Somogyi Hírlap, 2007. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)
2007-09-09 / Vasárnapi Somogyi Hirlap, 36. szám
14 MŰVÉSZBEJÁRÓ 2007. SZEPTEMBER 9., VASÁRNAP HIRSAV Sebeiből indigókék tinta folyt látványszínház Pestiesti címmel új darabot mutatott be a Krétakör Színház Múzeum-összevonást tervez a miniszter AZ ORSZÁGOS Műszaki Múzeum és a Közlekedési Múzeum integrációját tervezi a szaktárca; az összevonás célja, hogy létrejöjjön egy nagy országos műszakitechnikai közgyűjtemény. Nem költözik egy épületbe a két intézmény, de elképzelhető, hogy európai uniós források bevonásával egy új épület ad majd otthont nekik. Szabó Balázs nyerte a svájci orgonaversenyt szabó Balázs miskolci születésű orgonaművész nyerte a svájci St. Maurice-ban megrendezett nemzetközi orgonaverseny első díját. A verseny kizárólag a legkiválóbb eredményeket felmutatni tudó, már diplomás orgona művészek előtt áll nyitva. Szabó Balázs eddigi versenyeredményei alapján, korengedménnyel indulhatott, hiszen még csak idén fog végezni a Zeneakadémián. Solti Györgyre emlékeznek a MűPában som György, a világhírű magyar karmester halálának 10. évfordulója alkalmából Budapesten, a Művészetek Palotájában lép fel szeptember 10-én a mester által alapított együttes, a Világzenekar a Békéért. Az előadás címe: A béke és a szerelem éjszakái. A zenekar 24 ország 45 híres zenekarának tagjaiból áll össze. Az együttes az ENSZ életre hívásának 50. évfordulójára alakult, hogy kifejezze a zenének mint a béke nagykövetének az erejét. Az esten Valerij Gergijev vezényel. Solti György dirigál extravagáns jelmezekbe bújtatta a színészeket. Mucsi Zoltán például trolibuszként debütál - később pedig trolibuszvezetőként próbál némi emberséget kicsikarni a szextelefonból. Amikor megjelenik Werner Tilo gyrost formázó szoknyában, már sejtem, a látványszínházi elemekből Budapest-kollázs áll ösz- sze. A jelenetek közti kapocs pedig a magát elfelejteni akaró férfi búvópatakszerű története, ami nem a színháztérben játszódik, hanem a Trafó melletti Liliom utcában, egy ócska Ladában. Izgő- mozgó kamera közvetíti a kint történteket: egy szürreális éjszakai utazást a városban. Budapesten bármi megtörténhet: a taxisofőrről kiderül, hogy kocsijában gyakorol Mozart-ra■ Mi lesz velük? - sajtiul fel a nézőben a kérdés, látva az ötletparádét. jongó kamarazenekarával, külföldi fiatalok helyi specialitásként „úszni szeretnének a halakkal”, életunt csocsófigurák ülnek a hátsó ülésre. Mindehhez jön Terhes Sándor rezignált alakja, aki úgy tűnik, épp ebben a nagyvárosi pörgésben szeretne egy éjszakára eltűnni: nevet, személyiséget feledve engedelmeskedni az ösztönöknek. „Ez nem demokratikus munka - mondja Láng Annamária. - Minden jelentben eljön az a pont, amikor a rendezőnek ragaszkodnia keli az elképzeléseihez, hiába van a többieknek jó ötlete.” Persze Láng rendezői debütálását az sem könnyíti meg, hogy színészként is helyt kell állnia. „A legrosszabb az egészben, hogy azokat a hibákat, amiket a velünk dolgozó rendezőknél észrevettem, most magam követem el” - meséli, hozzátéve, hogy a rendezősdi nem az ő ötlete volt, hanem Nagy Fruzsináé, aki nem akart egyedül belevágni az előadásba. Valaki egy felest tesz le az asztalunkra. Feszültségoldás. Negyed tizenegy van, Láng úgy dönt, nekifutnak újból. Jó, ha hajnali