Somogyi Hírlap, 2007. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)

2007-08-26 / Vasárnapi Somogyi Hirlap, 34. szám

2007. AUGUSZTUS 26., VASÁRNAP SZTORI 5 „Imádkozzatok, mert Isten haragszik" perui földrengés A magyar diáklány szerencséjére egy busszal előbb indult vissza a fővárosba Életben maradtak. A katasztrófa után mindenki meg akart bizonyosodni róla, hogy a szerettei biztonságban vannak a földrengés sújtotta országrészben. Két perc. Ennyin múlott, hogy Marina, a magyar cserediák a perui földren­gés által leginkább sújtott városból, Piscóból egy ko­rábbi busszal indult a fő­városba. Már messze járt, amikor a település romba dőlt, de a földmozgást még így is érezte. Bánky Bea „Álljatok meg a homokdűnék között megbúvó kisvárosban, Icában is! - mondta búcsúzóul vendéglátóm, mielőtt barátnőm­mel nekivágtunk egy kisebb túrának, de én valahogy ösztö­nösen nem akartam odamenni”- meséli a húszéves Grafjodi ■ „Ha lekéssük a korábbi buszt, az epicentrum­hoz sokkal közelebb, éppen félúton lettünk volna, amikor remegni kezdett a föld...” Marina, aki cserediákként Pe­ruban töltötte a nyarat. Rossz előérzete miatt nem tettek kité­rőt Icába, inkább csak Piscóban kirándultak, majd helyi idő sze­rint délután kettőkor éppen el­kapták a fővárosba i nduló buszt, t utolsóként váltva meg a je- J gyüket. § „A következő járat délután öt­kor indult. Ha lekéssük a koráb­bi buszt, az epicentrumhoz sok­kal közelebb, éppen félúton le­hettünk volna, amikor remegni kezdett a föld, amelynek ereje - mint később megtudtam - való­sággal kettétörte a gyorsforgal­mi utat” - folytatja Marina. Ő még láthatta a piscói templo­mokat, a kőből, vályogból, nád­ból épített házakat. Néhány órá­val később a 8-as erősségű föld­rengéstől a kisváros épületeinek kétharmada összeomlott. A ka­tasztrófától legjobban sújtott, 130 ezres város Luis Gonzales Posada, a perui kongresszus el­nöke szerint most úgy fest, mint­ha lebombázták volna. luan Mendoza polgármester szerint is leírhatatlan a helyzet: halot­tak százai hevertek napokig az utcákon, mert a széttöredezett utak miatt teljesen megbénult a közlekedés. Megszűnt az áram­szolgáltatás, nem volt víz és gyógyszer sem. Valóságos cso­dának tűnt, hogy 24 órával a ter­mészeti csapás után egy férfit si­került élve kimenteni egy össze­omlott templom törmelékei alól. A tetőszerkezet összeroppant, a falak kidőltek, csak az oltár ma­radt ép. „A nagy szegénység miatt a házakat nem építik földrengésbiztosra - teszi hozzá Marina. - Amikor ott jártam, sok épület egyébként is düledezett, így nem csoda, hogy egy ekkora erejű földrengés szinte elsöpör­te a várost.” Piscón kívül Icában, Chinchá- ban és Canete-ben is hatalmas pusztítást végzett a földrengés. Erre vezetett Marina és barátnője útja is.. Csupán né­hány órával a legnagyobb ren­gés előtt érkeztek meg a limai buszpályaudvarra, majd vendég­látóikkal, a Cerron családdal együtt vásárolni indultak. „Egy boltban voltunk, amikor félelmetes, mély morajlást hal­lottunk, meghatározhatatlan irányból. Ezt követően remegni kezdett alattunk a föld. Kisza­ladtunk az utcára, de ott sem éreztük biztonságban magun­kat, mert a limai házak közül soknak az erkélye üvegezett. Az ablaktáblák vészjóslóan re­zegni kezdtek, több közülük ki­robbant, a vakolat is potyogni kezdett a régi, elhanyagolt há­zak homlokzatáról. Nehéz futni mozgó talajon, az ember elve­szíti az egyensúlyérzékét. Az ut­cán kiabáltak és sírtak az embe­rek, sokakat szinte teljesen lebé­nított a rémület. Egy férfi azt or­dította, szaladjunk a közeli San Francisco-templom előtti térre, mert ott nem eshet semmi a fe­jünkre. A téren rengetegen zsú­folódtunk össze. Egy férfi térdre omlott és arra kért minket is: imádkozzatok, mert Isten ha­ragszik ránk.« A peruiak mé­lyen vallásosak, ezért sokan pá­nikba estek, mert azt képzel­ték, hogy itt az apokalipszis, az utolsó ítélet - teszi hozzá ma­gyarázatképp. - Hosszú perce­kig rengett a föld. Körülöttünk, a templom melletti házak faláról is potyogtak a vakolatdarabok.” A helyiek beszámolója szerint utoljára 1970-ben volt ekkora földrengés. Amikor a nagyobb ■ ,A peruiak mélyen vallásosak, ezért sokan pánikba estek, mert azt képzelték, hogy itt az apokalipszis, az utolsó ítélet.” lökéshullámok abbamaradtak, a Cerron család tagjai aggódva telefonálni próbáltak az otthon maradt nagymamának és a bará­taiknak, de a vonalakat csak se­gélyhívásra lehetett használni. „Mindenki hazaindult, a buszok megteltek, a közlekedés teljesen megbénult, a taxik sem vettek fel utasokat. Lima lakossága gyalog sietett haza, mindenki meg akart