Somogyi Hírlap, 2007. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)
2007-08-27 / 199. szám
4 masmasm Mikor lesz kövesút szabados lajos nyugdíjas tengődi gépkocsivezető: - Elsősorban az érdekel, hogy a Vörösmarty utca, ahol lakom, mikor kap szilárd burkolatot Az út egy része sáros, a másik fele is csak murvás. A zsákutcába a postás- és a szemétszállító autó sem jár be. Ha a nagykaput nem nyitom ki, akkor autóval meg sem lehet fordulni az utcában. Csak négy család él itt, de valamennyiünket nagyon bosszant, hogy elhanyagolt a kis utca a falu közepén. Foglalkoztat az is: mi lesz a község sorsa, jövője? Nincs munkalehetőség, a fiatalok sorra elvándorolnak. Ha így megy, kihal a község. mBBSSEBSm A tengődi bolti eladó kádár Ildikó élelmiszer- bolti eladó: - 1993-ban Erdélyből települtem át Tengődre a szüleimmel. A testvéreim már 1989-ben átszöktek. A nővérem is ebben a faluban él. Megszoktunk itt, megszerettük a községet. Csendes, tiszta a levegője. Sikerült beilleszkednünk. Négy fiunk született, a két nagyobb Tabra jár iskolába. Az élettársammal Tengődön ismerkedtem meg, aki jelenleg anyasági támogatáson van a legkisebb fiúval. Szórakozásra nincs időnk, és a pénzt is sajnáljuk rá. Üdülés? Sosem voltunk. Az eljövetel óta Erdélyben sem jártam... MEGYEI KORKÉP somogyi hírlap - 2007. augusztus 27., hétfő A romák felemelkedéséért harcol alapítvány Tíz éve nyújt segítő kezet, hogy a kürtöspusztai cigányok jobban éljenek Suta Lajos: nem beszélni, hanem tenni kell a romák felemelkedéséért. Nemcsak pénz, hanem akarat, összefogás és becsület is kell ehhez A század elején még csak néhány cigánycsalád élt Kürtöspusztán. Ma már a település lakóinak kilencven százaléka roma. Vigmond Erika- Úgy tíz éve az alapítvány és annak vezetője, Suta Lajos arra tette fel életét, hogy roma társainak jobbá tegye körülményeit. Mi a tíz év számvetése?- Először házakat építettünk, szocpolból és rengeteg társadalmi munkával. Volt olyan család, akiket az erdőből hoztam ide lakni. Mikor 1996-ban idekerültem, hetvenen laktak a faluban, most úgy kétszázhúszan. Tanfolyamokat szerveztünk, pályázatok segítségével tizenöt közhasznú munkást is sikerült foglalkoztatni. Szintén támogatással felújítottuk a falu egykori romos művelődési házát. Bár nem csak a pénzen múlik, hogy mennyit adhatunk. Hiába akar egy civil szervezet jól dolgozni, ha nincs összefogás vagy partner a törekvései mellett. Én amit felvállaltam, szíwel-lélek- kel teszem. A legfontosabb, hogy a problémákat nemcsak meghallgatni kell, hanem megoldást is találni rájuk. A nyomorúságból ez a kivezető út.- Ezért lett az alapítvány neve is a Romák Felemelkedéséért?- Kürtösön olyan romák vannak, akik fel akarnak emelkedni. Ezért tudunk eredményeket is felmutatni sok olyan emberrel szemben, aki csak beszél róla, közben pedig csak magáért és nem a cigányokért dolgozik. Azt tudomásul kell venni, hogy a fiataloké a jövő. Ehhez pedig elsősorban tanulni kell. Sok értelmes kisgyerek él itt. Igazából akkor lennének jobbak az esélyeik, ha romaosztályokban tanulhatnának, olyan tanítókkal, akik rájuk szabott képzésben részesítenék őket A tehetségesebbek tovább mehetnének. Azoknak pedig, akik éppen csak írni és számolni tudnak megtanulni, vala- müyen képzést kellene tartani, hogy megélhetést nyújthassanak a családjuknak.- Úgy tűnik, tervekből van elég. Az út, amin elindultak, mennyire van kikövezve?- Ha szó szerint veszem, akkor csak körül kell nézni a faluban. Nincs járda és aszfaltburkolatú út sem. A legnagyobb gond, hogy nincs vezetékes ivóvíz, a kutakban pedig egészségtelen a víz. A szakhatóság által kiállított dokumentum is megerősíti ezt. Mégsem tudunk egyről a kettőre jutni. Mindenre van kifogás. Tervünk van elég, s elismeri mindenki, hogy eredményeket is elértünk. Mégis nehéz segítséget kapni. Néha úgy érzem, mindenben a legutolsók vagyunk. Gyorsan eredményt érnénk el, ha a kifogást keresők pár napig Kürtöspusztán élnének...- A faluház falára Sántha Imre képzőművész festett egy, a szívét nyújtó romacsaládot...