Somogyi Hírlap, 2007. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)
2007-08-25 / 198. szám
SOMOGYI HÍRLAP - 2007. AUGUSZTUS 25., SZOMBAT 11 HÉTVÉGE Akit megfertőzött a fafaragás mester A balatoni kikötők vitorlásaitól a legnagyobb népművészeti elismerésig Kétméteres kopjafát avattak a karádiak vadászházánál Szőke István 86 évesen lett a népművészet mestere. A fafaragó művész szerint felesége nélkül semeddig sem jutott volna. Szűcs Tibor- Emlékszik, mikor készítette el első faragását?- Az első munkám egy ékro- vásos kis doboz volt, akkor 12 J ~véves lehettem. I v á n f a - h e - v>« Vs gyen laktunk, már Jy;" kezdtem kisebb dől- / gokat farig- ’GJ csálni. Az Jjj idős Kapo- li Antal testvérének lánya látta meg, hogy dolgozom, aztán mondta, majd ő mutat nekem szép faragást Kapoli mun káival így találkoztam.- Azért kell valami érzék, indíttatás.- A polgári iskolában kézimunkaórán szerettette meg velünk Tormási István tanár úr a különböző mesterségeket az agyagozástól, a csuhéfonásig. A fafaragást is.- A kezdetekkor milyen volt a stílusa?- Kapoli munkáiból indultam ki, de természetesen nem másoltam szolgamód a tárházát. Leginkább virágmintás munkáim voltak.- A fafaragás egész életében jelen volt, vagy akadtak kisebb kihagyások is?- Hellyel-közzel. Közbeszólt a második világháború, hosszú ideig voltam katona...- Hova vonult be?- Először Kaposvárra, aztán kerültem Pécsre, végül Budapestre. Egy sebesülést is kaptam. Zala és Vas megye határán, amikor már jöttek be az oroszok, akkor a visszavonuló csapatokkal rossz helyep voltam. A légitámadásnál egy aknából több szilánk is eltalált, de végül is szerencsém volt. Ahogyan a sebesülteket vitték, elkerültem unm A díszes kürt nem az első ilyen munkája Szőke Istvánnak. Egy hasonlóért élete legnagyobb fizetségét kapta először Ausztriába. Graz után azt mondták, feltesznek egy Budapestre induló vonatra, de onnan legvégül Dachauban kötöttünk ki. 1945 elején sebesültem meg, és csak egy évvel később értem haza az akkorra már Ba- latonlellén élő szüléimhez.- A háború után nem lehetett könnyű a megélhetés...- Négy évig nyaranta vitorláztam, télen pedig kosarat fontam, bütyköltem ezt-azt, de nem kellett piacra hordani, mert elvitték tőlem. Aztán feleségem szüleinél éltünk Kadarkúton, én alkalmi munkákból. 1950 tavaszától a vasúton dolgoztam, először pályamunkásként, aztán Kaposváron az osztálymérnökségen. Tizenegy évvel később épült fel a Tisza utcában a házunk.- De nem a MÁV-tól ment nyugdíjba.- Nem, már a vasútnál találkoztunk többen olyanok, akik szerettünk faragni. Barackmagból, csontból, fából csináltunk egyedi gombokat, és adtuk el, gyári gombok nem voltak annyira közforgalomban. Saját faragó szakkört alakítottunk. Felkerestek a megyei tanácstól, valamit vásároltak tőlem. Elbeszélgettünk a szakmáról, tanácsot kértek. 1963-ban alakult a Megyei Művelődési Központ, állandó külső munkatársuk voltam. Konferenciákra is jártam.- Párhuzamosan a vasút és faragás?- Beléptem a szövetkezetbe, mellékfoglalkozásban faragtam, de a vége az volt, hogy esténkét többet kerestem, mint az állandó munkahelyemen. 1969 elején vettek fel a Népművészek Háziipari Szövetkezetéhez. A vasúton volt ruhapénzzel együtt 1590 forint a fizetésem, az új és a szívemhez sokkal közelebb álló munkával már az első hónapban 4000 fölött kaptam. 1981-ben mentem nyugdíjba.- Már kész stílusa volt ekkor?- Amit tanultam, annak mindnek hasznát vettem. A folyamatos munka mellett aztán kialakult a saját motívumkincsem. De ehhez szakkönyveket olvastam, múzeumokba jártam, egy ilyen emlékezetes volt a miskolci múzeum, ahol beengedtek a raktárba és ott tanulmányozhattam a faragott tárgyakat.