Somogyi Hírlap, 2007. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)

2007-09-02 / Vasárnapi Somogyi Hirlap, 35. szám

4 A HÉT TEMAJA 2007. SZEPTEMBER 2., VASARNAP érdekvédelem Ritkán szerveznek nálunk sztrájkot. Ezt azonban távolról sem a kiemelkedő bérek vagy munkakörülmények magyarázzák, sokkal inkább a szakszervezetek gyengesége. RITKÁN HASZNÁLT SZTRÁJKFEGYVER Lapzártakor nincs meg­egyezés: érik a sztrájk a BKV-nál. Ha lesz, kivéte­les nap lesz a magyar ér­dekvédelem történetében. Europress-összeállítás Feszült hangulatban ültek tár­gyalóasztalhoz tegnap kora dél­után a BKV vezetői és a szak- szervezeti elnökök. Lapzártánk előtt nem sokkal Regőczi Miklós vezérigazgató-helyettes arról tá­jékoztatott: a szakszervezetek ígéretet tettek arra, hogy az elég­séges szolgáltatás (jelenleg 20 százalékos tömegközlekedés) teljesítésén túl nem akadályoz­zák a további szolgáltatások elin­dítását. Ez azt jelenti, hogy aki nem akar sztrájkolni, dolgozhat. A tárgyalásokon a BKV vezetősé­ge átlagosan 70 (csúcsidőben 75, azon kívül 60) százalékos tö­megközlekedést indítványozott. Egyelőre nem tudni, ha lesz sztrájk, hány százalékkal esik vissza a járatsűrűség. Nemes Gá­bor, a BKV dolgozóinak többsé­gét tömörítő Városi Tömegközle­kedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének vezetője a tárgya­lás szünetében közölte lapunk­kal: vélhetően ma folytatják az egyezkedést. Információink sze­rint tegnap este közeledtek az ál­láspontok. A menedzsment október 1-jé- től 2,5 százalékos, mintegy 5600 forintos, január elsejétől további 3 százalékos, 7000 fo­rintos emelést ígért a dolgozók­nak. A szakszervezet ezenfelül további 6 százalékos, 15 ezer fo­rintos béremelést szeretne ki­kényszeríteni. „A BKV-dolgozók bruttó átlagbére 220 ezer forint, a járművezetőké 226 ezer forint, míg az ugyanilyen munkát vég­ző Volán-buszsofőrök átlagos bére 170 ezer forint” - ismertet­te a fizetéseket szerdán Demsz­ky Gábor. A főpolgármester hoz­zátette: „A működőképessége határán álló BKV-nak nincs for­rása a béremelésre, a vállalat járművezetői pedig jóval az or­szágos átlag felett keresnek.” Ha hétfő éjfélig nem sikerül a megállapodás, kedden üzemkez­déstől délután egy óráig - kis túl­zással - megáll a főváros vérke­ringése. A BKV várakozásai sze­rint ténylegesen csak délután négy-öt óra körül áll helyre telje­sen a főváros közlekedése. A Bu­dapesti Rendőr-főkapitányságon (BRFK) is készülnek a sztrájk­ra. Tafferner Éva, a BRFK szóvi­vője elmondta: a torlódások ke­zelése jelenti majd a legfőbb fel­adatot a rendőrök számára, mi­vel a BKV járműveinek leállása esetén jelentősen megnő az autóforgalom a fővárosban. A taxitársaságok a lehető leg­több autóval készülnek, ám ve­zetőik úgy látják: ha mind a hatezer sofőr forgalomba áll, ak­kor sem fogják bírni a forgal­mat. Hivatalos tanítási szünet nem lesz, az igazgatók saját ha­táskörben dönthetnek a szün­napról. Az oldalt írta: Bánky Bea, Dián Tamás, Árvay N. Tivadar, Farkas Károly, Vég Márton Ha nincs megegyezés, kedden elővehetjük a bicikliket. A közekedési dolgozók előnyben vannak az érdekérvényesítésben, mert munkájuk az egész társadalmat érinti. Ma is ugyanazok az arcok vezetik a szakszervezeti mozgalmakat, mint 17 éve - A kereskedelmi dolgozók a legkiszolgáltatottabbak a dunaújvárosi Hankook veze­tése nem ismeri el a gyárban alapított szakszervezetei, az esz­tergomi Suzukinál elbocsátot­ták azt a dolgozót, aki a 11 órás munkarendre és az egész­ségtelen körülményekre hivat­kozva érdekképviseletet kezdett szervezni, a budapesti BKV-nál pedig csak most állították le a sztrájktörő autóbusz-vezetők to­borzását Talán sosem mutatko­zott meg annyira szembeötlően a hazai szakszervezetek gyenge­sége, illetve a hazai társadalmi szolidaritás hiánya, mint ezek­ben a hetekben. a szociális párbeszédek szak­értőjeként ismert Arató Kriszti­na politológus szerint minden­nek a hátterében az áll, hogy a dolgozói érdekképviseletek a rendszerváltás óta nem tudtak felnőni a jeladatukhoz. „A szak- szervezetek a szocializmusban az állampárt alrendszerei vol­tak, bármiféle valódi érdekérvé­nyesítési feladatkör nélkül ­mondta. - Valójában csak 1990 után kezdték el tanulni a szerepüket, ám mivel azóta sem szervezeti, sem pedig személyi megújuláson nem estek át, ez a folyamat nagyon lassan halad. Meg lehet nézni: ma is jórészt ugyanazokat az arcokat látjuk az érdekképviseletek vezető po zícióiban, mint 17 évvel ez­előtt. ” a szakértő szerint ez nem véletlen: sok esetben ugyanis meglehetősen kifizetődő pozí­ció vezető érdekvédőként tény­kedni. A MÁV-nál például a