- A tevékenységemet mutatja be, amit az elhunyt művész igen kifejezően a falra vetett. Engem a szeretet vezérel. Minden egyes eredmény, amit a romák érdekében elérek, boldoggá tesz. Hatvankét éves vagyok, s bízom benne, hogy lesz, aki a munkámat továbbviszi hittel, szeretettel és reménnyel. Étellel, beszélgetéssel és tánccal is segítenek HAGYOMÁNY KÜRTÖSPUSZTÁN, hogy a Romák Felemelkedéséért Alapítvány kétnapos program- sorozatot szervez a hit, remény és szeretet jegyében, az összetartozás erősítése érdekében. A hét végén mintegy kétszáz embert láttak vendégül. A gyerekek verssel készültek, hogy örömet szerezzenek a vendégeknek. A szervezők bárkit szívesen fogadtak egy tál babgulyásra, körömpörköltre, esti szalonnasütésre, táncos rendezvényre vagy csak beszélgetős órákra. Lépések egy jobb világért | zarándoklat Kilencven napig járják az országot a krimások áLépni kell! Ezzel a jelmondattal indult útjára a Krisna-tudatú hívők kis csoportja, akik az alkohol, drog és erőszak nélküli tiszta és erkölcsös életet szeretnék népszerűsíteni, amely szerint ők maguk is élnek. A zenélő, éneklő társaság kilencvennapos zarándoklatának végéhez közeledve Nagyatádra .ért. Szórólapokat és kiadványokat osztottak az érdeklődőknek, s a város polgármesterének is eljuttattak egyet a figyelemfelhívó anyagból. - Minden évben más országrészt járunk be, és sok-sok faluba eljutunk - mesélte az egyik zarándok. - Az emberek általában kedvesen fogadnak bennünket, beszélgetnek velünk, néha táncolnak, énekelnek is a csoporttal. Vannak, akikben érdeklődés ébred a vallásunk iránt. Az ősi hagyomá __ ny okon alapuló Páda i|gj -Yátra gyalogos zarándoklat 1994-ben indult el hazánkban. Azóta több Jj|§ ezer kilométert tettek meg a krisnások. Az idén 800 kilométerre vállalkoztak. Mint minden évben, ez- f úttal is a somogyvámosi Krisna-völgyben fejezik m be útjukat. ■ Cs. M. ■ A legtöbben örömmel fogadják a krisnások zenéjét, énekét. Újakra cserélték a kanizsai színház nyikorgó székeit Nyílt napot tartottak a nagykanizsai Hevesi Sándor Művelődési Központban, amelynek rendezvényeit a somogyiak is rendszeresen látogatják. Az intézményt tavaly nyár óta újították fel 730 millió forintból. Az energiarendszer teljes átalakításával a ház lényegesen olcsóbban lesz üzemeltethető. Újakra cserélték a színházterem harmincéves nyikorgó székeit. ■ V. A. Gyömbéres cápaszeletek a varázsos Varászlón halászléfesztivál Sülve-főve tálalták a halételeket, a nemesvidiek pörköltet is rottyantottak Verssel köszöntik a fél évszázados berzencei otthont Víz, hal és négy tóparti település. A falvak összefogtak és kifőzték a halászléfesztivált. Inke, Pat, Somogysimonyi és Varászló öt éve indította el a halászléfesztivált, ahol más falvak csapatait is szívesen fogadják. A megyehatáron átnyúló halastó körüli négy település Varászló kezdeményezésére fogott össze. Gresa Gyula polgár- mester elmondta: minden évben más-más település vállalja a rendezést. A stafétabot ismét Varászló kezébe került. Szombaton hét település kilenc csapata versengett. Nem a tóparton, hanem a falu központjában lobbantak a lángok. A házigazdák azonban a jobb hanHal bográcsban, tárcsán, kemencében. Varászlón mindenki jóllakhatott Halak négy évszakra A zsűri a hévízi Hotel Car- bonából érkező Zámbó Tibor vezetésével a fődíjat a varászlóiak négy évszakra készült; téli csuka, tavaszi ponty, nyári amur és őszi harcsa halvariációjára adta. A somogysimonyiak nyertek a halászléfőzésben, a halételek kategóriában pedig babos-tejfölös harcsapörkölttel. Az egyéb kategóriában a libamájjal töltött vad- disznóvese-pecsenye szintén a varászlóiaknak hozott első helyezést. gúlát érdekében az udvaron lehorgonyoztak egy csónakot... A halászlé mellett más hal- és húsételeket is készítenek. - Nagyon szeretjük a halat, ezért mind a három kategóriában ezt készítettünk - mondta a somogysimonyi Hegyi László. A nemes- dédiek is hasonlóképpen vélekedtek és főztek. A véseiek pedig még cápaszeleteket is hoztak. A páti Darab Gábor a csapat egyenpólójára is felhívta a figyelmet, ami az első, 2003-as halászléfesztivált hirdette. A tavalyi győztes inkeiek maradtak a halászlé mellett, a nemesvidiek pedig mellőzték a halat, helyette marhalábszárpörköltet rottyantottak. ■ Vigmond E. Ha ősz, akkor Őszikék a Berzencei Szeretet Szociális Otthonban. Az intézmény az idei esztendőben is meghirdette hagyományos versíró pályázatát, amelynek címét Arany János versciklusa ihlette. A kiíró intézmény 2007-ben ünnepli fennállásának ötvenedik évfordulóját, ezért a szervezők azt kérték a pályázóktól, hogy köszöntsék verssel a fél évszázados intézményt. Az amatőr költők és az olvasók a legszebb költeményeit könyvben jelentetik meg. Szőke József igazgató elmondta: szép számmal érkeztek már eddig is alkotások, a beküldési határidő szeptember 1. ■ V. A.