- Földrajzi helyekhez köthetők a motívumai?- Igen. Kifejezetten a dunántúli és somogyi népművészet hagyományait elevenítem fel a tárgyakon. De ha magam kellene jellemezni, nem vagyok megelégedve egészen a munkáimmal. Hiába van kész, utána mindig találok valami kisebb hibát, valami javítanivalót.- Összesen hány tárgyról beszélhetünk a közel hetven év alatt?- Az egyedi egy-egy darabos faragásokat számolva biztosan van száznál több is, de például a szövetkezetben a folyamatos munka mellett 6000 darab dohányzókészletet készítettem, de ez háromrészes kollekciót jelent. De ugyanilyen a rengeteg könyvtámasz is.- Milyen fafajtákat kedvel igazán, ha dolgoznia kell? c I •ö — © Szőke István fafaragó, kézműves 1921. május 9 -én született Tapolcán. A polgári iskola elvégzése és a második világháború vége után kereskedelmi szakképzettséget szerzett, majd 42 évesen tanulta ki az asztalosszakmát. 194&-BAN nősült. Négy unokája és négy dédunokája van. 2001-ben Aranykoszorú-dí- jat kapott. az azóta megszűnt megyei művelődési központban többször szervezett népművészeti, fafaragó szakköröket és táborokat. a munka mellett szinte mindig voltak tanítványai is. Még a mai napig szívesen fogad olyanokat, akik meg akarják ismerni a mestersó get. A mester azt állítja, ő is mindig tanult tőlük. több alkalommal is felterjesztették mára népművó szét mestere díjra, amit életművének elismeréseként augusztus 20-án, az állami ünnepségen vett át.- Inkább keményfával dolgoztam és dolgozom. A legpuhább az éger. Inkább a körtefát, cseresznyefát szeretem. De a legjobb a jó helyen, az erdő közepén növő vadkörte, azzal szerettem a legjobban dolgozni.- Melyikre a legbüszkébb: amelyikkel a legtöbbet kereste vagy amelyiket a legjobban ismerték el?- Volt egy kürtöm, amire igen büszke vagyok, már nincs meg. 1992-ben aranyplakettet kaptam rá és országos első díjat. A Néprajzi Múzeumban volt kiállítva. Sok-sok évvel ezelőtt eladtam egy botot 14 ezer forintért, szintén különösen emlékezetes munkám volt. Természetes, hogy a szövetkezetben megteremtettem a biztos megélhetést, de nem panaszkodhatom, mert éjjel-nappal elláttak munkával. De mindezt nem tudtam volna csinálni, ha nincs mindenben segítségemre a feleségem. A biztos háttér mellett olykor még a munkába is besegített, kiváló fényező egyébként. Nélküle nem sikerült volna. Hubertus szentmisével kezdődött Karádon a vadásznap. Kálmán Ferenc, a helyi vadásztársaság elnöke azt mondta: 42 vadász és több mint hetven hozzátartozó, illetve vendég vett részt az egész napos eseményen. Ei- zemann János, a társaság tagja tölgyfából mintegy két méter magas kopjafát faragott, melyet fel is avattak a vadászház udvarán. Erre felkerült azoknak a vadászoknak a neve, akik 1968 óta a társaság tagjai voltak, de már elhunytak.- Megrendeztük a „vadásznap vadásza” című koronglövészetből és elméleti vadászati tesztismeretekből álló versenyt is - magyarázta Kálmán Ferenc. - Ezen 18 vadászunk vett részt. Az összesítés alapján a címet Ellenberger András nagy fölénnyel nyerte. Nagy érdeklődés kísérte az íjászati, a vadászkutya- és sólyombemutatót, sokan voltak kíváncsiak a tagok által gyűjtött agancs- és trófeakiállításra is. ■ Krutek József Koncert és show a kaposvári Pipacs-napokon Koncert, fociderbi és mágikus show - fergeteges hangulatot ígérnek a kaposvári XII. Pipacsnapok szervezői. Több nagy dobással készültek a házigazdák. A pénteki programot hiphop-bemutató, bűvész- és pantomim-előadás tarkította, s koncertet adott a