Somogyi Hírlap, 2007. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)

2007-09-14 / 215. szám

3 SOMOGYI HÍRLAP - 2007. SZEPTEMBER 14., PÉNTEK MEGYEI KÖRKÉP Marcal KÉT utca felújításá­hoz is nyert támogatást az önkormányzat régiós for­rásból. A Rózsa és a Somo­gyi utca rendbetétele ösz- szesen tizennégy és fél millió forintba kerül, ami­hez hétmillió forintos se­gítséget adott a Dél-dunán­túli Regionális Fejleszté­si Tanács, (ve) MOSdÓS AZ ÁLTALÁNOS és középiskolások is kaptak beiskolázási támogatást a településen. Az első osz­tályos kisiskolások és a középiskolások hatezer, a másodiktól nyolcadik osz­tályos általános iskolás di­ákok családjai pedig há­romezer forintos támoga­tást kaptak az iskolakez­déshez. Összességében 800 ezer forint támoga­tást osztottak szét a falu­ban a beiskolázás meg­könnyítésére. (mk) Ordacsehi nem öntöztük és nem is gondoztuk, ha­nem magától nőtt a kuko­ricában ekkorára a nap­raforgó, mi pedig meg­hagytuk - mondta az or­dacsehi Máyer Gábor, aki­nek kertjében rácáfolt a napraforgó a szárazságra, és ötvenegy centiméteres átmérőjével rendesen be­előzte társait, (ml) Nagy meglepetést okozott a nem mindennapi növény Sintonfa filagóriákat állít fel az önkormányzat a tó­nál és a játszótéren. A két építményt a Leader 1-es program keretében nyerte a település, mindössze ti­zenöt százaléknyi örenőt kell biztosítania az önkor­mányzatnak. A filagóriák alapozásával már elkészül­tek, jövő héten pedig már birtokba vehetik a simon- faiak. (me) Átok ül a somogyi kerteken terv Csak engedéllyel lehetne használni a kijelölt területet A nagybajomi gazdák megtörik az átkot, s új frontot nyitnak a ter­ménytolvajok elleni csa­tában. Harsányi Miklós- Az önkormányzat adja a gaz­dák használatába a külterületi utakat és az árkokat - juttatták el javaslatukat a termelők csü­törtökön a városházára. Elkép­zelésük szerint a lezárt szaka­szon csak a helyi agrárvállalko­zók és az engedéllyel rendelke­ző járművezetők közlekedhet­nének. A birtokháborítók ellen rögtön megindítanák az eljá­rást. Az agrárvállalkozók cseré­be azt ajánlják: karbantartják a használatba bocsátott utakat, s kitisztítják az árkokat.- A gazdák a pokolba kíván­ják a terménytolvajokat - fa­kadt ki Szabó Tamás nagybajo­mi agrárvállakozó, aki társa nevében fogalmazta meg a be­adványt. - Nem sokat bíbelőd­nek az enyveskezű fiúk. Vad érdeklődést mutatnak a kuko­rica iránt, s persze a szőlő, az alma, a körte sincs biztonság­ban. A fejünkre nőttek a tolva­jok; intézményszerűen foszto­gatják a kerteket és az ültetvé­nyeket. Ha most nem lépünk, kilopják még a szemünket is. Téboly, hogy idáig fajultak a dolgok. A pórult járt termelőtől nem­rég majdnem 100 zsáknyi ten­gerit loptak el. Egy gazdatár­sától nagyobb mennyiségű krumplit tüntettek el, s csata­térré változtatták a kertjüket. A mézédes almára fájt a tolvaj foga.