bizonyosodni róla, hogy a szeret­tei biztonságban vannak. „A felső szomszédnál kitörtek az ablakok. Nem mertünk a la­kásban maradni - folytatja a ma­gyar diáklány. - Az udvaron is félelmetes volt a látvány: villám­láshoz hasonló elektromos kisü­léseket láttunk, mintha vihar ké­szülődne. Szakértők szerint ilyen fényjelenség a két lemez ütközésekor látható. Takarókba burkolóztunk, és éjfélig még száz kisebb utórezgést számol­tunk össze. Éberen aludtunk, menekülésre készen, a cipőnket az ágy mellé készítettük. A Plaza de Armason másnap véradást, ruha- és élelmiszergyűjtést szer­veztek, és elkezdték feltakaríta­ni a törmelékkel vastagon borí­tott utcákat. Nekem viszont in­dulnom kellett haza, bár azt hi­szem, hogy örökre a Cerron csa­lád tagja lettem.” Ötszáztíz halott és ezerhatszáz sebesült Peru történetének egyik legsúlyosabb földrengésében a richter-skála szerinti 8-as erősségű földrengésben a perui tűzoltóság szóvivőjének közlé­se szerint 510 ember halt meg. A több mint 1600 sebesülttel megteltek a tengerparti régió kórházai. A sérülteket átlago­san csak egy nap várakozás után tudták ellátni. Az eltűn­tek számáról nincs hivatalos adat. A mentőegységek heves utórengések közepette még na­pokig kutattak a romok alatt rekedt túlélők után. A legin­kább érintett Canete, Ica, Chincha és Pisco városban ott­honukat vesztett emberek tízezrei táboroznak az utcán a romok és a holttestek között, amelyeket a megbénult közle­kedés miatt nem tudnak el­szállítani. az utolsó adatok szerint mintegy 1700 épület dőlt össze a dél-amerikai országban és több mint 200 ezer embert érint a katasztrófa. A legerősebb - Ecuadorban és Brazíliában is érezhető - földmozgás epicentruma hiva­talos közlés szerint 30 kilomé­ter mélyen volt a tenger alatt, Peru középső részének partvidé­kén, a fővárostól, Limától 145 kilométerre délre. A földrengés után szökőárriadót rendeltek el, de ezt később lefújták. Buenos AiRES-i nagykövetsé günk közlése szerint a földren­gésnek nincs magyar áldozata. A tenorkirály, aki legyőzte már egyszer a halálos kórt is nyárbúcsúztató Jósé Carreras Pécsett koncertezik augusztus 30-án, ahol államfőnek kijáró tisztelet fogadja Újra fellép Magyarországon Jósé Carreras. Ezúttal a pécsi közön­ségnek szerez majd felejthetet­len perceket. Ezt előrevetíti a ta­valyi Művészetek Palotájában adott koncertje is, amely után egy nagyon rövid villáminterjút készíthettem az akkor épp 60. születésnapját ünneplő művész­szel. Nem is nevezném igazi in­terjúnak ezt, hiszen sorban áll­tunk egymás után, és mindenki feltehetett két kérdést. Ő mind­ezt nagyon türelmesen tűrte. Egészen addig a pillanatig, ami­kor az egyik technikus a nagy kapkodásban a csiptetős mikro­fon levételekor kihúzott véletle­nül egy szálat a szmokingja haj­tókájából. Ekkor felhördült. Min­denki megdermedt. A techni­kusfiú lelki szemei előtt már lát­ta, hogy a következő éves fizeté­séről lemondhat, hiszen valószí­nűleg neki kell megtérítenie a feltehetően kisebb vagyont érő ruhadarabban az okozott kárt. De ez még mindig a jobbik eset, hiszen ez azt jelenti, hogy nem veszti el az állását, és nem rúg­ják ki azonnali hatállyal. Valószínűleg Carreras fejében is ugyanezek a gondolatok ci­kázhattak végig, mert rögtön meg is enyhült a fiú iránt, és ő maga csillapította a háborgó ke­délyeket. Mindenkit megnyug- tatott, nincs semmi baj, nem is | jött ki nagyon a szál, nem is lát- § szik, csak egész közelről, na és Carreras egészen másként látja a világot, amióta visszatért a színpadra ugye ki szemléli az ő hajtókáját közelről, amikor mindenki a hangjával van elfoglalva. Prob­léma megoldva, jöhet a követke­ző kérdés. De végül is érthető. Egy olyan ember, aki már megküzdött a halálos kórral, mindent más­képp lát. 1987-ben leukémiát diagnosztizáltak nála, és közöl­ték vele, hogy a túlélés esélyei igen alacsonyak, mindössze egy a tízhez az arány. De orvosai se­gítségével tünetmentessé vált, és visszatért a színpadra.'A hangja nem változott semmit, ellentét­ben vele. Létrehozta a Jósé Carreras Nemzetközi Leukémia Alapítványt, és számos koncert­jének bevételét a szervezetnek ajánlotta fel. Mozgalmához csat­lakoztak művésztársai, Placido Domingo és Luciano Pavarotti is. Érthető tehát, hogy Pécs államfő­nek kijáró tisztelettel fogja fo­gadni, és mindent megtesznek a kényelméért. ■ H. R. Az augusztus 30-i műsor: ROSSINI: La Gázzá Ladára GOUNOD: Rómeó és Júlia PUCCINI: Tosca ciela: Io són l’umille ancella mascagni: Cavalleria Rusticana gastaldon: Musica proibita LEHÁR FERENC: Víg ÖZVegy strauss: Ohne Sorgen - Polka Schnell

Next

/
Thumbnails
Contents