azért van így, mert többet keresnek magyar kollégáiknál. Tisztában vannak feladatuk fontosságával, tudják, hogy megbecsülik őket, és a munkájuk külsőségei is növelik az önbizalmukat Én is ezt szeretném elérni. Takács Albert - az egyetemi katedrától a miniszteri bársonyszékig született: 1955. március 17-én Kecskeméten. JOGÁSZDOKTORI diplomát 1979- ben szerzett Szegeden, szociológusit pedig 1985rben a budapesti ELTE-n. Az állam- és jogtudományok kandidátusa 1993-tól, szakterülete az alkotmányjog közigazgatási jog. PÁLYÁJA SORÁN dolgozott a Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Intézetében, a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán, két évig (1986-87) a Minisztertanács Titkárságán. TÖBB EGYETEMEN TANÍT, 1990- től az Államigazgatási Főiskola tanszékvezető tanára. 2001-től tanácsadóként az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettese. 2007júniusában a kormányfő javaslatára a köztársasági elnök igazságügyi és rendészeti miniszterré nevezte ki. publikációi: mintegy 80 jegyzet, könyvrészlet, folyóirattanulmány - magyarul, németül, angolul és oroszul. NŐS, Flóra lánya 15 éves. Hobbija a zenehallgatás - műfajtól függetlenül.