- Nem sokat bíbelődnek a két-három-fős csapatok; le­csapnak a kiszemelt területre, és percek alatt megtömik a jár­művet. Arra kényesen vigyáz­nak, hogy ne legyen túl sok szajré náluk. Egy rendőri raz­zián nehéz kimagyarázni a csomagtartóba beöntött má- zsány termény eredetét. In­kább több fordulóval szállítják el az árut, amelyet megrende­lésre lopnak - utalt a módsze­rekre egy másik helyi gazda, aki nyugalma érdekében nem kívánta nyilvánosságra hozni a nevét. Ebédidőben és éjjel egy órá­Szép körte termett a kaposvári hegyen. Persze a tulaj maga szeretné leszüretelni, tói négyig - állítólag ilyenkor dolgoznak gőzerővel a „szabad- csapatok". - Jó szóval és ri- mánkodással nem érünk el semmit, szigorítani kell a bün­tetéseket - fejtette ki a látrá- nyi Udvaros Zoltán. Kitért rá: egyetlen városlakó se csodál­kozzon, hogy a tolvajokra szi­tokáradat zúdul. Berencse­pusztai birtokán szeptember­ben a silókukoricát dézsmál­ták meg, Karád közeli földjén a napraforgótányérokat „szab­ták le“. Tavasszal érte a legna­gyobb veszteség; több mint 180 malacát lopták el ismeretlen tettesek. Olykor a szüretelők hátán is a hideg futkos. Változik a világ: a szőlő helyett manapság több­re tartják a készpénzt a tolva­jok. Nyilván ezzel magyaráz­ható, hogy az utóbbi időben több szüreti munkás kocsiját törték fel. Kada Lajosné bogiá­ri falugazdász szerint a cső­szök elriasztják a „rosszfiú­kat", ám a lopást igen nehéz véglegesen felszámolni. Engedély nélkül arattak egy társaság a tulajdonos engedélye nélkül takarította be a kukoricát, s ezzel közel egymillió forint kárt okoztak - számolt be egy szeptemberi aratásról Kokas Sándor, a megyei rendőr-főkapitányság szóvivője. A kisebb ügyek lis­táját hosszan lehetne sorol­ni; egy halászati vállalkozás­tól tíz mázsa takarmányt és két vadriasztót vittek el, egy észak-somogyi gazdaságban a gázolajat csapolták meg. ; j ________ Ilyen módon üzen egy gazda a rosszban sántikáló tolvajoknak JEGYZET SZŰCS TIBOR Szép magyar sikerek csicsogna a labda, villan­nának a kétperces bünte­tést jelentő kezek a harsa- nó sípszó mellé. Pályára lépne az egész női váloga­tott, akikért annyira szorí­tottunk és szorítunk is a jövőben. Mindegy, ki az el­lenfél. A legyőzhetetlen mumus franciák vagy a parlamenti képviselőkből álló lelkes amatőrök. Sinka László, a Magyar Kézilab­da Szövetség elnöke több hónapja engedélyt kapott a budapesti Kossuth térre egy népszerűsítő fesztivál­ra, csak a dátum nem elég jó, mert egybeesik az őszö- di beszéd nyilvánosságra kerülésével és a tavaly őszi események évfordulójával, melynek központja szintén ez a terület volt. A minő­síthetetlen hangnemű, szit­kozódó telefonhívások és az életveszélyt is magában hordozó fenyegetések mi­att az elnök úgy döntött: nem kockáztatja a hazánk­nak annyi elismerést hozó sportág lejáratását és a ké- zilabdások testi épségét. VÁLOGATOTTAINKON KÍVÜL körülbelül 27 ezren kézi­labdáznak Magyarorszá­gon, női és férfivonalon több klubcsapatunk szép eredményeket produkál eb­ben az Európában népsze­rű csapatsportágban. De in­kább a hazát olyannyira szerető tüntetők, és a közé­jük keveredő agresszív cso­portoknak átadjuk a kulti­kus helyszínt, hogy demok­ratikusan ők is részt vehes­senek nemzetünk népsze­rűsítésében. Szegények úgy sem mehetnek a pekingi olimpiára. Viszont talán még idén bekerülünk a BBC különkiadásába. Mert az valóban nagyon lélek­emelő dolog, ha valaki ken­dővel az arcán egy harminc­forintos tojással megdob egy személyautót, vagy kő­záport zúdít a saját adójá­ból etetett rendőrló