Somogyi Hírlap, 2007. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)
2007-09-02 / Vasárnapi Somogyi Hirlap, 35. szám
4 A HÉT TEMAJA 2007. SZEPTEMBER 2., VASARNAP érdekvédelem Ritkán szerveznek nálunk sztrájkot. Ezt azonban távolról sem a kiemelkedő bérek vagy munkakörülmények magyarázzák, sokkal inkább a szakszervezetek gyengesége. RITKÁN HASZNÁLT SZTRÁJKFEGYVER Lapzártakor nincs megegyezés: érik a sztrájk a BKV-nál. Ha lesz, kivételes nap lesz a magyar érdekvédelem történetében. Europress-összeállítás Feszült hangulatban ültek tárgyalóasztalhoz tegnap kora délután a BKV vezetői és a szak- szervezeti elnökök. Lapzártánk előtt nem sokkal Regőczi Miklós vezérigazgató-helyettes arról tájékoztatott: a szakszervezetek ígéretet tettek arra, hogy az elégséges szolgáltatás (jelenleg 20 százalékos tömegközlekedés) teljesítésén túl nem akadályozzák a további szolgáltatások elindítását. Ez azt jelenti, hogy aki nem akar sztrájkolni, dolgozhat. A tárgyalásokon a BKV vezetősége átlagosan 70 (csúcsidőben 75, azon kívül 60) százalékos tömegközlekedést indítványozott. Egyelőre nem tudni, ha lesz sztrájk, hány százalékkal esik vissza a járatsűrűség. Nemes Gábor, a BKV dolgozóinak többségét tömörítő Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének vezetője a tárgyalás szünetében közölte lapunkkal: vélhetően ma folytatják az egyezkedést. Információink szerint tegnap este közeledtek az álláspontok. A menedzsment október 1-jé- től 2,5 százalékos, mintegy 5600 forintos, január elsejétől további 3 százalékos, 7000 forintos emelést ígért a dolgozóknak. A szakszervezet ezenfelül további 6 százalékos, 15 ezer forintos béremelést szeretne kikényszeríteni. „A BKV-dolgozók bruttó átlagbére 220 ezer forint, a járművezetőké 226 ezer forint, míg az ugyanilyen munkát végző Volán-buszsofőrök átlagos bére 170 ezer forint” - ismertette a fizetéseket szerdán Demszky Gábor. A főpolgármester hozzátette: „A működőképessége határán álló BKV-nak nincs forrása a béremelésre, a vállalat járművezetői pedig jóval az országos átlag felett keresnek.” Ha hétfő éjfélig nem sikerül a megállapodás, kedden üzemkezdéstől délután egy óráig - kis túlzással - megáll a főváros vérkeringése. A BKV várakozásai szerint ténylegesen csak délután négy-öt óra körül áll helyre teljesen a főváros közlekedése. A Budapesti Rendőr-főkapitányságon (BRFK) is készülnek a sztrájkra. Tafferner Éva, a BRFK szóvivője elmondta: a torlódások kezelése jelenti majd a legfőbb feladatot a rendőrök számára, mivel a BKV járműveinek leállása esetén jelentősen megnő az autóforgalom a fővárosban. A taxitársaságok a lehető legtöbb autóval készülnek, ám vezetőik úgy látják: ha mind a hatezer sofőr forgalomba áll, akkor sem fogják bírni a forgalmat. Hivatalos tanítási szünet nem lesz, az igazgatók saját hatáskörben dönthetnek a szünnapról. Az oldalt írta: Bánky Bea, Dián Tamás, Árvay N. Tivadar, Farkas Károly, Vég Márton Ha nincs megegyezés, kedden elővehetjük a bicikliket. A közekedési dolgozók előnyben vannak az érdekérvényesítésben, mert munkájuk az egész társadalmat érinti. Ma is ugyanazok az arcok vezetik a szakszervezeti mozgalmakat, mint 17 éve - A kereskedelmi dolgozók a legkiszolgáltatottabbak a dunaújvárosi Hankook vezetése nem ismeri el a gyárban alapított szakszervezetei, az esztergomi Suzukinál elbocsátották azt a dolgozót, aki a 11 órás munkarendre és az egészségtelen körülményekre hivatkozva érdekképviseletet kezdett szervezni, a budapesti BKV-nál pedig csak most állították le a sztrájktörő autóbusz-vezetők toborzását Talán sosem mutatkozott meg annyira szembeötlően a hazai szakszervezetek gyengesége, illetve a hazai társadalmi szolidaritás hiánya, mint ezekben a hetekben. a szociális párbeszédek szakértőjeként ismert Arató Krisztina politológus szerint mindennek a hátterében az áll, hogy a dolgozói érdekképviseletek a rendszerváltás óta nem tudtak felnőni a jeladatukhoz. „A szak- szervezetek a szocializmusban az állampárt alrendszerei voltak, bármiféle valódi érdekérvényesítési feladatkör nélkül mondta. - Valójában csak 1990 után kezdték el tanulni a szerepüket, ám mivel azóta sem szervezeti, sem pedig személyi megújuláson nem estek át, ez a folyamat nagyon lassan halad. Meg lehet nézni: ma is jórészt ugyanazokat az arcokat látjuk az érdekképviseletek vezető po zícióiban, mint 17 évvel ezelőtt. ” a szakértő szerint ez nem véletlen: sok esetben ugyanis meglehetősen kifizetődő pozíció vezető érdekvédőként ténykedni. A MÁV-nál például a szakszervezeti