egyre végeznek. Látom a szemében, a fenébe kívánja az interjút. Kezén még ott a kék festék: fél órája még saját testét használta blueboxnak. Ereiből kék tinta folyt, amiben megelevenedett a múlt. Láng Annamária színésznő átült a másik oldalra: Nagy Fruzsina díszlettervezővel közösen rendezte meg a Pestiesti című darabot a Trafóban. Az előadás Budapestről ad groteszk pillanatképet, emellett komolyan foglalkozik a Krétakör Színház esetleges megszűnésével is. Mézes Gergely Akár egy aerobikedzés is lehetne odabent, a büfében szürke mele- gítős alakok kortyolgatják kávéjukat. Az arcok persze ismerősek, Kapa, azaz Mucsi Zoltán tűnik fel egy pillanatra, odébb Csákányi Eszter beszélget, majd Péterfy Bori ül le az asztalunkhoz. A színházterem ajtaja pedig folyamatosan nyílik-csukódik: fura jelmezeket visznek ide-oda, egyszer ruhaként viselhető palota tűnik fel, máskor egy pizzát ábrázoló szoknya. A Krétakör Színház próbáján vagyunk, a Láng Annamária és Nagy Fruzsina rendezte Pestiesti kellékeit látjuk. ■ Az előadás egyik fontos eszköze a kék háttér- technika, a bluebox. A színháztérbe belépve nem tapasztalunk semmi különöset: a rendezői balt kék falak határolják, mellettük egy konténersze- rű valami. Ebből még bármi lehet. Leülünk az egyik székre, várunk. JJamar kiderül, miért készült ez a meglepő térrendezés, az előadás egyik legfontosabb eszköze ugyanis a bluebox, az egyik legrégebbi videotrükk: a színészek kék díszlet előtt játszanak, amelyre később rávetítik a filmet. (A magyar nézők először 1972- ben, a Pirx kapitány kalandjaiban láthattak ilyen technikával készült felvételt.) „Kezdünk!” - kiáltja Láng Annamária, aki előbb még a technikusokkal tárgyalt, instruálta a színészeket, most pedig eltűnik a díszletek között. Vetítéssel indul az előadás: a Krétakör színészeit látjuk civilben, az utcán, strandon, vonaton, a világban szerteszét. Telefonon hívják őket, mire otthagynak csapot-papot, szürke melegítőbe bújnak, és rohannak vissza a társulathoz. Alkalmi társulatból világsikerű csapat A KRÉTAKOR színház 1995-ben alakult Schilling Árpád vezetésével. Eleinte egyes produkciókra szerveződött alkalmi csapat volt 2000-től állandó társulattal lépnek fel Tagjai: Csákányi Eszter, Láng Annamária, Péterfy Borbála, Sárosdi Lilla, Bánki Gergely, Gyabronka József, Katona László, Mucsi Zoltán, Nagy Zsolt, Rába Roland, Scherer Péter, Terhes Sándor és Werner Tilo. Péterfy Borbála és Gyabronka József. A meghökkentő, dekoratív jelmezeket Nagy Fruzsina tervezte. Nem titok már, Magyarország egyik legsikeresebb alternatív színházi csapata komoly válságban van. Schilling Árpád, a Krétakör alapítója, rendezője-motor- ja valami újba szeretne fogni, abbahagyni egy időre a közös munkát - ebben az évadban már nem is rendez. Az előadás egyik vonulata éppen ez: a bizonytalanság, a széthullás előérzete. Mi lesz velük? - sajdul fel a nézőben a kérdés, látva a szédítő ötletparádét. Erről kérdezem Láng Annamáriát is, aki fáradt arccal, a próba tanulságaitól kábán ül le mellém. Ó sem tudja, mi lesz, reméli, hogy közös munkával együtt lehet tartani a csapatot, és nem következik be az, amit az egyik jelenetben „megjósoltak”. Az immár taxisként dolgozó Scherer „Pepe” Pétert váratlanul leszólítja „egykori” kollégája, Gyabronka József. Az állástalan színész szé- gyelli munkáját, azt