Bákszi Kor- porésön együttes is. Szombaton kilenctől újra indul a buli, tájékoztatták lapunkat a főszervezők. A gyermekbábszínház előadása fél tizenegykor kezdődik, eközben a sportpályákon folytatódnak az összecsapások. S délután is érdemes kilátogatni, hiszen további kellemes meglepetésben lehet része a vendégeknek. Két órától Zsaru Gym-be- mutató, majd Kéri-karaoke lesz, ezt követően mágikus show és játékos vetélkedő következik. Ez utóbbin ajándékcsomagot kapnak a győztesek. Este kilencre várják a Gro- ovehouset; a rendezvényt utcabál zárja. A szerkesztőségből vitte el rendszerellenes versei miatt az ÁVH s. meggyesi jenő Szomorúan látja: szülőfaluja alig fejlődött az elmúlt ötven évben, ma is zsáktelepülés- Huszonegy évesen hagytam el a hazát. Amikor átléptem az osztrák határt, térdre estem és imádkoztam: Istenem, szabad vagyok! Persze nem tagadom azt sem: sírtam is. Semmim sem volt ugyanis, Ady Endre két kötetét vittem magammal. Ausztriában az első utamba eső menekülttáborban azt mondták, ha Angliába akarok menni, oda délben már indul is egy busz. Felszálltam hát rá...- 1955-ben jelentek meg első verseim, ezek után a Somogyi Néplap szerkesztőségébe kerültem az irodalmi részleghez. Rövid pályafutásom azzal ért véget, hogy az ÁVH egyenesen a szerkesztőségben tartóztatott le, mert rendszerellenes verseket találtak nálam. Nyolc hónapos börtönbüntetést kaptam. Az ítélet egy részét a hírhedt oroszlányi rabbányában töltöttem. A forradalom leverése után, 1957 első napjaiban kerültem Angliába, rá tíz évre megkaptam az angol állampolgárságot is...- Most, hogy hazatértem, vegyesek az érzéseim kicsiny szülőfalumról. Úgy látom, hogy az elmúlt ötven évben alig történt változás, fejlődés. Sajnos, azóta is zsáktelepülés... Nagy érdeklődés kísérte So- mogymeggyesen a faluból elszármazott és jelenleg Németországban élő Weisz Jenő (írói neve S. Meggyesi Jenő) „Itthon vagyok Otthon” című verseskötetének ünnepélyes bemutatóját. A hetvenkettedik évében járó, ám már gyermekkorában irodalmi, költői érdeklődést mutató Weisz Jenő tízévesen írta első versét. Fiatalon elhatározta, hogy szülőfaluja nevét veszi fel írói, költői munkásságának megjelenítésére. A mostani könyve vallomás. Tisztelete és szeretete annak a Koppány-völ- gyi falunak, ahol született és ahol évekig élt. Az 1956 decemberében külföldre távozott fiatal - akkor szárnyait bontogató - költőnek a falusi évek már nemcsak emlékek, hanem maga a történelem... Weisz Jenőnek 1955-ben jelentek meg az első költeményei Kettétört tollal... weisz jenő 1935-ben So- mogymeggyesen született. Az általános iskola elvégzése után vájártanuló lett. 1954- ben Budapesten hat hónapos kultúrpolitikai szemináriumot végzett, majd húszévesen a nagyatádi járási kultúrház népművelője. Itt alakította meg Berták Lászlóval, Horváth Imrével és Zsovár Józseffel az Ady Endre Irodálomi Kört. Első verseskötete a Kettétört toll címmel jelent meg. Nemzetközi és ökumenikus lelkészi szolgálatot végzett. Weisz Jenő angol-magyar kettős állampolgár. Tizenkét évet töltött Angliában. Itt határozta el, hogy evangélikus lelkész lesz. Ezután hét esztendőn át élt Amerikában, majd hivatalos csereprogram alapján jött visz- sza Európába. Harminckét éve telepedett le Németországban. 1967-ben jött haza először, azóta rendszeresen visszajár szülőfalujába Somogymeggyesre, ahol a húga is él. Azt mondta: soha nem felejtette el, hogy honnan is indult. Ötödik könyve 1956 árnyairól és fényeiről szól s a kismeggyesi lakólistáról, ez a gyökerekre való visz- szaemlékezés, a honvágy versbe öntése. ■ Krutek József
