Somogyi Hírlap, 2007. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)
2007-08-28 / 200. szám
SOMOGYI HlRLAP - 2007. AUGUSZTUS 28., KEDD 5 MEGYEI KÖRKÉP Kölyökgólyák első szárnycsapásai tábor Elsőéves hallgatók szállták meg a megyeszékhelyet és a Kaposvári Egyetemet Lassan kezdődik az új tanév a Kaposvári Egyetemen. Az elsőéves hallgatók, a gólyák nagy része már meg is érkezett, hogy öt napon át ismerkedjen az intézménnyel, a várossal, s nem utolsósorban hallgató társaival. Vas András- Na mi van, mégis felvettek? - derült fel egy addig magányosan, a sarokba félrehúzódva álldogáló, fehér pólót viselő ifjú arca, amikor végre ismerősre lelt a Kaposvári Egyetem művészeti kara Bajcsy-Zsilinszky utca kollégiumának aulájában. Az addig némileg elveszetten bámészkodó újoncba rögtön élet költözött, felszabadultan veregette a cimbora hátát - idegen környezetben ketten mégiscsak könnyebb átvészelni az első pillanatokat. Melyek feszültségét amúgy is csökkenti a regisztrációs hercehurca. Hosszú sorok kígyóznak az asztalok előtt, ahol a pedagógiai és művészeti kar közös gólyatáborába érkezők átesnek a kötelező formaságokon, megtudják, melyik szobában s kivel laknak együtt a hét során, s nem mellékesen milyen színű kitűzőt kapnak. Utóbbi talán a legfontosabb, hiszen a következő napokban szinte éjjel-nappal hasonszínű társaikkal alkotnak egy csapatot.- Csajos csoportba osszatok! - esedezett egy önjelölt Lombrozó a felsőéves „sorozóbizottságnak”, akiket azonban nem lehetett megvesztegetni.- Kinek mi jut... - jött a válasz, mire a lovagjelölt bús képpel eloldalgott. Jöttek azonban sorra a többiek. Akadt, aki - a mennyiség helyett a minőséget szem előtt tartva - csak egy apró hátizsákkal érkezett, mások hatalmas bőröndöket próbáltak a lift felé tuszkolni. Voltak, akik már a középiskolából felvételiről ismerték egymást, de olyasvalaki is feltűnt a tömegben, akit a mama és a papa még a regisztrációhoz is bekísért...- Honnan jöttetek? - érdeklődött a regisztrációs bizottság Fészekrakás. A megérkezés után a gólyák először regisztráltatták magukat, majd elfoglalták szobáikat a Kaposvári Egyetem kollégiumában egyik tagja egy ötfős lánycsoporttól.- Hát Kelenföldről, illetve a Déliből - vihogta a kvintett szószólója. - Mármint a pályaudvarról... Ezúttal még el- Akadt olyan fért a nyegle replidiák, akit a kázás, fél év múlva szülei is elkí- a vizsgaidőszaksértek a gó- bán már kidolgozotlyatáborba. tabb, s nem mellékesen átgondoltabb válasz szükségeltetik majd. A csoport aztán felcihelő- dött, a lift, majd a második emelet felé vette az irányt, ahol ki-ki behurcolkodott a szobájába. A helyiségek berendezésének nívója nem váltott ki osztatlan örömöt a társaságból, akadt, aki elhúzta a száját, mások viszont átlagosnak minősítették a kollégiumot. Amíg a gólyák fészket raktak, a megkülönböztetésként fekete pólót viselő felsőbb éves szervezők unottan ácsorogtak az aulában, esetleg egyik cigiről a másikra gyújtottak a bejárat előtt. És persze égig érő magabiztossággal sztoriztak a kipakoláson már átesett, így hozzájuk hasonlóan unatkozó, másrészt információéhes, s így a „nagyokhoz” csapódó újoncoknak. Utóbbiak közül néhányan hamar elteltek a münchauseni történetektől, s inkább felfedező útra indultak a környéken. Néhányan percek múltán lelkendezve tértek vissza: ráakadtak az Aranyhordó sörözőre... A többség azonban - némi meglepetésre - szigorú absztinenciával teljesítette az első órákat, az alkohol leginkább csak a nyári emlékek felidézése közben került szóba.- Azért ez komolyabb, mint egy középiskolás-buli - jegyezte meg szakavatott arccal egy gólyalány -, Itt már nem az italozás a mérce. Néhányan kezükbe temették az arcukat, mások az eget vizslatták, mikor szakad le, ám ekkor a kölyökgólya szavait igazolandó hegedű hangjai szűrődtek ki az egyik szobából. Előbb csak bátortalan hangicsálás, majd egyszer csak húzni kezdte az illető. Pontosan, precízen, cseppet sem falsul szállt a hegedű hangja a gólyatábornak otthont adó kollégiumban. A kétkedők megadták magukat: ez tényleg komoly... Az új hallgatók beilleszkedését, ismerkedését segíti az egyetemi gólyatábor százhatvan elsőéves kezdi meg tanulmányait szeptemberben a Kaposvári Egyetem pedagógiai és művészeti karán. A hagyományoknak megfelelően a szorgalmi id& szak előtt az új hallgatók gólyatáborban ismerkedhetnek meg az egyetemmel, társaikkal, s nem utolsósorban Ka- _ posvárral. A hétfőtől pénte- f kig tartó programsorozat lé- | nyege, hogy a gólyák minél ~ hamarabb