mondja, csak falból sofőrködik. Hazudnak egymásnak és maguknak is. Azt hiszem, improvizálnak, de Láng elárulja, nem: az előadás róluk is szól, sok-sok valóban megtörtént esetet dolgoztak fel. Az egyediből általánosat, az általánosból egyedit csináltak. A népszerű programmagazinból, a Pesti Estből merítettek inspirációt az egyes jelenetekhez, innen a darab címe. Látjuk Sárosdi Lillát remekelni, amint stand-up komikusként az albérletkeresés kálváriáját adja elő. Majd átváltunk musicalbe, Nagy Fruzsina jelmezeiben egy nagyváros tipizált házai jelennek meg, a toronyházak táncolnak, karaokéznak, nyomasztanak. Egy másik jelenetben járműveket formált meg, Mercedeseket, Ferrarikat, Skodákat - humoros, FeLugossy mindig megújul születésnap A szentendrei művész két tárlattal ünnepel Visszatért egy zenelegenda újra együtt A Magyar Jazz Quartet új lemezt készített Két kiállítással ünnepli 60. születésnapját a feLugossy László. A szentendrei művész azonban nem retrospektív tárlatokkal jelentkezett: a Gödöt Galéria A túlvilágról minden másképp látszik című kiállításán és a Petrys Ház galéria Nekem meg a konditeremben lenne a helyem elnevezésű tárlatán is új, meghökkentő művek kerültek a falakra. FeLugossy László 1947-ben született Kecskeméten. Autodidakta képzőművész. A középiskola befejezése után fotózást tanult 1972 óta tagja a szentendrei Vajda Lajos Stúdiónak. 1990-ben Munkácsy- díjat, 1991-ben pedig a Neufeld Anna Alapítvány Hincz Gyula-díját kapta meg. ■ FeLugossy László mindkét kiállításán dugig teltek a termek I I Meglepő, de a magyar dzsessz- történet egyik legsikeresebb zenekara, a Magyar Jazz Quartet hároméves története során mindössze egyetlen lemezt jelentetett meg, az azóta már legendává vált New Age-et. Itthon az újszerű, hiánycikknek számító zenéjük hihetetlen népszerűségre tett szert, a lemezt a dzsesszes játékmód és a sok improvizáció miatt a dzsesszrajongók, a dallamos főtémák miatt pedig a dzsesszel még csak ismerkedők is megszerették. A közönségsiker mellett hamarosan megérkezett a szakmai elismerés is: a zenekar - Szakcsi Lakatos Béla, Csepregi Gyula, Vasvári Pál és Jávori Vilmos - 1987-ben eMeRTon-díjat kapott. A népszerűségük okozta a zenekar feloszlását is, három év alatt több mint négyszáz koncertet adtak Európa-szerte - a tagok belefáradtak a folyamatos utazásba. Úgy érezték, a Magyar Jazz Quartet betöltötte hivatását, és új utakra tértek. Jávori Vilmos sem tétlenkedett, 1990-ben alapította meg többedmagával a Shabu-Shabu együttest, 2003-ban pedig a Jávori Sound Machine-t. A Magyar Jazz Quartet újjáalakítása is az ő ötlete volt, az egykori tagok pedig - tudva, hogy Jávori Vilmos súlyos beteg - igent mondtak. Az idén februárban adták első koncertjüket a Raiffeisen Jazzklubban, a koncerten megromlott egészségi állapota miatt Jávori helyett Szende Gábor játszott. Jávori Vilmos halálával a tagok egy ideig a megszűnésen gondolkoztak, de aztán mégis folytatták a közös munkát. A bemutató A dobok mögé Szende után turnéra Gábor került, auguszkészülnek. tusban pedig stúdióba vonultak. A szerdán megjelent 2007 - Last Time To- gether című album a tervek szerint nem az utolsó lemez, amit közösen készítenek, szeretnék folytatni a megkezdett utat. Most turné következik, közben pedig bőven jut idő kitalálni, merre tovább. ■ M. G. L k i