szakszervezeti elöljáróknak a magas beosztású tisztségvise­lőknek megállapított juttatá­sok járnak, a fizetésük pedig megközelíti az egymillió forin­tot. Az efféle gyakorlat erősen megkérdőjelezi a kizárólag a dolgozói érdekeket szem előtt tartó elkötelezettséget. amit mostanság szakszervezeti életnek hívunk, csak amolyan látványképviselet Toborzásról például nemigen hallani, holott a nagyjából négymillió munka- vállalónak csupán egyötöde szakszervezeti tag. És élhetünk a gyanúperrel, hogy már ez az adat is rózsaszín filctollal lett beírva a statisztikákba, mivel a létszám az érdekképviseletek önbevallásán alapszik. TERMÉSZETESEN igazságtalan lenne a társadalom immun- rendszerének minden hiányos­ságát a megújulásra képtelen szakszervezetekre hárítani. Arató Krisztina szerint az ér­dekképviselet tehetetlensége csak egy olyan közegben ma­radhatott visszhangtalan, amely eleve képtelen az összefo­gásra. „A szakszervezetek ne­héz öröksége, hogy a kádári gu­lyáskommunizmus mindenkit az egyéni túlélésre sarkallt - je­lentette ki. - A maszekvilág, a gmk-k, a háztáji gazdaságok azt sugallták, hogy aki előbbre akar jutni, csak magára szá­míthat. Ezért aztán nem is ala­kultak ki olyan hagyományai a kollektív érdekképviseletnek, mint ahogy az például Lengyel- országban történt. Ezt az atomi­zálódott társadalmat abszolút váratlanul érte a rendszervál­tás, és mivel valamennyien a személyes problémamegoldásra voltunk szocializálva, a több­ségnek eszébe sem jutott az ösz- szefogás lehetősége. Egyes mun­káltatók persze megérezték ezt a védtelenséget, sőt még ma is erre építenek. ” ABSZURD, DE IGAZ: ű külföldi multikkal szemben sokszor az anyacég országában működő szakszervezet védi meg a ma­gyar munkavállalókat. A kinti érdekképviselet ugyanis kemé­nyen számon kéri ugyanazokat a juttatásokat, mint amelyeket ők megkapnak. Mindez persze nem önzetlen segítség: ha ugyanis az adott vállalatcso­portnak sikerülne nálunk látvá­nyosan alacsonyabb szintre szo­rítani a dolgozói jogosítványo­kat, akkor fennállna a veszély, hogy előbb-utóbb egyre nagyobb kapacitását telepíti át Magyar- országra, és ezzel külföldön munkahelyek szűnnének meg. A MAGYAR MUNKAVÁLLALÓK kÖZÜl a közlekedésben dolgozók a lég inkább védettek, az ő érdekér­vényesítő képességük ugyanis nemcsak egy szűk szektort érint, hanem a társadalom szinte egészét. A LEGINKÁBB KISZOLGÁLTATOTT helyzetben pedig a kereskede­lemben dolgozók vannak: kép­zettségük csekély, vagyis köny- nyen helyettesíthetők, és ezt a munkaadók ki is használják. Közismert gyakorlat például, hogy az alacsonyabb bérért há­rom hónapos próbaidőre felvett dolgozót közvetlenül a munka- viszony véglegesítése előtt in­doklás nélkül elbocsátják, de részmunkaidőnek álcázott tel­jes munkanapok, illetve az el­lentételezés nélküli túlórák is visszatérő megoldások. Csak egy telefon kellett a jelentkezéshez, a közlekedési vállalat azonban végül elállt attól, hogy sztrájktörőket alkalmazzon a bkv péntekig várta telefonos ügyfélszolgálatán sztrájktörők jelentkezését A szokásosnál zsúfoltabb vonalak miatt a beje­lentkezés kissé nehézkes volt, de az ügyintézők barátságosan és hálásan fogadták a felajánláso­kat. A keddi munkafelvételhez szükséges képesítés megléte az előkészületeknek ebben az id& szakában nem volt túl fontos, hiszen a hivatásos D kategóriás vezetői engedély, a pályaalkal­massági vizsga (PAV), illetve az egészségügyi alkalmasságot iga­zoló okmányok meglétét bemon­dásra is elfogadták. A BKV BIZONYTALANSÁGÁRA utalt, hogy az ügyintéző maga is hangsúlyozta: a tárgyalások még zajlanak, lehet, hogy nem lesz szükség külső segítségre. Mint mondta, a „volvósok” nem mutamak hajlandóságot a mun­kabeszüntetésre - lám mennyit jelent a klimatizált és kényelmes munkatér -, így azokon az útvo­nalakon valószínűleg zökkenő- mentes lesz az utasszállítás. A kiválasztottak pénteken kaptak végső választ, hogy szükség van-e rájuk. Mivel a szakszervezet és a vállalatveze­tés álláspontja közelített a mi­Vezetőkre várnak a buszok: a BKV úgy döntött, nem alkalmaz külsősöket nimális szolgáltatásról, a csak­nem 160 sztrájktörésre vállal­kozó sofőrnek nem kellett bevo­nulnia a vasárnapi négyórás gyorstalpalóra, ahol elsajátítot­ták volna a városi tömegközle­kedés fortélyait. A bkv tartotta ígéretét: vissza­hívta a jelentkezőket, megra­gadva az alkalmat arra, hogy meghívja a hoppon maradia­kat egy hosszabb távú együtt­működésre. Persze az állo­mányba kerülés után már nem a sztrájk idejére ajánlott bruttó harmincezer forintos félnapi díj lett volna a tárgyalási alap.

Next

/
Thumbnails
Contents