elöljáróknak a magas beosztású tisztségviselőknek megállapított juttatások járnak, a fizetésük pedig megközelíti az egymillió forintot. Az efféle gyakorlat erősen megkérdőjelezi a kizárólag a dolgozói érdekeket szem előtt tartó elkötelezettséget. amit mostanság szakszervezeti életnek hívunk, csak amolyan látványképviselet Toborzásról például nemigen hallani, holott a nagyjából négymillió munka- vállalónak csupán egyötöde szakszervezeti tag. És élhetünk a gyanúperrel, hogy már ez az adat is rózsaszín filctollal lett beírva a statisztikákba, mivel a létszám az érdekképviseletek önbevallásán alapszik. TERMÉSZETESEN igazságtalan lenne a társadalom immun- rendszerének minden hiányosságát a megújulásra képtelen szakszervezetekre hárítani. Arató Krisztina szerint az érdekképviselet tehetetlensége csak egy olyan közegben maradhatott visszhangtalan, amely eleve képtelen az összefogásra. „A szakszervezetek nehéz öröksége, hogy a kádári gulyáskommunizmus mindenkit az egyéni túlélésre sarkallt - jelentette ki. - A maszekvilág, a gmk-k, a háztáji gazdaságok azt sugallták, hogy aki előbbre akar jutni, csak magára számíthat. Ezért aztán nem is alakultak ki olyan hagyományai a kollektív érdekképviseletnek, mint ahogy az például Lengyel- országban történt. Ezt az atomizálódott társadalmat abszolút váratlanul érte a rendszerváltás, és mivel valamennyien a személyes problémamegoldásra voltunk szocializálva, a többségnek eszébe sem jutott az ösz- szefogás lehetősége. Egyes munkáltatók persze megérezték ezt a védtelenséget, sőt még ma is erre építenek. ” ABSZURD, DE IGAZ: ű külföldi multikkal szemben sokszor az anyacég országában működő szakszervezet védi meg a magyar munkavállalókat. A kinti érdekképviselet ugyanis keményen számon kéri ugyanazokat a juttatásokat, mint amelyeket ők megkapnak. Mindez persze nem önzetlen segítség: ha ugyanis az adott vállalatcsoportnak sikerülne nálunk látványosan alacsonyabb szintre szorítani a dolgozói jogosítványokat, akkor fennállna a veszély, hogy előbb-utóbb egyre nagyobb kapacitását telepíti át Magyar- országra, és ezzel külföldön munkahelyek szűnnének meg. A MAGYAR MUNKAVÁLLALÓK kÖZÜl a közlekedésben dolgozók a lég inkább védettek, az ő érdekérvényesítő képességük ugyanis nemcsak egy szűk szektort érint, hanem a társadalom szinte egészét. A LEGINKÁBB KISZOLGÁLTATOTT helyzetben pedig a kereskedelemben dolgozók vannak: képzettségük csekély, vagyis köny- nyen helyettesíthetők, és ezt a munkaadók ki is használják. Közismert gyakorlat például, hogy az alacsonyabb bérért három hónapos próbaidőre felvett dolgozót közvetlenül a munka- viszony véglegesítése előtt indoklás nélkül elbocsátják, de részmunkaidőnek álcázott teljes munkanapok, illetve az ellentételezés nélküli túlórák is visszatérő megoldások. Csak egy telefon kellett a jelentkezéshez, a közlekedési vállalat azonban végül elállt attól, hogy sztrájktörőket alkalmazzon a bkv péntekig várta telefonos ügyfélszolgálatán sztrájktörők jelentkezését A szokásosnál zsúfoltabb vonalak miatt a bejelentkezés kissé nehézkes volt, de az ügyintézők barátságosan és hálásan fogadták a felajánlásokat. A keddi munkafelvételhez szükséges képesítés megléte az előkészületeknek ebben az id& szakában nem volt túl fontos, hiszen a hivatásos D kategóriás vezetői engedély, a pályaalkalmassági vizsga (PAV), illetve az egészségügyi alkalmasságot igazoló okmányok meglétét bemondásra is elfogadták. A BKV BIZONYTALANSÁGÁRA utalt, hogy az ügyintéző maga is hangsúlyozta: a tárgyalások még zajlanak, lehet, hogy nem lesz szükség külső segítségre. Mint mondta, a „volvósok” nem mutamak hajlandóságot a munkabeszüntetésre - lám mennyit jelent a klimatizált és kényelmes munkatér -, így azokon az útvonalakon valószínűleg zökkenő- mentes lesz az utasszállítás. A kiválasztottak pénteken kaptak végső választ, hogy szükség van-e rájuk. Mivel a szakszervezet és a vállalatvezetés álláspontja közelített a miVezetőkre várnak a buszok: a BKV úgy döntött, nem alkalmaz külsősöket nimális szolgáltatásról, a csaknem 160 sztrájktörésre vállalkozó sofőrnek nem kellett bevonulnia a vasárnapi négyórás gyorstalpalóra, ahol elsajátították volna a városi tömegközlekedés fortélyait. A bkv tartotta ígéretét: visszahívta a jelentkezőket, megragadva az alkalmat arra, hogy meghívja a hoppon maradiakat egy hosszabb távú együttműködésre. Persze az állományba kerülés után már nem a sztrájk idejére ajánlott bruttó harmincezer forintos félnapi díj lett volna a tárgyalási alap.