átessenek a beil- £ leszkedés nehézségein. A regisztráció során derült ki, hogy a hallgatók melyik csapatba kerülnek Sokba vagyok az államnak KAPOSVÁRI OLVASÓNKTÓL kaptuk a következő levelet: „70 éves, második csoportba tartozó közgyógyellátott, mozgáskorlátozott rokkant vagyok, s ezt még tetézte a mindkét lábszáramon megjelenő lábszárfekély. Fekélyeim miatt 2005. január 26- án kerültem a bőrgyógyászati ambulanciára, kezelőorvosom mindent elkövetett gyógyulásom érdekében, de sajnos eredménytelenül. igen rossz állapotban lévő lábaimat azonban a pécsi érsebészeti klinikán szerencsére megmentették (bár előtte volt olyan orvosi vélemény, hogy csak amputálni lehet). Pécsen kötelezően előírták sebeim meggyógyulásáig a mindennapos házi szakápolási átkötéseket a megadott kötszerek, gyógyítószerek használatával. A hét utolsó két napján és ünnepnapokon külön szakápoló végzi e teendőket, saját költségemre a minimális nyugdíjamból. A heti ötnapos kezelésemből a megyei egészségbiztosítási pénztár háziápolási osztálya két napot megvont, mondván, már igen sokba vagyok az államnak. Sajnos, arra a megvont két napra már nem futja a nyugdíjamból. Kértem, hogy jöjjön ki a lakásomra egy ellenőr, és győződjön meg a lábaim állapotáról, hogy sebeim egy- harmada még ennyi idő után is gyógyulatlan, de ez „nem áll módjukban”. A BŐRGYÓGYÁSZATON a Ze- tuvit-kötszerek helyett a Mosorb-kötszereket írták elő, ám ez utóbbi nem vált be: átnedvesedik, a lábam befülled alatta. A sebeim törlésére használt Es-Komp- ressent is megvonták tőlem, helyette a saját pénzemen, jelentős összegért vehetem a steril mull-lapokat. kérdésem: vajon miért vonták tőlem harmincöt éven keresztül a tb-járulékot?” Haigató-fotók Nagybajomban Az általános Iskolában mutatja be képeit Halgató Zoltán, aki férfiruha-készítőként dolgozik. 2000-ben kezdett el fotózni. Rendszeresen részt vesz kiállításokon, s számos díjjal jutalmaztak. Alkotásai képeslapokon és könyvekben is megjelentek már. KÖZLEKEDÉS. Kérem, hogy minden autóvezető sürgősen szerezzen be olyan szemüveget, amellyel a kerékpárosokat is látja. Ha így sem megoldható, hogy ne vágjon elénk, miután kikerül, ne hajtson ki a mellékutcából, ne üssön el majdnem a zebrán, akkor közlekedjen egy hétig bicajjal, és ha túléli, próbálkozhat újból az autóvezetéssel. Egy még ép bicajos (Bica- jos! Igazad van, de mit keresel biciklivel a zebrán? - A szerk.) POLITIKA. Nagyi! Megmondta a miniszterelnök, mindenki menjen, hát mentek. Kaposvár vezetői nem mondták. Crow * Bkroy! Olvass is, ne csak sületlenségeket írogass! A szoci Lamperth meg Kolber és a somogyértes Gyenesei sokkal többet tett a megyéért, mint Szita, aki a sok sóderből szobrot állít magának. Igazság (Köszönjük az észrevételeket, több üzenetet a témában ne küldjétek! - A szerk.) TOVÁBBTANULÁS. Megdöbbentő a kaposvári kistérség utolsó helye a továbbtanulási rangsorban. A legfontosabb mutatóban vagyunk sereghajtók. Ez szégyen. Lokál- patrióta KENYÉRÁR. A nagybajomi rozsos kenyér kilója 438 forint. Egy vásárló. MAGYAR GÁRDA. A Fidesz felhívása annyit ér az ügyben, mintha '44 telén azért aggódtak volna, hogy a halálvonatokon nincs fűtés. Tehát a figyelmeztetés itt már nem elég! Szálasiék március 15-ét, a gárda október 23-át sajátítja ki. Az 56 fős létszámot több ezerrel növeli ezen a napon. * A gárdás Usztics keveri a filmszerepet a valósággal. Orvos látta már? L. BÜROKRÁCIA. Mi is lassan 90 napja várunk az építési engedélyre. Ez van. ELVÁNDORLÁS. Munkahely vonatkozásában ugyanaz vonatkozik Barcsra, mint Marcalira. S. VIADUKT. Alig vártam, hogy átadják a kőröshegyi autópálya-szakaszt. Másnap egyre nagyobb örömmel közeledtem a viadukt felé a szántódi úton, lelki szemeimmel már láttam, ahogy az új autópályán repeszt velem a Manci. A völgyhíd alatt a nagy sárga tábla 83 M SMS: 20/968-9444 szerint NEM LEHET FELHAJTANI PEST FELÉI! A kiűzetés a paradicsomból lehetett hasonló. A többi sejthető: vissza le a szakadt főút- ra. Jövök Pest, jövök, de Szántódon át, ahogy az őseim is a múlt században. Mondja meg valaki: a szántódi útról később sem lehet majd Pestnek felhajtani? Ha nem, felőlem el is lophatják az egész viaduktot mindenestől. Öreg-Sam DESEDA. Árulja már el valaki, hogy a Desedán miért nem lehet éjszaka horgászni! Hallottam egy pletykát, miszerint egy tóparti vityilló- ban lakó „nagykutya" feleségének álmát zavarja a horgászok zaja! Ha tényleg így van, üzenem neki: szedjen altatót és ne fosszon meg több száz horgászt az éjszakai horgászat lehetőségétől!