lábára. Pályázni hívták Pamukot: így segítsen a kisebbségnek romák Hiába építenek nekik házat, ha nem tudják fenntartani; a munkalehetőség a lehető legfontosabb Segíteni csak azon lehet, aki ma­ga is akarja - hangzott el Pa- mukon, ahol a településen élő ki­sebbség jövője volt a tét. Közel negyven romatelepet tartanak nyilván Somogybán, amit fel kellene számolni. Ez az utóbbi időben egyetlen esetben Táskán sikerült. Azt is hallottuk Pamukon: ahhoz, hogy a problé­mákon érdemben változtatni tudjanak, elenyészően kevés a rendelkezésre álló pénz.- A telepszerű környezetek megszüntetése mindig kihívás volt minden kormány számára. Egyik sem tudta úgy kezelni, ahogy azt kellett volna - mondta Berényi László, a Somogy Megyei Területi Cigány Önkormányzat elnöke. - Mi minden kormányt arra ösztönöztünk, hogy térségi szinteken is legyenek olyan pá­lyázati lehetőségek, melyek se­gítségével egységében kezelhető a kialakult helyzet. A tanácskozáson valameny- nyien - a megyei kisebbségi ve­zetők, a megyei esélyegyenlősé­gi iroda, a gyermekjóléti szolgá­lat, a családsegítő szolgálat, az építési hatóság, a jegyző, a pol­gármester - a pályázat beadása és a megvalósítás szakmai segí­tése mellett tették le a voksot. Pamukon néhány éve szociálpo­litikai támogatásból hat lakást kezdtek el építeni a romák. Negyvenszázalékos készültsé­gi gyenge alapokon álló, ké­Csodavárás helyett pamuk új lakások építésére, vásárlására és felújítására adja be pályázatát. A telepü­lés lakosságának negyven százaléka roma. Kiterjed a pályázat a lakáshoz jutástól a gyermekek taníttatásáig, a családok szocializálásáig, a felnőttek munkába állításáig. Lehet, hogy soha nem lesz még egy ilyen lehetőségünk. Lépnünk kell, nem várha­tunk tovább a csodára - utalt Tóth Csaba polgármester ar­ra, hogy a települést meghív­ták erre a pályázatra. „Itt maradtunk befejezetlen házak­kal, lejárt építési engedéllyel.” mény nélküli befejezetlen házak készültek. Az álnéven bemutat­kozó vállalkozó eltűnt a pénzzel, ma is keresi a rendőrség. Két há­zat önerőből befejeztek. A többi életveszélyes, az építési enge­dély lejárt. Az önkormányzat vil­lanyt, vizet vezettetett a házak­hoz, de a befejezésre nem volt le­hetősége. Az egyik ilyen életve­szélyes házat önkényesen foglal­ta el egy család. Tízen élnek ben­ne. A víz csak csöpög a csapból, mert a vízdíjra nem futja. - Úgy látom, egyre súlyosabb a helyzet - mondta Filebics Magdolna, a Somogy Megyei Esélyegyenlősé­gi Iroda vezetője. - Amíg ezek az emberek nem rendelkeznek rendszeres munkajövedelem­mel, a társadalmi gondok, prob­lémák nem oldhatók meg. Hiába építünk házakat, ha nem tudják fenntartani. Aki hosszú évek óta munkanélküli, a gyerekeinek is azt a mintát adja át Minden mindennel összefügg tehát; a legfontosabb: sok pénz kellene. Filebics Magdolna arról is be­szélt: nemcsak cigányságról be­szélünk akkor, amikor a sze­génység témáját feszegetjük. So­mogybán a legalacsonyabbak az átlagkeresetek, s az egyik me­gye, ahol a legmagasabb a mun­kanélküliség. Nyüvánvaló, hogy ilyen gazdasági és kereseti mu­tatók mellett egyre nő azoknak a száma, akik szép lassan elszegé­nyednek. ■ Márton László i t i

Next

/
Thumbnails
Contents